Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-200

338 Az országgyűlés képviselőházának lünk nincs meff ez, az állapot. Ennélfogva akármiként magyarázzák ezt .közjogilag jogi okoskodásokkal, a kormányzásnak ez a módja Magyarországon, amely a kivételes felhatalmazáson alapszik, nem jelent mást, mint a diktatórikus rendszer törvényes megteremtését, (Mojzes János; Intézményesítését!) intézményesítését. Ebben a korszakban élünk . Továbbmenve meg kell jegyeznem, hogy a 33-as .bizottság 97 rendeletet bocsátott ki. Belenyúlt ® gazdasági élet különböző ágazataiba, újabb terheket rótt a polgárságra, a közönségre, emelte az adókat, emelte a vámokat, kivetett illetékeket. Olyan fontos kérdéseket intéz el a kormány rendeleti úton, hogy ez tisztára lehetetlen. Ez csak alátámasztja azt az egyoldalú felfogást, amelyet a kormány képvisel: egy rideg, önző osztály uralomnak megteremtése és fenntartása. A kormány a terheket áthárítja <a> nagyközönségre, a fogyasztásra s tisztán ennek fenntartása érdekében kéri ezt a felhatalmazást. Ennek a 33-as országos bizottságiak az összetétele is alkotmányellenes, mert hiszen a Felsőházból és a Képviselőházból választanak abba tagokat' és ezenkívül behívnak oda külön tagokat. Bocsánatot kérek, nem kikapcsolása ez a parlamentarizmusnak í Nem illúzió akkor ennek az egész parlamenti épületnek fenntartásai Nem nevetséges dolog-e és kigúnyolása minden parlamentáris életnek, hogy a kormány azt csinál, amit t akar és a háta mögé veszi egy olyan bizottságot, amely szanálja, ellenőrzi s amely hozzájárul a javaslataihoz*?! A bizottság jelentése, amelyre később rá fogok térni, igazolja azt, hogy ez a bizottság maga is megállapít olyan isúlyos dolgokat, amelyek nincsenek elintézve. Hiába mondta az előadó úr, hogy a kormány részben magáévá tette az egyes bizottságok megállapításait s emiatt szüntették meg az úgynevezett 6-os bizottságokat és azokat a bizottságokat, amelyek megszüntetését javasolták. Ez azonban tisztára bizalmi kérdés a kormányzattal szemben. Mi, szociáldemokraták, nemcsak azért vagyunk bizalmatlanok a kormány iránt, mert ellenzék vagyunk. Sokkal nagyobb szempontok vezetnek minket ennél a bizalmatlanságnál. Nagyon jól emlékszem azokra a beszédekre, amelyeket a kormányelnök úr még ellenzéki korában itt a Házban elmondott. Emlékszem azokra anyilatkozataira, amelyekben a bankokat, a kartelleket ostorozta és követelte azok megrendszabályozását. És most mi történik!! A kormány támogatja a bankokat és a kartelleket s a mezőgazdaságban fenntartja a nagy feudális termelési rend támogatását. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kapitalista rendnek ezt a hármas ágazatát dédelgeti, ellátja, kielégíti s az egész ország" közvéleményét, polgárságát, munkásságát megzsarolja ezek fenntartása kedvéért. Mi egy új világot akarunk, egy szebb, becsületes világot, a kormány pedig fenntartja a régi rendszert,, fenntartja a kapitalista intézményeket, holott ma arra volna szükség, hogy átmenetet teremtsünk a kapitalista rendből a kollektív termelési rendbe. Ma arra volna szükség, hogy a szociális szempontokat vegyük figyelemhe s a nép széles rétegeire építsünk olyan társadalmi politikát, amely ezt a népet megvédi, fogyasztását emeli s az átmenetet elősegíti. Ma az a helyes politika. Minden más politika azt jelenti, hogy züllésbe, romlásba, forradalmi állapotba viszik az egész országot s az egész emberiséget. Még a hitlerizmus is ennek 200. ülése 1933 június 19-én, hétfőn. az állapotnak a vajúdása, azt is a mai rothadt állapotok, a kapitalista rend válsága hozta létre és tartja fenn. Ők azonban nem tudják, még nem jntottak el odáig, hogy ennek nem az az orvossága, hogy beálljunk a kapitalista rend védelmébe és erőszakkal, terrorral elnyomjuk mindazokat, akik modern kultúreszközökkel akarják az átmenetet megteremteni. Ezek védeni akarják a mai társadalmi rendet, ily módon azonban a társadalmi nagy erupciók lehetőségét idézik elő. Mi tehát sokkal nagyobb bizalmatlansággal vagyunk a kormány iránt, eddigi politikája, egész elvi álláspontja, egész felfogása iránt, de különösen növeli politikai elégedetlenségünket, politikai bizalmatlanságunkat a berlini út. Arról a repülésről, amelyről már Rassay képvselőtársam nagyon helyesen, nagyon okosan beszélt, egypár szóval én -is meg akarok emlékezni. Helytelen az, ami itt történik, hogy tudniillik a kormányelnök egyszerűen váratlanul elmegy Berlinbe és az egész világ meglepetésére Hitlerrel tanácskozik, még pedig olyan pártnak a meghívására, amelyre az egész világ úgy néz, mint a német kultúra, a német civilizáció, a német ideák és a német nagyság , eltemetőjére, amely elégeti a német kultúra legértékesebb termékeit. Hogyan lehetséges ez? Hogyan egyeztethető ez össze azzal a politikával, amelyet a kormány ezelőtt hangoztatott? Azzal a politikával, amelynek jegyében a kormányelnök úr azt mondotta itt, hogy ő negatív álláspontra helyezkedik, nem köti le magát semmiféle irányban sem. Most mégis azzal a párttal, azzal a kormányzati rendszerrel csinál meglepetésszerű szeretkezést, amelyet egész Európa gyűlölettel és utálattal vesz körül. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ilyet még sem lehet mondani a magyar parlamentben. Nagyon kérem, méltóztassék talán a bizalom indokolásánál inkább bel-, mint külpolitikai argumentumokra hivatkozni. (Büchler József: Joga van külpolitikai argumentnmokra hivatkozni! — Zaj.) Farkas István: T. Képviselőház! A kormányelnök úr eddigi nyilatkozatai mindezt úgy magyarázzák, hogy gazdasági érdekek vezették őt oda. Rassay t. képviselőtársam felolvasta azt a nyilatkozatot, amelyet Hitlerek kiadtak. Ennek a nyilatkozatnak súlyos politikai tartalma is van és így meg lehet állapítani, hogy a kormányelnök urat Berlinbe politikai szempontok is vezették. Csak arra akarok itt utalni, hogy az a bizonyos olasz barátság is ilyen nagyszerű színben, ilyen teátrálisan volt feltüntetve, de amióta ez a teátrális olasz barátság gazdasági téren érvényesült, azóta Olaszországba való kivitelünk lecsökkent. Németországba egyáltalán nem viszünk ki semmit. A földmívelésügyi miniszter úr állapította meg a pénzügyi bizottságban, hogy Németországba való mezőgazdasági kivitelünk teljes mértékben megszakadt, mert azokat a kereskedőket, akik a magyar kereskedőkkel összeköttetésben állottak, mind kiutasították Németországból. tfify egészen új összeköttetéseket kell keresnie Magyarországnak, ha kivitelét Németországban el akarja helyezni. Alapjában véve talán megérteném a miniszterelnök urat, de ha egyszerűen a kormányzati rendszerek szempontjából bíráljuk el a kérdést, akkor azt kell mondanom, hogy barátkozzék csak Gömbös Hitlerrel és Mussolinival, annál előbb lejárja majd magát. Ha csak Gömbös személyéről volna szó, semmi kifogásunk sem volna ez ellen. Ámde Gömbös mint Magyarország kormányelnöke jelent meg ott,