Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-210
Az országgyűlés képviselőházának 21 < tésem alatt álló kormány ezt a törvény javas-' latot, ez már rég előkészítés alatt állott, csak nem volt idő arra, hogy beterjesszék. Én a magam részéről tisztán és világosan szeretek minden kérdésnek nekimenni és nem taktikázom. Meggyőződésből tartom fontosnak azt a jogkörkiterjesztést, amellyel e törvényjavaslatban a Ház elé jöttünk és ezért a legnagyobb őszinteséggel tártam elő azt a nézetemet az ellenzéki vezérekkel való megbeszélés során is, mert úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat szervesen hozzátartozik ahhoz a nemzeti és alkotmányos élethez, amelyet mi ma élünk. (Ügy van! Ügy van!) Az 1920 : 1. te. megalkotása idején — igaza van ebben ugyancsak Kassay Károly t. képviselőtársamnak és barátomnak — nem gondolt senki arra, hogy tízéves vagy tizenhároméves kormányzói vezetésről lesz szó, hanem igenis, azt hittük valamennyien, hogy ez csak átmeneti berendezkedés lesz, s hogy amikor majd az országnak a politikai, gazdasági, külpolitikai helyzete megkívánja, a királyság kérdésének megoldásával ez a kérdés, a kormányzói jogkör kérdése, feleslegessé válik. (Kassay Károly: Még a határok sem voltak megállapítva!) Ámde; a szituáció másképpen alakult s a Gondviselés akaratából egy hosszú és a nemzet szempontjából áldásos működésre tekinthet vissza ő főméltósága. Nekünk tehát gondoskodnunk kell és kötelességünk gondoskodni az ő alkotmányos jogkörének megfelelő kiterjesztéséről, amely abszolút helyes és abszolút szükséges követelménye a mai időknek. A főméltóságú kormányzó úr személyének túlságos előretolása helyett inkább a tartózkodás szellemét kell nézetem szerint követnünk, mert nemcsak a támadás lehet sértő, hanem igen sokszor a dicséret is. Én a magam részéről azt tartom, hogy az a szellem, amely ebben a vitában érvényesült, arra enged következtetni, hogy a Háznak majdnem minden oldalán vannak olyan férfiak, akik lelkiismeretük meghallgatása után a kormánynak ezt a javaslatát helyeslik. Egyes ellenzéki felszólalók nem helyeselték a törvényjavaslat benyújtása körül követett módszert és «taktikát», de meg vagyok róla győződve, hogy ha más «taktikával» jöttem volna, ugyanabban a kritikában részesültem volna, mert hiszen az ellenzéknek az a kötelessége, hogy ott támadja a kormányt, ahol lehet. Ebben az esetben azonban, tekintettel arra, hogy «magasztos» kérdésiről van szó, nem is védekezem, mert azt hiszem, hogy nem is azért támadtak az ellenfeleim, hogy védekezzem. Két javaslat tétetett. Az egyik Pallavicini György őrgróf igen t. iképviselőtársamnak a javaslata. Annak egy lényeges tévedése abban áll, — és méltóztassék megengedni, hogy most én oktassam 'ki t. képviselőtársamat — hogy a szerinte Magyarország kormányzója ő felsége, a király helytartója. Ez az álláspont tarthatatlan, mert hogy a kormányzó úr ő főméltósága «a király helytartója.)) lehessen, ennek az volna az előfeltétele, hogy legyen királya az országnak. Az 1921 :XL VII. te. értelmében azonban nincs királyunk, a jogalap tehát, amelyből a t. képviselőtársam kiindul, helytelen lévén, nem vagyok abban a helyzetben, hogy vele vitatkozzam. A másik javaslat, amelyet Gál Jenő képviselő úr tett, az, hogy mi már most foglalkozzunk a királyi jogkörnek szabályozásával. '. ülése 1933 július 7-én, pénteken. 607 Ez annyit jelentene, hogy ez a kérdés aktuális. i Az én szerény véleményem szerint pedig; sok-' j kai fontosabb kérdések vannak. Bármennyire is tisztelem ezt a jogkört, amelyet, ahogy én azt már a Felsőházban kifejtettem, a legnagyobb áhítattal kell, hogy (körülvegyék, de mégis azt hiszem, sokkal fontosabb problémák várnak megoldásra, semhogy a kormány t éppen ebben az irányiban kellene ösztökélni. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Aminthogy nem kell ösztökélni az osztrák és magyar reláció kimélyítésére _ sem. Ezt sem azok az urak. találták ki, akik közbeszólás formájában most figyelmeztettek arra, hogy ezen a téren elmulasztottam kötelességemet. Igen t. Ház! Ezek a szavaim csak azt célozták, hogy világosan kifejtsem álláspontomat. E törvényjavaslat irányítója a nemzet érdeke, a, nemzet érdeke pedig csak egy lehet: a magyarságot minden körülmények között, intézményeiben is, berendezkedéseiben is erőssé tenni, hogy megoldja feladatait a történelem számára. Azt hiszem, hogy ez a javaslat is hozzájárni ahhoz, hogy azt a nyugodt atmoszférát minden körülmények között biztosítsuk, — mert ezzel a törvénnyel sem a kormány, sem más nem fog visszaélni — amely ' nyugodt atmoszférában a nemzet érdekében j szükséges alkotmányos munkát kifejthetjük. Ami a javaslatban, foglaltatik, az nem újdonság, hanem a törvényekben már régen kodifikált olyan jog, amely jognak _ a kormányzó úr számára biztosítandó teljessége a kormányzás nyugodt viteléhez szükséges. _ Hálás köszönetet mondok mindenkinek, aki hozzászólt ehhez a javaslathoz, mert azt látom az elhangzott felszólalásokból, hogy amikor a nemzetről van szó, — mert (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) az alkotmány is a nemzetért van — akkor olyan felemelkedett, magasnívójú vita produkáltatik, amely engem viszont arra késztet, hogy minden kérdésben keressem a legmesszebbmenő megértést politikai ellenfeleimmel is. (Hosszan tartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a tisztelt Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot _ általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. (Egy hang a jobboldalon: Éljen a kormányzó úr! — Hossztantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Következik az általános vita során Buchinger Manó képviselő úr által benyújtott határozati javaslat felett való szavazás, melyben utasítani kéri a kormányt, hogy a közszabadságok biztosításáról, házszabályoknak a szólásszabadság és a demokratikus alapelvek figyelembevételével való módosításáról, továbbá a községi, megyei és országos ^választójog titkosságának bevezetéséről törvényjavaslatot terjesszen elő s végül kéri annak kimondását, hogy a jelen törvényjavaslat csak a ref'ívmok törvénybeiktatása után iéphet életbe. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Buchinger Manó képviselő úr határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igén! Nem! — Kabók Lajos: Ez kell a nemzetnek! — Propper
