Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-210

Áz országgyűlés képviselőházának 21Ö. Egy antirevizionista akció, propaganda, sőt azt kell mondanom, terrorszervezet működik ma Romániában és azt a kérdést kell itt felvetnem, hogy amikor itt a revízió mellett békés, tisztességes és törvényes eszközökkel, odaát a revízió ellen a terror és az erőszak minden fegyverével történnék megnyilatkozások, (Ügy van! balfelölt) magyar állampolgárnak, a magyar állam területén levő bármely intézménynek vagy vállalatnak melyik oldalon van a helye: a revízió oldalán-e vagy az antirevízió oldalán? T. Ház! Abszurdnak hangzik ez a kérdés, és hogy mégis felhozom, ezt azért teszem, mert egy rendkívül sajnálatos, elítélendő és — azt kell mondanom — megtorlandó tényt vagyok kénytelen szóvátenni. Az Erdélyben lefolyt revízióellenes tüntetéseknek nagyobb súlyt, nagyobb jelentőséget adandó, megsokszorozandó azokat a kijelentéseket és beszédeket, •amelyek ott elhangzottak, a gyűlések rendezői költséget nem kímélve, rádióberendezéseket, mikrofonokat, hangtölcséreket, hangerősítőket szereltek fel. Ezeket a berendezéseket pedig egy magyar vállalat szállította Erdélybe. (Milotay István: Erre az alkalomra?) Igen, erre az alkalomra. Nemcsak hogy egy magyar vállalat szállította, hanem hogy tudja, hogy mit cselekszik, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy montőröket, szerelőket küldött le és a gyűlések előtti napon kipróbáltatta a berendezéseket. (Zaj és felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Gazsági Hallatlan!) Volt merészsége ennek a vállalatnak a vámkezelési eljárásban a vám elengedését kérni, mert kivitte a berendezéseket és visszaszállítván újból Magyarországba, — nem akarok erősebb szót használni — volt bátorsága ahhoz, hogy vámvisszatérítést követelt ezek után a készülékek után. Konkrétumokat hozok fel, nehogy valaki azt mondhassa, hogy itt alaptalan kijelentésekről van szó. Május 28-án Szatmáron az antirevíziós gyűlés elől menekülő magyarok hiteles kijelentései szerint az ottani antirevíziós gyűlésen a Standard által szállított rádió- és mikrofónberendezések működtek. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Hallatlan! — Zaj. — Elnök csenget) Május 26-án külön szerelőt vittek le. Nyírábrányban lépték át a határt és már Budapesten is és a nyírábrányi fővámhivatalnál is kérték, hogy ' az úgynevezett vámkezelési eljárásban vámmentesen lehessen a készülékeket kivinni. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Hallatlan!) Máius 27-én Szatmár főterén grammofónlemezekkel kipróbálták ezeket a készülékeket, vájjon jól funkcionálnak-e és a magyarellenes propagandának megfelelő hangerővel tudnak-e megfelelő szolgálatokat teljesíteni? (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Gazság!) Amikor az ottani magyarok menekültek az előrelátható terrorizmus elől, ugyanakkor egy itteni vállalat — ezek után nem nevezem magyar vállalatnak — (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Nem is az!) egy itt élő vállalat odaadta magát eszközül arra, — tudva, hogy mit cselekszik, (Gallaszt Ágost Rudolf: Bojkottálni kell! — Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) — hogy ezeken az antirevíziós £ryűléseken lehetőleg vámmentesen szolgálja ki a román antirevizionista propagandát! (Fáy István: Bojkottálni kell! — Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Nem akarom, nem is tudnám ezt a felháborító eseményt méltó megrovásban részeKÉFVISULÖHÁZI JíAPLÖ XVII. ülése 1933 július 7-én, pénteken. 613 síteni és illő szavakkal elítélni, csak a minisztérium, az igen t. kormányzat figyelmét hívom fel arra, hogy erről a tényről, amelyet itt elmondottam, amelyről menekült magyarok hiteles kijelentéseiből értesültem, tudomásom szerint a pénzügyminisztériumban is van hivatalos jelentés. Ez a jelentés 88.760. szám alatt iktatva van á pénzügyminisztériumban. A vámhivatal maga is megállapította ezeket a tényeket, amelyekről én itt referáltam és ha a minisztériumot érdekli, méltóztassék ebből a jelentésből — nem kell vizsgálat, ott fekszik már a jelentés — meggyőződni arról a tényállásról, amelyet itt elmondottam. T. Ház! Én ebből az alkalomból csak a következő kérdéseket vagyok bátor az igen t. kormányhoz intézni. Van-e ennek a vállalatnak bármilyen adókedvezménye? Minő vámvédelemben és minő közszállításokban részesül ez a vállalat? (Egy hang bal felől: Biztosan részesül!) Távol áll tőlem, hogy ezzel a vállalattal szemben bármiféle törvénytelen ejárásokat követeljek. Távol áll tőlem az, hogy bármiféle romániai eseményekhez hasonló rombolásokra vagy hasonló dolgokra felhívást intézzek, sőt megfordítva, még ilyen cselekmények esetén is azt kell mondanom: mindenek felett tartsuk meg a törvényt. (Helyeslés.) De az igen t. kormányhoz igenis, azt az erélyes, nyomatékos és minden félreértést kizáró követelést kell intéznem, hogy az ilyen vállalattal szemben pedig mindenféle kedvezményt haladéktalanul meg kell szüntetni. (Elénk helyeslés és felkiáltások: Ez a legkevesebb!) Amikor 577.000 eladósodott magyar mezőgazda küszködik a létért, nem tűrhetjük azt, hogy kedvezményekben részesüljenek olyan ipari vállalatok, amelyek a nemzetnek legéletbevágóbb kérdéseiben a túlsó oldalon, a nemzeti állásponttal szembe ilyen provokatív módon foglalnak állást. (Ügy van! Ügy van! Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy annak a pártnak a részéről is, amelyhez tartozom, előttem szólott t. barátom szavaihoz — valósággal merem mondani — ünnepélyesen csatlakozzam. (Helyeslés jobb felől és a középen.) Vannak egy ország életében olyan kérdések, ahol sem anyagi haszon, sem egyéb előny nem számíthat, mert az ország becsületéről van szó. (Ügy van! Ügy van!) Minden más országból kiseprűznék az ilyent, (Ügy van! Ügy van!) ahol van érzék az iránt, mivel tartozik minden polgár saját hazájának és hazája jövőjének. (Ügy van! Ügy van! — Ulain Ferenc: Így puskát is szállíthatnának nekik! — Eckhardt Tibor: Ugyanaz!) Amikor most a revízió kérdése oly dicsőségesen halad előre, hogy mindenfelé tapasza talhatjuk azt, hogy idegenek a legnagyobb szeretettel karolják fel a magyar igazságot s amikor a helyzet az, hogy idegenek annyira megértik a mi igazunkat, akkor képtelenség, hogy lehessen magyar ember, (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Az nem magyar ember!) alki eszközül adja magát oda, hogy a revízióellenes gálád tüntetések megtörténhessenek. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ilyen kérdésben az országgyűlés semmiféle pártjai között sincsenek különbségek, (Ügy van! Ügy van!) és én a magam részéről is 92