Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-207

Az országgyűlés képviselőházának 2 manyzati testületek egyes vagyoni viszonyainak rendezéséről szóló 1929:IV. törvénycikkel létestett Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának felhasználásáról hivatali elődöm részéről a Képviselőházhoz annakidején benyújtott, de még le nem tárgyalt 1929. évi jelentést, valamint az 1930., 1931. és 1932. évekről az idézett törvénycikk 4. §-ának 2. bekezdése értelmében készített jelentésemet benyújtani. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani. . Elnök: A belügyminiszter úr által beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a közigazgatási bizottságnak. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Az a jelentés, amelyet a pénzügyminiszter úr a házadómentesség kérdéséről előterjesztett, egy törvény által adott felhatalmazást foglal magában. Az 1929:XXIX. törvénycikk ugyanis felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek arra, hogy a törvényekben meghatározott r eseteken kívül is, vidéki városokban és gyógyhelyeken adómentességeket engedélyezhessen. Ezt a jelentést én elfogadom, de ennek kapcsán és ezzel egyidejűleg szóvá kell tennem a jelentés alapjául szolgáló törvény hatályát. Ennek az 1929. évi idézett törvénynek ^ hatálya, amely a rendkívüli házadómentességről szól, ennek az évnek a végén megszűnik. Ennek az évnek a végén, tehát egy sokkal rosszabb helyzet áll be az éptőipar szempontjából, mint amilyen helyzet eddig fennállott. Ennek az évnek a végén ugyanis nemcsak a házadómentesség határideje és területi tagoltsága jár le, hanem lejárnak azok az adókedvezmények is, amelyeket a házak modernizálására és tatarozására adnak, úgyhogy az épótőipar folytonossága és a imtunkanélkuliség csökkenése szempontjából is kétféle intézkedésre van szükség: az egyik intézkedés egy átmeneti, a másik intézkedés egy későbbi, egy végleges intézkedés. Átmenetileg tudvalevőleg arról kellene intézkedni, hogy ennek a házadómentességnek hatálya meghosszabbíttassék. A helyzet tudniillik ma az, hogyha valaki most kezd építeni, nem lesz kész az építkezéssel ennek az évnek végéig, legfeljebb tető alá hozza epületét, de a vakolás, a száradási folyamat, a lakhatási engedély elnyerése mind-mind hoszszabb időt vesz igénybe, úgyhogy ilyenformán teljesen megáll az építkezés, mert aki ma határozza el magát arra, hogy építkezzék, ha van neki telke vagy pénze, ma már nem fog bele ebbe az építkezésbe, mert egészen bizonyos, hogy ' ennek az évnek végéig nem lesz készen ezzel az építkezéssel. Eln tehát a pénzügyminiszter úrtól azt kérném és az előttem fekvő memorandumban, amelyet az építőipari érdekeltségek és az építészek legelőkelőbb egyletei írtak alá, azt j kérik, hogy egy átmeneti intézkedés történjék. ; Itt van a kezemben 24 egyesület, köztük a j Magyar Mérnök- és Epítészegylet, a Tervező ] Magánépítészek t Országos Szövetsége, a Ma- j gyár Építőművészek Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Baross-Szövetség, az Országos Kézművestestület, a Budapeti Építőmesterek Ipartestülete, a Magyar Építőmesterek Testülete, a Budapesti EpítőmesteW. ülése 1933 július U-én, kedden. 505 rek, Kőművesmesterek és Építési Vállalkozók Szövetsége, stb., szóval komoly érdekképviseleti tényezők kérvénye, amelyben kettőt kérnek a pénzügyminiszter úrtól a rendkívüli adómentesség szempontjából: egy átmeneti intézkedést, hogy ennek az 1929. évi törvénynek az 1933. év végére kitett terminusa legalább is egy évvel meghosszabbíttassák. Ez az átmeneti megoldásra vonatkozó kérés az egyik kérésük. A másik kérés pedig az, hogy egy végleges házadómentességi törvény létesüljön, amely a legújabb problémákat veszi szemügyre, mert ma nemcsak az a probléma, hogy az új házaknak legyen adómentességük, hanem, hogy a lebontott házak helyett emelt új épületek is adómentességben részesüljenek, de nem olyan korlátozásokkal, mint amilyenek jelenleg vannak, amikor tudniillik négyszeres kubatúrát kívántak a lebontott iház helyébe, hanem kapják meg az 1930. évi normális adómentességet, mert hiszen tudvalevő, hogy ma vannak ennek a városnak belső területeiben házak, amelyek teljesen alkalmatlanok, amelyek használhatatla; nokká váltak, ma vannak házak, amelyek többé nem felelnek meg az igényeknek, vannak nagy lakások, amelyek kiadhatatlanok. Megtörténik egyes házakban, hogy négy-öt-hat lakás marad üresen. , Módot kell tehát adni arra, hogy ezek a házak átépüljenek és megkapják a megtelelő adómentességet. Hiszen ma egészen megváltozott világgal állunk szemben. Azelőtt a regi, nagy lakásokat más építkezési rendszer szerint építették és ma ezek használhatatlanok, alkalmatlanok, ezek a régi házak nem felelnek meg céljaiknak. . .... „ Az 1929-es törvény azonban egy rossz kikötést tartalmaz ezekkel szemben, amennyiben a nagy adómentességet csak azoknak a házaknak adja meg, amelyek legalább négyszer olyan nagyok, mint amilyenek eredetileg voltak, ugy; hogy ezek a kikötések egyáltalában lehetetlenné teszik új házak építését. Tehát úgy az építőipari munka szempontjából, mint a munkanélküliség csökkentése szempontjából szükség van arra, hogy itt kétféle intézkedés történjék, és én éppen ezért felhasználom ezt az alkalmat arra, hogy a kérdést szóvátegyem. (Simon András: Készen van! —- Rassay Károly: Micsoda van készen? — Simon András: A javaslat készen van!) Én nem vagyok tájékoztatva. Nagyon örülök ennek a közbeszólásnak. (Rassay Károly: Eddig az volt a hivatalos álláspont, hogy nem adják meg!) Nagyon örülök annak, ha Simon András t. képviselőtársam megnyugtat engemet is, aki érdektelen vagyok, mert csak a közérdek érdekel ebben az ügyben, de megnyugtatja az érdekelteket is, hogy ez a törvényjavaslat készen van, mert errevonatkozólag eddig semmiféle nyilatkozatot nem hallottunk. (Rassay Károly: A pénzügyminiszter úr az ellenkezőjét mondotta!) Nem tudom, milyen módon méltóztatik ezt életbeléptetni, mi lesz ennek a formája, ha most a Képviselőházat hosszabb időre elnapoljak; talán a 33-as bizottság útján történik átmeneti intézkedés. Mindenesetre meg lehet és meg kell találni a formáját a megoldásnak, de ha a törvényjavaslat készen van, kérdezem, miért nincs az itt? Hiszen az volna a leghelyesebb, ha azt beterjesztenék, és nem volna pártvita, nem volna nézetkülönbség, mert ez tisztára gazdasági kérdés, úgyhogy a kormánynak nem volna ebből semmiféle kellemetlensége, 24 óra alatt le lehetne tárgyalni ezt a kérdést. Az építő76*