Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-209

582 Az országgyűlés képviselőházának 209. ülése 1933 júhus 6-án, csütörtökön. felől.) földteherrendezés által, egy népies irányú gazdaságpolitika által, amely a maíryar népben rejlő nagy erkölcsi, szellemi és gazdasági erőket fokozott fejlődéshez ós virágzáshoz juttatja, megvédje. Ehhez- a reformpolitikához Magyarországon óriási többséget lehet találni, nines szükség diktatúrára, csak becsületesen ki kell állani a nép elé és meg kell neki mondani az igazat és kérni kell hozzájárulását. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Diktatúrára, parlamentelleneis állásfoglalásra csak egy esetben van szükség: ha valaki a kartell és a nagybank uralmát akarja erre az országra rákényszeríteni, (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) mert ehhez a politikához becsületes többséget ebben az országban nem lehet kapni. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a jobboldalon.) Akkor kell a parlament kijátszása, akkor kell sok mindenféle csalafintaság, sok mindenféle politikai fogás, akkor, de csakis akkor kell ezt a parlamentet félrelökni; mert én, látva az országban azt a józan, nyugodt és öntudatos elhatározást, amely a magyar népnek saját kezébe óhajtja visszajuttatni saját sorsának irányítását, nyugodt lelkiismerettel állítom és mondom, hogyha ez a parlament és ez a többség nem adna a kormánynak felhatalmazást egy komolyan népbarát politika megvalósítására, az országban mindig _ meglesz ehhez a többség hozzájárulása. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) T. Ház! Egy idejét múlt politikai rendszer, mint tény, még mindig uralkodik az országban, és egy kormányzat — azt mondhatnám — múlt és jövő közé 'beszorulva, még mindig nem tudott elindulni azon az úton, amelyen már az első napon el kellett volna indulnia; a bizonytalan és labilis politikai és gazdasági helyzetben az egyetlen fix pont gyanánt úgyszólván csak Magyarország kormányzója jelentkezik, akinek nemzeti gondolkozása, férfias erényei, becsületes magyar lelke és népbarát meggyőződése tekintetében senkinek kételyei nem lehetnek. (Ügy van! Ügy van a jobboldalon.) Midőn ebben a politikai és gazdasági helyzetben ezt a törvényjavaslatot megszavazom, azzal a fohásszal zárom szavaimat: adja a Mindenható, hogy azokat a célkitűzéseket, amelyeket valamikor 1919-ben Horthy ^Miklós vezérsége alatt Szegeden magunk elé tűztünk, (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) amelyeket azonban az időközben történtek elhomályosítottak, háttérbe szorítottak, meg valósítani nem engedtek, most ennek a felhatalmazásnak alapján ez a nemzet a maga számára végre biztosítva lássa. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: A tanácskozási idő letelvén, a vitát megszakítom s előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését hol nap délután 5 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. te. 13. §-ának újabb módosításáról intézkedő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, 2. a 33-as országos bizottság tagjainak, valamint az 1926:XXII. te- 32. §-a alapján kiküldendő küldöttség öt tagjának megválasztása, s végül 3. a mentelmi bizottság 579. számú jelentésének tárgyalása, Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak folyó évi június hó 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úrnak a debreceni fűszerkereskedők vasárnapi munkaszünete tárgyában a Képviselőház 1933- évi június hó 28-iki ülésén előterjesztett interpellációjára a következő választ adom: A Debreceni Kereskedőtársulat Fűszerszakosztálya a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara útján azzal a kérelemmel fordult hozzám, hogy rendeljem el a Debrecen város területén lévő fűszer-, csemege- és szatócsüzletekre nézve a vasárnapi teljes munkaszünetet. Ezt a kérelmet a vezetésem alatt álló minisztérium illetékes szakosztályaival folytatott tárgyalások során odamódosították, hogy a vasárnapi munkaszünet a mészáros- és hentesüzletek _ kivételével az egész élelmiszerszakmárá terjedjen ki. Miután fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a fogyasztóközönségnek munkaszüneti napokon is legyen alkalma néhány órán át élelmiszert beszereznie, ezideig az élelmiszerüzletekre nézve a teljes vasárnapi munkaszünet egy esetben sem rendeltetett el. A fogyasztóközönség érdekeinek védelme szempontjából tehát azt a kérést is nagy óvatossággal kell kezelni. A kérelemnek ezenkívül egyes hiányai is voltak. A kérelmezők ugyanis nem igazolták, hogy a fűszer- és csemegekereskedők, valamint a szatócsok körébe nem tartozó élelmiszerkereskedők túlnyomó többsége is kívánja-e a szabályozást és hogy a szombatesti záróra tekintetében jött-e létre megállapodás a munkaadók és az alkalmazottak szakegyesületei között. Ezekre a körülményekre tekintettel, a felterjesztést május hó 12-én leküldtem Debrecen sz. kir. város polgármesterének azzal az utasítással, hogy a fentebb említett hiányokat az érdekeltekkel való közvetlen tárgyalás útján pótolja és arravonatkozóan is tegyen jelentést, hogy a kérelem teljesítése a fogyasztóközönség érdekeivel a helyi viszonyok tekintetbevétele mellett összeegyeztetheto-e. A kérelemről csak a polgármester jelentésének beérkezése után dönthetek érdemben. Amennyiben a jelentésből az fog kitűnni, hogy a kérelem teljesítése nem ütközik a fogyasztóközönség jogos érdekeibe, nem fogok elzárkózni a teljes vasárnapi munkaszünetnek Debrecen város területén áz élelmiszerszakmákra való elrendelése elé. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. — Dr. Fabinyi s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával élni nem kíván, következik tehát a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi,