Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-208
554 Az országgyűlés képviselőházának i ha az állat tulajdonosa a vételár 75%-át az adóhivatalba lefizeti. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr az idevonatkozó 178.000. P. M.— 1932. számú rendeletet az új termésig felfüggeszteni, amennyiben ez a rendelet a mezőgazdasági termelés folytonosságát veszélyezteti?)) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gallasz Ágost Rudolf: T. Ház! Egyenesen megdöbbentő a pénzügyi kormányzatnak az a tájékozatlansága, amelyet a falu helyzetével szemben tanusit. Nagyon melegen ajánlanám a pénzügyminiszter úrnak, hogy menne ki az ország több részébe ós nézné meg a falusi nádfedeles házakat, menne be jobb gazdaházba is, de ugyanakkor ajánlanám a pénzügyminiszter úrnak, hogy kocsira üljön és ne autóra, mert esetleg összetévesztenék a végrehajtóval és így nagyon kellemetlen kijelentéseket hallana. Tanúsítják ezt a tájékozatlanságot a mezőgazda^ ság érdekében kiadott összes megsegíteni akaró rendeletek, és egész adópolitikánk. Mindjárt elsősorban leszögezem, hogy adót igenis, fizetni kell. Minden állampolgárnak legszentebb kötelessége, hogy ma, amikor az ország ilyen nehéz helyzetben van. adóját megfizesse, de ugyanígy kötelessége a pénzügyi kormányzatnak minden tőle telhető módon odahatni, hogy az adófizető polgárokat segítse ebben a tevékenységükben. Viszont azt. is be kell látnia a pénzügyi kormányzatnak, hogy a falusi lakosság, legyen az földtulajdonos, bérlő, vagy kisbirtokos, a mai körülmények között nem tud eleget tenni azoknak a kötelességeknek, amelyeket évekkel ezelőtt vállalt. Be kell látnia a pénzügyi kormányzatnak, hogy a mai körülmények között az adófizető polgár sem tud adót fizetni, törleszteni, kamatot fizetni, illetékhátralékot fizetni és ezenkívül nem tudja családját fenntartani. (Úgy van! a baloldalon.) A mezőgazdaság évek óta jövedelem nélkül áll, a pénzügyi kormányzatnak tehát mindent el kell követnie, hogy addig', amíg a be ígért megsegítés jóin, azt a bizonyos időközt a mezőgazdaság valahogyan átélje. A pénzügyi kormányzat szüntesse meg azt az erkölcstelen állapotot, hogy a bankok előbb kapják meg a kamatokat, mint az állam az adóját. (Ügy van! a baloldalon.) Függessze fel a pénzügyi kormányzat az összes rendeleteket, amelyek a mezőgazdasági termelés folytonosságát veszélyeztetik. A miniszterelnök úr nemzeti egységet akar az országban, de éppen a pénzügyminiszter ár politikája az, amely ennek a nemzeti egységnek kialakulását megakadályozza. (Ügy van! a baloldalon.) Nemzeti egység van jelenleg is az országban a produktívan dolgozó társadalmi rétegek között, de éppen a kartellek politikája, a nagytőkepolitika s a nagy jövedelmeket húzó emberek akadályozzák meg ebben az országiban, hogy a nemzeti egység kialakuljon. Az ország lakossága csak azt látja, hogy itt kimondottan bankpolitika folyik, a bankok érdekében mindent megtesz a pénzügyi kormányzat. Ha azt kívánja az ellenzék, hogy a kamatot szállítsák le, — ez különben Bethlen István grófnak a Kolumbustojása — akkor rögtön itt a felelet, hogy a bankok nem bírják akkor a rezsit. A magyar mezőgazdaság 1929 óta jövedelem nélkül áll itt, a bankok pedig, mióta a világ fennáll, minden esztendőben emelték a tartaléktőkéjüket. Hová lett az a hatalmas tartaléktőke? Ha a mezőgazdaság 1928, 1929 óta jövedelem nélkül meg tud állani, adót fizet, 08, ülése 1933 július 5-én, szerdán. kamatot ós törlesztést követelnek tőle, akkor az a banknagytőke is hozzon áldozatot, szedje olő a tartaléktőkéket, és ne tegye tönkre teljesen az országot. Ha arról van szó, hogy az adósságból engedni kell, akkor rögtön előveszik a szegény kisbetétest. Érdekes, hogy ha a bankpolitikát támadja az ember, rögtön a kisember mögé bújnak. Ez s-em áll meg. A betétes ma is annyit kap a pénzéért, mint amenynyit 1928-ban kapott. Ha 1928-ban valahol 800 pengő volt egy hold föld, azt ma 400 pengőért az ember megkapja. Ha a felére szállítjuk le az adósságokat, a betétes akkor sem veszít a pénzéből. Igenis, tessék a kisbetéteseket védeni, de ha valaki 20.000 pengőnél többet vitt be a bankba, az vagy lopta a pénzt, vagy olyan fizetést húzott, amely az ország mai helyzetének nem felel meg. T. Ház! A pénzügyminiszter úr állandóan arra hivatkozik, hogy a hiteléletet kell megmenteni. Nem a hiteléletet kell megmenteni, hanem az országot kell megmenteni. Bolond gazda az, aki ma, ha hiánya van, ezt a hiányát új hitellel akarja pótolni. A bankok is nagyon jól tudják, hogy a hitelélettel baj van. Nem azért van baj a hitelélettel, mert gyenge a hitelező, hanem azért, mert nem jövedelmez a mezőgazdaság. Tehát ne a hiteléletet mentse a pénzügyminiszter úr, hanem a meglévő adósságokat rendezze, mert ez az ország első és legfontosabb érdeke. A pénzügyminiszter úr ismételten kijelentette, hogy meg kell várnunk, mi történik Lom donban. Ma már tisztán láthatjuk a |ondoni konferencia eredményét, tehát a mezőgazdaság érdekében szabályozni kell az adósságok kérdését. Teremtse meg a pénzügyminiszter úr az átmeneti állapotot. Ezt pedig a következőképpen lehet megteremteni: 2%-os kamat és 100%-os adófizetés. Akkor nem kell a nagytőkéhez fordulni, nem kell a bankokhoz szaladni pénzkölcsönért. Fizesse minden polgár t száz százalékig az adóját. Mi egy szót sem szólunk innen az ellenzékről az adóvégrehajtások ellen, ha minden polgár száz százalékig fizeti az adóját ós a gazdaadósságokat rendezik s behozzák a 2%-os kamatot addig, amíg a mezőgazdasági cikkek árát a kormánynak nem sikerül felemelni De különben is a pénzügyi kormányzatnak ez a pénzügyi politikája a bankokat is aigyon fogja ütni. Azt hiszem, a pénzügyminiszter úr már feladta azt az elvet, hogy a pengő becsülete az ország becsülete, hogy a pengő* zürichi jegyzése az ország becsülete. Akkor mit szóljunk Amerikához és Angliához, ahol a fontnak és a dollárnak az éirtékét leszállították! Ezeknek talán nincs meg a magukhoz való eszük? (Dinnyés Lajos: Mind revideálták az álláspontjukat! — Egy hang a baloldalon: Korányi és a szakértők!) Ezeknek az uraknak a neveltjei azok, akik, mint az előbb is mondottam, veszélyeztetik a nemzeti egység kialakulását Egyedül a nagy jövedelmet húzóknak, az évi 600.000 pengős jövedelmet húzóknak az érdeke az, hogy itt ne következzék be a kamatleszállítás, ne következzék be a devalorizáció. mert az összes dolgozó társadalmi rétegeknek, igenis, érdeke a devalorizáció és a kamatleszállítás. En a külföldi szakértőket is tartom olyari okosaknak, mint a mi szakértőinket. T. Ház! Állandóan azt halljuk a pénzügyminiszter úrtól, hogy az országban nincsenek adóvégrehajtások. Állítom, hogy az összes adórendeletek mind burkolt adóvégrehajtást taítailmaznak. Interpellációmban az 1932. évi 17.800. számú pénzügyminiszteri rendelet megváltoz-