Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-218

186 Az országgyűlés képviselőházának 218 lehet egyedül és kizárólag a magyar gázdáérde­keket megmenteni. (Ügy van! jobb felől.) Mél­tóztassék papirost és ceruzát elővenni minden gazdának: ha még annak a kamatnak jórészét leírja, amelyet ezután fizetnie kell, ha redu­kálja saját önkénye szerint az adóit, addig a méltányos fokig, amelyet maga is elismer, ha leírja a legolcsóbb külföldi iparcikkek árait, vájjon (számítása rentábilis lesz-e? En nyugod­tan merem állítani, hogy akkor sem éri el a rentabilitásnak azt a fokát, amelyet a magyar mezőgazda joggal megkívánhat magának. (Eckhardt Tibor: Ezért kell a vámpolitikát meg­változtatni. — Erdélyi Aladár közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Erdélyi képviselő úr! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ebben a vonatkozásban egyedüli lehetőség a magyar mezőgazdasági cikkek árának emelése, amely lehetőséget még inkább támogatja az, hogy a lego-csóbb mezőgazdasági cikkekkel szemben á fogyasztóközönség sok vonatkozás­ban a legdrágább fogyasztói árakat fizeti eb­ben az országban. Itt valahol valami egészség­telen, nem jól megszervezett, nem jól megkon­struált manipuláció folyik az összes termények­kel. (Eckhardt Tibor: A boletta!) Ezt meg kell szerveznünk, meg kell teremtenünk. (Erdélyi Aladár: De a gróf a vízbe fúl, az Istenért!) Ha megengedi a képviselő úr, rögtön rátérek erre is." Eiinek az elgondolásnak egyik alapja az lígynevezett terv- vagy irányított gazdálkodás, amelyről most annyiszor szó van, s ennek a terv- vagy irányított gazdálkodásnak a jelen­tőségét, vagy legalább is azt a hangulatot, ame­lyet most keltett, szerény véleményem szerint némileg túlbecsüljük, de teljesen lebecsülni sem szabad. (Erdélyi Aladár: Igaz!) Lebecsülni azért nem szabad, mert a leglényegesebb kérdések­ben, ahol a terv- és irányított gazdálkodás egy­általában megcsinálható a magyar mezőgazda­sággal kapcsolatosan, már meg: van csinálva. És ezt bátorkodom a vízbefúlt grófra vonatkozólag tett közbeszólásra válaszolni. (Erdélyi Aladár: Nem erre értettem, miniszter úr! — Ulain Fe­renc: A gróf a tervgazdálkodással még mélyeb­ben kerül a vízbe! — Fábián Béla: De az ország is!) Sok vonatkozásban, amelyet bátor vagyok hirtelen összeállításban felsorolni, már ez meg van csinálva és — sajnos — nem^ látok annyi többi vonatkozást, ahol ezek a kérdések meg­oldhatók lennének ugyanilyen mértékben. Ilyen például elsősorban a dohány. Erről senki sem beszél. Ez egy tipikusan megszerve­zett irányított tervgazdálkodás. Ilyen második dolog a cukorrépatermelés kérdése. (Andaházi­Kasnya Béla: Visszament a fogyasztás 30%-kai! — Farkosfalvi Farkas Géza közbeszól.) Elnök: Csendet kérek. Farkasfalvi Farkas képviselő úr! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: A cukor fogyasztása tényleg visszament azért, mert drága a cukor, és azért drága a cukor, mert mégegyszer annyi cukorrépát termelünk. (Andaházi-Kasnya Béla: Nem ezért, miniszter úr!) Csak ezért. Különben a képviselő úrral nem vitatkozom. (Andaházi-Kasnya Béla: 50 pengő maga az állami részesedés egy mázsa cu­kornál!) Azért ment vissza, mert mégegyszer annyi területen termelünk cukorrépát, mint amennyire az ország ellátására szükség* volna. De ezt nem a nagybirtokos kedvéért tesszük, mert ha ő a mostani terület felerészén kétsze­res árat kapna a rónájáért, jobban jönne ki," ha­nem rákényszerít jük ezt a kontsrukciót a nagy­birtokosokra azért, hogy kénytelenek legyenek mégegyszer annyi munkást foglalkoztatni és a ülése 1933 november 23-án, csütörtökön. cukorrépán keresztül mégegyszer annyi munka­alkalmat nyújtani. (Helyeslés a jobboldalon. — Br. Inkey Pál: Azért ment vissza a cukor­fogyasztás, mert sokat termeltek?) Azért ment vissza, mert qrága a cukor — a gondolatsoro­zatba méltóztassék ezt a közbeeső pontot be­iktatni, hogy drága — és azért drága, mert két­szer annyit termelünk és a felét 12 filléres áron vagyunk kénytelenek külföldre exportálni. Ilyen termelési ág a szesz. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ne legyen ez is mind áru­monopólium! Ez termelési diktatúra. — Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Elnök: Csendet kérek, Farkasfalvi Farkas képviselő úr. > Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter : * Gazdakérdéseket sohasem fogunk úgy meg­oldani, ahogyan ön akarja! (Farkasí'alyi Far­kas Géza: Termelési diktatúra nem kell!) A népnek, a gazdának megélhetés kell. (Farkas­falvi Farkas Géza: Nem diktatúra!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék a miniszter urat meghallgatni! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: ... nem pedig előítéletek és jól meg nem ér­tett frázisok kellenek! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: Csend kell, hogy hallhassuk a miniszter urat!) Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ilyen termelési ág a lenmag, a cikória és bi­zonyos fokig a fix számlára termelt borsó, a; különböző virágmagvak termelése is ilyen. Ezek mind már megkonstruált tervgazdálko­dásra beállított termelési ágak, amelyek jól mennek és azoknak a gazdáknak, akik foglal- * koznak velük, sok örömet szereznek. Sajnos, csak ott tudtuk ezeket megcsinálni, ahol a magyar termelőnek vizavija, szemköztije van, akivel megállapodásokat köthet, amilyenek részint az átvevő gyárak. Tulajdonképpen tervgazdálkodás folyik ma a sertés és élő­állat hizlalásánál is, mert fix osztrák piacra hiz' álunk majdnem meghatározott áron, de tel­jesen meghatározott kontingens mellett. Tehát ezek is tulajdonképpen ebbe az irányított gaz­dálkodási rendszerbe vehető be. Itt mindenütt vizavikkal áll azonban szembe a gazda, így tudta ezeket megkonstruálni. Ahol gyárakkal, külföldi zárt piaccal, egyes nagykereskedőkkel áll szemben, ott mindezeket a konstrukciókat meg lehet csinálni, ahol azonban a fogyasztók széles tömegével, a kereskedők nagy tömegé­vel áll szemben, ott csaknem lehetetlen ezek­nek a konstrukcióknak létrehozása, mert ott csak monopolisztikus — és igen nehéz mono­polisztikus — elgondolásokon keresztül lehetne ezt a kérdés megoldani, ami azután, tekintet­tel az éppen ezekben a cikkekben fennálló nagy túltermelésünkre, igen nehéz. Osak azt igyekeztem itt kimutatni, — mert kérdés tárgyává tétetett, és Marschall Ferenc t. barátom az ő rendkívül értékes előadásában külön is foglalkozott az irányított- vagy terv­gazdaság kérdésével — hogy mi ez. Ez meglevő dolog, amelyet fejleszteni lehet, amelynek lehe­tőségeit nekünk gazdáknak nem szabad szem elől tévesztenünk (Helyeslés.) és meg kell keres-! nünk azt, hogy lehetőleg a terület csökkentése nélkül a jobb értékesítés lehetőségét ezen a konstrukción keresztül biztosítsuk magunknak.V Ez azonban nem új dolog, ezt már megcsinál­ták, és ennek jövőbeni fejlődésénél egy irány­adó gondolat lehet: mindent meg kell tenni a gazdák, a termelés rentabilitásának fokozása érdekében és ezeket a konstrukciókat, amelyek beváltak, esetleg új termelési ágakra is ki kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom