Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-196

Az országgyűlés képviselőházának 196. nem szabad bántani. (Büchler József: Olyan, mint a ruha!) De akkor százszorta olyan a bal­eseti járadék, amely törvényen alapszik. Nem találok a magyar szótárban megfelelő szigorú megbélyegző jelzőt, (Ügy van! Ügy van! a szél­i sőbaloldalon,) amelyet erre az eljárásra alkal- [ máznom kellene, de vegye úgy a kormány, ! mintha a magyar szótárban előforduló legmeg­bélyegzőbb jelzőnek szuperlativuszát használ­tam volna ezzel az eljárással szemben. (Büch­ler József: Hallatlan dolog! Ilyen mé£ nem volt! Ez a kormány nevezi magát szociális ér­zékűnek! — Kabók Lajos: A munkások testvére a miniszterelnök úr! — Büchler József: Szégyen ez a rendelet! «Magyar munkás testvéreim!» i Ilyesn iszégyenletes írendeletet ínég in em .adtaik ki!) I Ismétlem, hogy nem is hasznos ez — tes- \ sék elhinni — arra a sokat hangoztatott társa- ; dalmi békére ós összefogásra, (Büchler József: ; Nemzeti egységre és hasonló frázisra!) igen, a nemzeti egységre és a többi frázisra, amelye- j ket úton-útfélen hangoztatnak és amelyet most j egy akció keretében valóra akarnak váltani; nem használ 6500 ilyen járadékosnak a kifosz­tása, mert nemcsak ezt a 6500 embert érdekli, ! ezeket természetesen elsősorban; hanem sok van köztük olyan 25—30, vagy 20%-os baleseti sérült j is, akinek ügyét megnéztem, s aki havi 15—18— 20—22 vagy 25^ pengő járadékot kap. (Büchler József: Ebből él családjával!) Neon tud munká­hoz jutni, ebből tengődik és vásárol egy kiló kenyeret naponta, hogy családja éhen ne dögöl- j jön. Ezeket a 25 pengőket, ezeket a filléreket • vették el a baleseti sérültektől, és önök még mernek Összefogásról, egységről beszélni*? ! (Büchler József: A legnagyobb képmutatás!) Az uralkodó osztályra ez nem hasznos, mert > forradalmosítja a lelkeket, nemcsak a 6500 köz­vetlenül érdekelt, hanem az egész ipari mun- , kásság is jogosan háborodik fel, jogosan kese- j redik el és jogosan áll szembe mindazzal, ami valamilyen kapcsolatban van a kormánnyal. (Büchler József: Miért nem veszik el Vida Jenő : vagyonát! Erre vagyok kíváncsi. Abból semmi I baj nem származik!) Elnök: Büchler képviselő urat kérem, ma- ! radjon végre csendben! (Büchler József: Hallat­lan dolog az, ami itt tötrénik ebben az ország- j ban!) Propper Sándor: A kapitalista urak taka­rékoskodni akarnak a munkások bőrén, gyá­raikban hajszatempót diktálnak, bevezetik a legraffinaltabb munkamódszereket, a Taylor- j rendszer nekik már nem elég, nekik már Be­daux-rendszer kell, géppé aljasítják a munkást. Takarékoskodnak a védelmi berendezkedések­kel, ahol csak lehet, nem szerelik fel, iparfel­ügyeletünk csak elméletben van, a gyakorlat­ban nincs, nem ellenőrzik az üzemeket, csak a kazán köveit vakargatják, vagy rendelik el an­nak időnkénti levakarását, balesetvédelem, bal­esetelhárítás, műnk ás védelem, egészségvédelem nincs, tulajdonképpen itt takarékoskodik a ka­pitalizmus. Belehajszolja a munkást abba, hogy baleset 'történjék vele, és amikor a baleset meg­történt, akkor dörömböl a kormány ajtaján, hogy vonja meg a munkásoktól azt a csekély ellenértéket, amit károsodás fejében kapnak. (Büchler József: A kapitalista perditáknak kell a selyemre és a pezsgőre a pénz!) Tessék tudo­másul venni, hogy ilyen intézkedésekkel szelet vetnek^ és vihart fognak aratni. Mert vegyék tudomásul, hogy a munkásság ebbe a jogfosz­tásba nem nyugszik bele, nem nyugodhatik bele, ne is nyugodjék bele. (Büchler József: Fel kell, hogy lázadjon ez ellen minden rendes, tisz­KÉPVISftLOHÁZI NAPLÓ XVII, ülése 1933 június 9-én, pénteken, 185 tességes érzésű ember!) Innen mondom a ma­gyar ipari proletariátusnak és mindazoknak a dolgozó rétegeknek, amelyek a szociális biztosí­tásban érdelkelve vannak, hogy minden rendel­kezésükre álló erővel szegüljenek szembe ezzel az antiszociális szellemiméi. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Gyűjtsenek, szerezze­nek annyi erőt, Jiogy visszaverhessék az elle­nük intézett gálád támadásokat. (Büchler Jó­zsef: A csonka kezeket nem fogják tudni vissza­szerezni! Mit csóválja a miniszter úr a fejét, adja vissza az embereknek azt, amit elrabolt tőlük. — Nagy zaj.) Elnök: Büchler képviselő urat rendreutasí­tom és kérem, maradjon csendben. (Büchler Jó­zsef : Disznóság, ami itt történik.) Büchler kép­viselő; urat ismételten rendreutasítom! (Zaj.) Propper Sándor: Méltóztassanak tudomásul venni, hogy a munkásság ebbe az intézkedésbe nem fog belenyugodni. Mindent meg fog tenni és mindent el fog követni, hogy a kormányt er­ről a végzetes, antiszociális útról le térítse. Hagyják végre békében ezt a munkásságot, ne provokálják folyton, ne rugdossák folyton. Mit akarnak tőle? Hát kik fogják majd a munkát elvégezni. Hiszen jöhet még egy jobb kor erre az országra, amikor a teremtő emberi munkára nagyon is szükség lesz. Hát kivel fognak dol­goztatni"? Hát kik fognak itt termelni? Kik fognak itt javakat létrehozni? Kik fogják itt a nemzeti javakat szaporítani, ha megölik a mun­kásokat, ha letiporják lelkileg a közszabadsá­gok terén, a munkabérek terén, a magas mun­kaidővel letiporják, megölik az egész termelő osztályt? Hát hogyan gondolkoznak, hová tet­ték az urak a józan eszüket? Nem lehet ebbe vakon belenyugodni és nem is fogunk belenyu­godni. (Kabók Lajos: Nem szabad nyúzni en­gedni a munkások ezreit! De a kormány mellé­jük áll!) Elnök: Kabók képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. (Kabók Lajos: Nem lehet csendben maradni ilyen gyalázatosságok haj­latára!) Kabók képviselő urat rendreutasí­tom! Propper Sándor: Adják vissza a munkás­ságnak azt, amit a törvény az ő számukra biztosít. Azt a 2 millió pengőt, amelyet a leg­szerencsétlenebb munkások bőrén meg akar­nak takarítani, vegyék elő máshonnan, vala­honnan, akárhonnan, de vegyék elő és hagy­ják békében a magyar ipari- és kereskedelmi munkásosztályt. (Kabók Lajos: Adjanak 78 millió helyett 80 milliót és ezzel el lehet in­tézni a kérdést*) Még egy kérdésről akarok beszélni, ami szintén igen élénk vetülete a kormány anti­szociális lelki berendezésének. Az energiatör­vényről van szó, amelyet meghoztak, amely készen van, bejárta valamennyi retortát és nincs végrehajtva. Nem léptették életbe. Nem tudom, milyen titkos kezek állították meg a kormányt, amikor ezt a törvényt meghozatta, megszavaztatta, azután letétbe helyezte vagy a papírkosárba vagy a fiókba. Nem lelkese­dem ezért a törvényért, javaslat formájában sem volt előttem kedves, mert nem volt kielé­gítő, de mégis van a sok rossz tulaj doniságia mellett valami kis jó tulajdonsága is, még­pedig az, hogy lehetővé teszi az áramdíjak revízióját. Annakidején, amikor a törvényjavaslatot tárgyalták az országgyűlés házai, a kormány érvelt is azzal, hogy erre a törvényre szükség van, mert ezzel lehet az egész magyar ener­27

Next

/
Oldalképek
Tartalom