Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-217

160 Az országgyűlés képviselőházának 217, Ennek azonban természetesen arányban kell állania azzal a minőséggel és mennyiség­gel, amelyet a kisgazdák az osztrák piacnak megfelelő áron még elő tudnak állítani. Kü­lönben is ma már Ausztriába és Olaszországba szállított állatok iközött nincs olyan lényeges árkülönbség, ha azt a lényegesen hosszabb hízlalási időt tekintjük, amely alatt elkészül­nek az osztrák állatok hizlalásával, azzal a könnyebb hízlalási rendszerrel szemben, amely­lyel az olasz állatokat exportképesekké lehet tenni. Itt jelentkezik azután a dolog fordított oldala, az t. i., hogy az olasz exportban, amely végkalkulációjában, a gazdasági rentabilitás szempontjából nem rosszabb, mint az osztrák piac, 75%-ban a kisgazdák állatai mennek ki. Ezt a kérdést teihát a gazdasági élet természete idézte elő, hogy ahová csak göbölyöket, ab­szolút magas fokra hizlalt állatokat lehet ki­szállítani, ott elsősorban a minőségeket vizs­gáljuk, ahová azonban gyengébb minőségű ál­latokat is ki lehet vinni, ott egészen természe­tesen 75%-ban a kisgazdaproduktumok, a kis­gazdaállatok kerülnek kivitelre. Különben is ezeket a kontingenseket nem a földmívelésügyi minisztérium, nem is a ki­viteli intézet, az exportintézetünk osztja széj­jel, hanem a Kamara és az Omge. által kizá­rólag nagy- és kisgazdákból összeállított bi­zottság, ahol én irányelveket állapíthatok meg. Az ellenőrzés jogát is gyakorolhatom működése felett, de egyes konkrét esetekben utasítást nem adhatok és nem is akarok adni, mert el akarom kerülni annak a látszatát, hogy én az egyes konkrét kérdések elbírálásába vagy pro­tegálásába is bele akarok folyni. Ez eddig még egyetlenegy esetben sem fordult elő. EUenben kilátásba helyezhetem a képvi­selő úrnak, hogy ezt a bizottságot megfelelő formában igenis irányítani szándékszom, hogy amennyire csak lehetséges, a Hangyának adott kontingenst emelje, amennyiben az ilyen meg­felelő állatokkal rendelkezik. (Egy hang jobb­felől: A sertésekre is!) Itt még megjegyezni óhajtom, hogy éppen Bécsből érkeztek hirek legutóbb arról, hogy ezek a Hangya által szállított állatok minő­ségben nem voltak megfelelőek, miért is a Hangyával szemben a legerélyesebben léptem fel, hogy príma minőségű árút szállítson, mert nemzetgazdasági veszteség az, hogyha ezt a kontingenst akár sertésben, akár más állatban nem megfelelő minőségűvel töltjük ki, holott különösen sertésben a kisgazdáknál is megfe­lelő minőségű állatot több szorgalommal és utánjárással beszerezhetnek a maguk részére. Konkrét válaszom tehát az, hogy eddig is mindent elkövettem abban az irányban, hogy a kisgazdák megfelelő kontingensben része­süljenek. Az olasz kivitelben ezt sikerült oda­vinnem, hogy állatexportunk háromnegyed részét a kisgazdák bonyolítják le, illetőleg él­vezik, a bécsi sertés- és szarvasmarha-export­ban pedig törekvésem lesz, hogy a kisgazdák kontingense a jövőben a rendelkezésre álló hiz­lalt álTatmennyiség keretében emeltessék. Ké­rem válaszomnak tudomásulvételét. (Helyes­lés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a viszontválasz joga. Östör József: T. Képviselőház! A földmíve­lésügyi miniszter úr válaszából legyen szabad egyre kitérnem, nevezetesen arra, amikor azt mondotta, hogy a Hangya által szállított állat­mennyiség nem felelt meg teljesen a kívánt ülése 19SS november 22-én, szerdán. minőségnek. Erről tudomásunk van. Ez azon­ban azokra az állatokra vonatkozik, amelyeket a Hangya, teljesen szabálytalanul, saját szám­lájára vásárolt és amelyek olcsóbb minőségűek voltak, ami ellen azonnal tiltakoztam. Azok az állatok azonban, amelyeket a Hangya bizo­mányba vásárolt, minőségileg sokkal jobbak voltak, teljesen megfeleltek. Ami már most az interpellációmra ' adott választ illeti, minthogy éppen a földmívelés­ügyi miniszter úr volt az, aki a legutóbbi idő­ben is volt olyan szíves a rendelkezésére álló irányítás folytán a megelőző nagyon csekély egy vagont, majd két vagont kitevő mennyisé­get 3 vagonra mégis felemeltetni, és minthogy •a miniszter úr egyébként is kilátásba helyezte, hogy ezt a mennyiséget is még megfelelően tovább fogja emeini, én a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t, Házat, méltóztatnak-e a föld­mívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igén vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következnék vitéz Bajcsy­Zsilinszky Endre képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasz­tást kért. Kérdem iá t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást engedélyezni? (Igen!) A Ház a ha­lasztást engedélyezi. Következnék Sándor Pál képviselő úr inter» pellációja a pénzügy-, kereskedelemügyi és földmívelésügyi miniszter urakhoz, a képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasz­tást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztást engedélyezni? (Igen!) A Ház a halasztást engedélyezi. Sorrend szerint következnék gróf Apponyi György 65. számú interpellációja az összkor­mányhoz, a képviselő úr azonban interpellá­ciója elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást engedé­lyezni? (Igen!) A Ház a halasztást engedé­lyezi. Sorrend szerint következik gróf Apponyi György képviselő úr 66. számú interpellációja a miniszterelnök úrhoz a társadalmi rendet és békét veszélyeztető egyes tünetek miatt. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Interpel­láció a miniszterelnök úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy «Országos Habsburgellenes Liga» néven a társadalmi békét veszélyeztető szervez­kedés folyik? 2. Vannak-e nevezett ligának jóváhagyott alapszabályai? 3. Tud-e a miniszterelnök úr arról, hogy nevezett liga napok óta lázító és rendzavarásra felhívó röpiratokat osztogat? 4. Amidőn a röpiratokban tartalmazott iz­gatás következtében folyó évi november 20-án v este a Vigadó körül botrányos tüntetést rende­zett egy éretlen suhaneokból álló csoport, miért lépett közbe a rendőrség megkésve és a szokott kellő erély nélkül? 5. Milyen intézkedéseket várhatunk arra nézve, hogy hasonló, 1918 októberére emlékez­tető botrányok a jövőben csirájukban elfojtas­sanak?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom