Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-209

'Az "országgyűlés képviselőházának 20 .ebből a szemszögből nézzük és bíráljuk ezt a törvényjavaslatot, akkor megállapíthatjuk, jlíogy mi egészen fonák és mondhatnám tarthatatlan helyzetben vagyunk Európa összes államaival szemben. Az 1920:1. tcikk bevezető indokolásszerű, rendelkezése a következőket tartalmazza (olvassa)? «A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása az 1918. év november hó 13-ik napján megszűnt.» Ugyanebben a bekezdésben és ugyanebben a bevezető rendelkezésében azt is kimondja a törvény, hogy (olvassa): «A nemzetgyűlés mindezekből a tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának.» T. Képviselőház! Tizenkét esztendeje annak, hogy a 'békeszerződés becikkelyezése Magyarországon megtörtént, de tizenkét év nem volt elég a kormányzatnak arra, hogy annak a rendelkezésnek megfelelőleg, amely az 1920. évi I. tcikkben le van fektetve, alkotmányunk átalakítását megkísérelje. Ehelyett azt tette, hogy azt a választójogi törvényjavaslatot, illetőleg azt a választójogi rendelkezést, amelynek alapján az 1920-ban összehívott nemzetgyűlés a titkosság jegyében összeült, sziükségrendelettel megváltoztatta és az ország polgárait megfosztotta a titkos választójog lehetősségétől. Később tovább ment (

a jogok megcsorbításában, almikor az önkormányzati testületekre vonatkozó törvényeket megalkotta s amikor a városoknak és vármegyéknek képviseletét újjáalakította olyanformán, mely a korábbi jogfejlődéssel szemben megint csak a jogok megcsorbítását jelentette. A kormányzat további lépése volt a Felsőháznak az érdekképviseleti rendszer a'apján való megállapítása. Ez ímegint csak a reakciós rendelkezések sorába tartozik és nem annak a fejlődésnek a folyománya, amely fejlődést az 1920. évi I. tcikk megállapított és amelynek következményeit le kellett volna vonni. -. Ha végigtekintünk Európa Összes államain, amelyek részben átestek a háborút követő forradalmakhoz, ha végigtekintünk azokon az államokon, amelyeket a békeszerződések kreáltak, akkor látjuk, hogy ezeknek az államoknak — még teljesen újonnan megalakult államoknak is- — elég idő* volt a lefolyt tizenkét vagy tizenhárom esztendő arra, hogy alkotmányos berendezésüket teljes egészében kiépítsék. Egyedül csak mi vagyunk az az operettszerű ország, ahol 'királyság van, király nélkül és köztársaság vagyunk köztársasági elnök nélkül. (Zaj és ellenmondásük a jobboldalon.) Ezt a felemás állapotot meg kellett volna már korábban szüntetni és almikor a kormány hozzányúlt ennek a kérdésnek megibolygatáisához,; amelyre vonatkozóan vallom, hogy semmi szükség nincs erre a törvényjavaslatra t a kormányzói méltóság növelése szempontjából, hanem szükség van a kormány hatalmának, a kormány diktatórikus törekvésének megerősítése szempontjából, mondom, ha egyszer a kormány hozzányúlt ehhez a törvényjavaslathoz és ezt a kérdést szabályozta, akkor tetszett volna a kormánynak továbbmenni és ugyancsak az 1920:1. törvénycikk 12. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az ideiglenes államfői 'hatatom megszüntetése iránt" is intézkedni. Ennék megszüntetése azután csak olyan értelemben és olyan alapon történhetik meg, amint ezt Buchinger képviselőtársam határozati javaslata megállapítja. Ennek priusza az, K ülése 1933 július,6-án, csütörtökön. 575 hogy tessék ebben az országiban a titkos választójogot elrendelni és tiszta választás alapján új parlamentet választani. Ez az új parlament nyilatkozzék abban a kérdésben, vájjon az államfői méltóság betöltését maga a titkos választójogon^ és tiszta választáson alapuló képviselőház kíyánja-e végrehajtani, vagy pedig népszavazás útján kívánja ezt a méltóságot betölteni, úgy, amint ezt a külföldi alkotmányok némelyikében ismerik. Ha pedig ez megtörténik, tessék az egész kérdést újból szabályozni és az egész államfői kérdést újból idehozni az akkor összeülő parlament elé és ebben az esetben nem lehet vitatkozni azon, hogy melyek azok a jogok, amelyek az ősi alkotmány szerint a mostani ideiglenes államfőt megilletik és melyek azok a jogok, amelyek nem illetik meg. Egészen r komikus az az érvelés, amelyet Wolff Károly képviselő úr hangoztatott, amikor valóságos apotéózissal beszélt a kormányzói méltóságról és elismerte, hogy a kormányzót mindaz a jpg megilleti, amely a királyi felségjogok közé tartozik, elismerte e törvényjavaslat benyújtásának jogosságát, ellenben hiányzott érveléséből az, hogy mi történik a főkegyúri jog kérdésének szabályozásával, és mi történik azokkal az egyéb királyi jogokkal is, amelyekre a kormány törvényjavaslata egyáltalában nem terjeszkedik ki. T. Képviselőház! Azt is hibáztatnom kell és arra is utalnom kell, hogy hónapokon keresztül valósággal irritálták az ország közvéleményét ennek a törvényjavaslatnak benyújtásával. A legkülönfélébb hangok, a legkülönfélébb hírlapi nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy mi mindenre fog kiterjeszkedni ez a törvényjavaslat, amely a kormányzói hatáskör kiterjesztéséről szól. Vártuk, hogy ez a törvényjavaslat valóban megszünteti ezt az ideiglemes állapotot, hogy ez valóban ennek az egész kérdésnek napirendretűzését jelenti és a végén azt kell látnunk, hogy vajúdott az egész kormány hónapokon keresztül és megszületett ez a nevetséges kis egérke, amelyre — mondom — a kormánynak van szüksége, de amely semmi tekintetben sem növeli a kormányzói méltóság nagyságát. Azt mondj a a törvényjavaslat indokolása és azt mondja a t. előadó úr is, hogy azért van szükség erre a törvényjavaslatra, -mert «yannak olyan időszakok, — ilyen a fennnálló súlyos gazdasági válság ideje is — amikor a kormányzatnak munkáját, idejét nem annyira a törvényhozás hatáskörébe tartozó jogszabályalkotásokra, hanem inkább a kormányzati intézkedésekre kell fordítania*-. Buchinger t. képviselőtársam már utalt arra, hogy nem nagyon'erőlteti meg magát a kormány azzal, hogy résztvegyen a parlament működésében. Alig néha-néha történik meg, hogy egy minisztert itt látunk a parlamentben, interpellációs napokon pedig egyáltalában hiányoznak a t. miniszter urak. Egyébként azért tették át a Képviselőház ülésezését délelőttről délutánra, hogy módjuk és alkalmuk legyen a miniszter uraknak dolgozni és elintézni azokat a fontos dolgokat, amelyeknek elintézése az ország szempontjából szükséges. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Merem azonban állítani, hogy tiszta haszon az ország dolgozó polgárságára és munkásságára az az idő, amit a tisztelt kormány tagjai nem töltenek munkával, (Ügy van! 86* *