Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-209

'Az "országgyűlés képviselőházának 20 .ebből a szemszögből nézzük és bíráljuk ezt a törvényjavaslatot, akkor megállapíthatjuk, jlíogy mi egészen fonák és mondhatnám tart­hatatlan helyzetben vagyunk Európa összes államaival szemben. Az 1920:1. tcikk beve­zető indokolásszerű, rendelkezése a következő­ket tartalmazza (olvassa)? «A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos tör­vényes képviselete megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása az 1918. év november hó 13-ik napján megszűnt.» Ugyanebben a bekez­désben és ugyanebben a bevezető rendelkezésé­ben azt is kimondja a törvény, hogy (olvassa): «A nemzetgyűlés mindezekből a tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának.» T. Képviselőház! Tizenkét esztendeje an­nak, hogy a 'békeszerződés becikkelyezése Ma­gyarországon megtörtént, de tizenkét év nem volt elég a kormányzatnak arra, hogy annak a rendelkezésnek megfelelőleg, amely az 1920. évi I. tcikkben le van fektetve, alkotmányunk átalakítását megkísérelje. Ehelyett azt tette, hogy azt a választójogi törvényjavaslatot, il­letőleg azt a választójogi rendelkezést, amely­nek alapján az 1920-ban összehívott nemzet­gyűlés a titkosság jegyében összeült, sziükség­rendelettel megváltoztatta és az ország polgá­rait megfosztotta a titkos választójog lehetős­ségétől. Később tovább ment ( a jogok megcsor­bításában, almikor az önkormányzati testüle­tekre vonatkozó törvényeket megalkotta s amikor a városoknak és vármegyéknek képvi­seletét újjáalakította olyanformán, mely a ko­rábbi jogfejlődéssel szemben megint csak a jogok megcsorbítását jelentette. A kormány­zat további lépése volt a Felsőháznak az ér­dekképviseleti rendszer a'apján való megálla­pítása. Ez ímegint csak a reakciós rendelkezé­sek sorába tartozik és nem annak a fejlődés­nek a folyománya, amely fejlődést az 1920. évi I. tcikk megállapított és amelynek következ­ményeit le kellett volna vonni. -. Ha végigtekintünk Európa Összes álla­main, amelyek részben átestek a háborút kö­vető forradalmakhoz, ha végigtekintünk azokon az államokon, amelyeket a békeszerződések kreáltak, akkor látjuk, hogy ezeknek az álla­moknak — még teljesen újonnan megalakult államoknak is- — elég idő* volt a lefolyt tizen­két vagy tizenhárom esztendő arra, hogy al­kotmányos berendezésüket teljes egészében ki­építsék. Egyedül csak mi vagyunk az az ope­rettszerű ország, ahol 'királyság van, király nélkül és köztársaság vagyunk köztársasági elnök nélkül. (Zaj és ellenmondásük a jobbol­dalon.) Ezt a felemás állapotot meg kellett volna már korábban szüntetni és almikor a kormány hozzányúlt ennek a kérdésnek meg­ibolygatáisához,; amelyre vonatkozóan vallom, hogy semmi szükség nincs erre a törvényja­vaslatra t a kormányzói méltóság növelése szempontjából, hanem szükség van a kormány hatalmának, a kormány diktatórikus törek­vésének megerősítése szempontjából, mondom, ha egyszer a kormány hozzányúlt ehhez a tör­vényjavaslathoz és ezt a kérdést szabályozta, akkor tetszett volna a kormánynak tovább­menni és ugyancsak az 1920:1. törvénycikk 12. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az ideiglenes államfői 'hatatom megszüntetése iránt" is intézkedni. Ennék megszüntetése azután csak olyan értelemben és olyan alapon történhetik meg, amint ezt Buchinger képviselőtársam határo­zati javaslata megállapítja. Ennek priusza az, K ülése 1933 július,6-án, csütörtökön. 575 hogy tessék ebben az országiban a titkos vá­lasztójogot elrendelni és tiszta választás alap­ján új parlamentet választani. Ez az új parlament nyilatkozzék ab­ban a kérdésben, vájjon az államfői mél­tóság betöltését maga a titkos választó­jogon^ és tiszta választáson alapuló képviselő­ház kíyánja-e végrehajtani, vagy pedig nép­szavazás útján kívánja ezt a méltóságot betöl­teni, úgy, amint ezt a külföldi alkotmányok némelyikében ismerik. Ha pedig ez megtörté­nik, tessék az egész kérdést újból szabályozni és az egész államfői kérdést újból idehozni az akkor összeülő parlament elé és ebben az eset­ben nem lehet vitatkozni azon, hogy melyek azok a jogok, amelyek az ősi alkotmány sze­rint a mostani ideiglenes államfőt megilletik és melyek azok a jogok, amelyek nem ille­tik meg. Egészen r komikus az az érvelés, amelyet Wolff Károly képviselő úr hangoztatott, ami­kor valóságos apotéózissal beszélt a kormány­zói méltóságról és elismerte, hogy a kormány­zót mindaz a jpg megilleti, amely a királyi felségjogok közé tartozik, elismerte e törvény­javaslat benyújtásának jogosságát, ellenben hiányzott érveléséből az, hogy mi történik a főkegyúri jog kérdésének szabályozásával, és mi történik azokkal az egyéb királyi jogokkal is, amelyekre a kormány törvényjavaslata egy­általában nem terjeszkedik ki. T. Képviselőház! Azt is hibáztatnom kell és arra is utalnom kell, hogy hónapokon ke­resztül valósággal irritálták az ország közvé­leményét ennek a törvényjavaslatnak benyúj­tásával. A legkülönfélébb hangok, a legkülön­félébb hírlapi nyilatkozatok hangzottak el ar­ról, hogy mi mindenre fog kiterjeszkedni ez a törvényjavaslat, amely a kormányzói hatáskör kiterjesztéséről szól. Vártuk, hogy ez a tör­vényjavaslat valóban megszünteti ezt az ideig­lemes állapotot, hogy ez valóban ennek az egész kérdésnek napirendretűzését jelenti és a végén azt kell látnunk, hogy vajúdott az egész kormány hónapokon keresztül és meg­született ez a nevetséges kis egérke, amelyre — mondom — a kormánynak van szüksége, de amely semmi tekintetben sem növeli a kor­mányzói méltóság nagyságát. Azt mondj a a törvényjavaslat indokolása és azt mondja a t. előadó úr is, hogy azért van szükség erre a törvényjavaslatra, -mert «yannak olyan időszakok, — ilyen a fennnálló súlyos gazdasági válság ideje is — amikor a kormányzatnak munkáját, idejét nem annyira a törvényhozás hatáskörébe tartozó jogszabály­alkotásokra, hanem inkább a kormányzati in­tézkedésekre kell fordítania*-. Buchinger t. képviselőtársam már utalt arra, hogy nem nagyon'erőlteti meg magát a kormány azzal, hogy résztvegyen a parlament működésében. Alig néha-néha történik meg, hogy egy mi­nisztert itt látunk a parlamentben, interpellá­ciós napokon pedig egyáltalában hiányoznak a t. miniszter urak. Egyébként azért tették át a Képviselőház ülésezését délelőttről délutánra, hogy módjuk és alkalmuk legyen a miniszter uraknak dolgozni és elintézni azokat a fon­tos dolgokat, amelyeknek elintézése az ország szempontjából szükséges. (Zaj a szélsőbalol­dalon.) Merem azonban állítani, hogy tiszta ha­szon az ország dolgozó polgárságára és mun­kásságára az az idő, amit a tisztelt kormány tagjai nem töltenek munkával, (Ügy van! 86* *

Next

/
Oldalképek
Tartalom