Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-208

554 Az országgyűlés képviselőházának i ha az állat tulajdonosa a vételár 75%-át az adóhivatalba lefizeti. Hajlandó-e a pénzügy­miniszter úr az idevonatkozó 178.000. P. M.— 1932. számú rendeletet az új termésig felfüg­geszteni, amennyiben ez a rendelet a mezőgaz­dasági termelés folytonosságát veszélyezteti?)) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gallasz Ágost Rudolf: T. Ház! Egyenesen megdöbbentő a pénzügyi kormányzatnak az a tájékozatlansága, amelyet a falu helyzetével szemben tanusit. Nagyon melegen ajánlanám a pénzügyminiszter úrnak, hogy menne ki az ország több részébe ós nézné meg a falusi nád­fedeles házakat, menne be jobb gazdaházba is, de ugyanakkor ajánlanám a pénzügyminiszter úrnak, hogy kocsira üljön és ne autóra, mert esetleg összetévesztenék a végrehajtóval és így nagyon kellemetlen kijelentéseket hallana. Ta­núsítják ezt a tájékozatlanságot a mezőgazda^ ság érdekében kiadott összes megsegíteni akaró rendeletek, és egész adópolitikánk. Mindjárt elsősorban leszögezem, hogy adót igenis, fizetni kell. Minden állampolgárnak legszentebb kötelessége, hogy ma, amikor az ország ilyen nehéz helyzetben van. adóját meg­fizesse, de ugyanígy kötelessége a pénzügyi kormányzatnak minden tőle telhető módon odahatni, hogy az adófizető polgárokat se­gítse ebben a tevékenységükben. Viszont azt. is be kell látnia a pénzügyi kormányzatnak, hogy a falusi lakosság, legyen az földtulajdo­nos, bérlő, vagy kisbirtokos, a mai körülmé­nyek között nem tud eleget tenni azoknak a kötelességeknek, amelyeket évekkel ezelőtt vállalt. Be kell látnia a pénzügyi kormány­zatnak, hogy a mai körülmények között az adófizető polgár sem tud adót fizetni, tör­leszteni, kamatot fizetni, illetékhátralékot fi­zetni és ezenkívül nem tudja családját fenn­tartani. (Úgy van! a baloldalon.) A mezőgazdaság évek óta jövedelem nél­kül áll, a pénzügyi kormányzatnak tehát min­dent el kell követnie, hogy addig', amíg a be ígért megsegítés jóin, azt a bizonyos időközt a mezőgazdaság valahogyan átélje. A pénzügyi kormányzat szüntesse meg azt az erkölcstelen állapotot, hogy a bankok előbb kapják meg a kamatokat, mint az állam az adóját. (Ügy van! a baloldalon.) Függessze fel a pénzügyi kor­mányzat az összes rendeleteket, amelyek a mezőgazdasági termelés folytonosságát veszé­lyeztetik. A miniszterelnök úr nemzeti egysé­get akar az országban, de éppen a pénzügymi­niszter ár politikája az, amely ennek a nem­zeti egységnek kialakulását megakadályozza. (Ügy van! a baloldalon.) Nemzeti egység van jelenleg is az országban a produktívan dol­gozó társadalmi rétegek között, de éppen a kartellek politikája, a nagytőkepolitika s a nagy jövedelmeket húzó emberek akadályoz­zák meg ebben az országiban, hogy a nemzeti egység kialakuljon. Az ország lakossága csak azt látja, hogy itt kimondottan bankpolitika folyik, a bankok érdekében mindent megtesz a pénzügyi kormányzat. Ha azt kívánja az el­lenzék, hogy a kamatot szállítsák le, — ez kü­lönben Bethlen István grófnak a Kolumbus­tojása — akkor rögtön itt a felelet, hogy a bankok nem bírják akkor a rezsit. A magyar mezőgazdaság 1929 óta jövede­lem nélkül áll itt, a bankok pedig, mióta a vi­lág fennáll, minden esztendőben emelték a tar­taléktőkéjüket. Hová lett az a hatalmas tar­taléktőke? Ha a mezőgazdaság 1928, 1929 óta jövedelem nélkül meg tud állani, adót fizet, 08, ülése 1933 július 5-én, szerdán. kamatot ós törlesztést követelnek tőle, akkor az a banknagytőke is hozzon áldozatot, szedje olő a tartaléktőkéket, és ne tegye tönkre telje­sen az országot. Ha arról van szó, hogy az adósságból engedni kell, akkor rögtön előve­szik a szegény kisbetétest. Érdekes, hogy ha a bankpolitikát támadja az ember, rögtön a kis­ember mögé bújnak. Ez s-em áll meg. A beté­tes ma is annyit kap a pénzéért, mint ameny­nyit 1928-ban kapott. Ha 1928-ban valahol 800 pengő volt egy hold föld, azt ma 400 pengőért az ember megkapja. Ha a felére szállítjuk le az adósságokat, a betétes akkor sem veszít a pénzéből. Igenis, tessék a kisbetéteseket vé­deni, de ha valaki 20.000 pengőnél többet vitt be a bankba, az vagy lopta a pénzt, vagy olyan fizetést húzott, amely az ország mai helyzeté­nek nem felel meg. T. Ház! A pénzügyminiszter úr állandóan arra hivatkozik, hogy a hiteléletet kell meg­menteni. Nem a hiteléletet kell meg­menteni, hanem az országot kell megmenteni. Bolond gazda az, aki ma, ha hiánya van, ezt a hiányát új hitellel akarja pótolni. A bankok is nagyon jól tudják, hogy a hitelélettel baj van. Nem azért van baj a hitelélettel, mert gyenge a hitelező, hanem azért, mert nem jöve­delmez a mezőgazdaság. Tehát ne a hiteléletet mentse a pénzügyminiszter úr, hanem a meg­lévő adósságokat rendezze, mert ez az ország első és legfontosabb érdeke. A pénzügyminiszter úr ismételten kijelen­tette, hogy meg kell várnunk, mi történik Lom donban. Ma már tisztán láthatjuk a |ondoni konferencia eredményét, tehát a mezőgazda­ság érdekében szabályozni kell az adósságok kérdését. Teremtse meg a pénzügyminiszter úr az átmeneti állapotot. Ezt pedig a következő­képpen lehet megteremteni: 2%-os kamat és 100%-os adófizetés. Akkor nem kell a nagytő­kéhez fordulni, nem kell a bankokhoz szaladni pénzkölcsönért. Fizesse minden polgár t száz százalékig az adóját. Mi egy szót sem szólunk innen az ellenzékről az adóvégrehajtások el­len, ha minden polgár száz százalékig fizeti az adóját ós a gazdaadósságokat rendezik s be­hozzák a 2%-os kamatot addig, amíg a mező­gazdasági cikkek árát a kormánynak nem si­kerül felemelni De különben is a pénzügyi kormányzatnak ez a pénzügyi politikája a bankokat is aigyon fogja ütni. Azt hiszem, a pénzügyminiszter úr már feladta azt az elvet, hogy a pengő becsü­lete az ország becsülete, hogy a pengő* zürichi jegyzése az ország becsülete. Akkor mit szól­junk Amerikához és Angliához, ahol a font­nak és a dollárnak az éirtékét leszállították! Ezeknek talán nincs meg a magukhoz való eszük? (Dinnyés Lajos: Mind revideálták az álláspontjukat! — Egy hang a baloldalon: Ko­rányi és a szakértők!) Ezeknek az uraknak a neveltjei azok, akik, mint az előbb is mondot­tam, veszélyeztetik a nemzeti egység kialaku­lását Egyedül a nagy jövedelmet húzóknak, az évi 600.000 pengős jövedelmet húzóknak az érdeke az, hogy itt ne következzék be a kamat­leszállítás, ne következzék be a devalorizáció. mert az összes dolgozó társadalmi rétegeknek, igenis, érdeke a devalorizáció és a kamatleszál­lítás. En a külföldi szakértőket is tartom olyari okosaknak, mint a mi szakértőinket. T. Ház! Állandóan azt halljuk a pénzügy­miniszter úrtól, hogy az országban nincsenek adóvégrehajtások. Állítom, hogy az összes adó­rendeletek mind burkolt adóvégrehajtást taí­tailmaznak. Interpellációmban az 1932. évi 17.800. számú pénzügyminiszteri rendelet megváltoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom