Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-204
438 Az országgyűlés képviselőházának % helyeslés; az egyetlen orvosszer az ilyen balkáni metódusok ellen Európa helyes újjászervezése, (Ügy van! f Ügy vem! a jobboldalon.) ezért pedig a felelősség' a nagyhatalmakat terheli. (Buchinger Manó: Politikai vesztegzár kell a politikai rablógyilkosság ellen. — Mala.sits Géza (Meskó Zoltán felé): Ne integessen, vén rágalmazó! — Meskó Zoltán: En csak azt mondom, hogy engem már rendreutasítottak volna ezért! — Buchinger Manó: Maga ne mondjon semmit, magának a parlamentben nem is volna helye!) Elnök: Buchinger képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Halljuk! jobbfelöl.) Eckhardt Tibor: Csehország felől és velünk szemben ellenséges oldalról egy osztrák-magyar kooperációval szemben azt a vádat iparkodnak kovácsolni, hogy egy magyar-osztrák közelebbi kapcsolat esetén Magyarország Ausztriával együtt lesz majd valamikor a német birodalom vazallusa, vagy éppen alkotó része. A mi függetlenségünket ne féltsék a csehek senkitől. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Minden kapcsolatnak, bárkivel történjék is az, van egy 100%-os előfeltétele, amelyet a magyar nemzet véres harcok árán ezer éven keresztül mindenkor biztosítani tudott; nemzeti függetlenségünket senkivel szemben, semmiféle látszatelőnyök kedvéért soha semmi körülmények között sem vagyunk hajlandók áruba bocsátani. Ha tehát a külföldön minket azzal gyanúsítanak, hogy egy osztrák-magyar kapcsolat bennünket a német birodalomba vinne be, nyugodt öntudattal hivatkozhatom a magyar múltra, amely elég fényes és tündöklő példáját szolgáltatta annak, hogy ennek a nemzetnek függetlenségére magunk tudtunk mindenkor vigyázni és, hogy Benes úr jó tanácsaira nincs szükségünk. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. (Dinnyés Lajos: Meghosszabbítjuk!) Eckhardt Tibor: T. Ház! Ismétlem, ebben a szituációban, amelyet a miniszterelnök úr berlini látogatása sajnos, inkább kiélezett, semhogy enyhített volna, szükségét láttam pártom nevében leszögezni azt az álláspontunkat, hogy egy kicsiny nemzetnek és egy nehéz helyzetben lévő országnak, mint a mienk, tartózkodással, óvatossággal, okossággal,, de a nemzet eszményeihez és érdekeihez való százszázalékos ragaszkodással lehet csupán helyesen szolgálni a szempontjait. Éppen ezért nem a német kapcsolatok, főleg gazdasági kapcsolatok ellen való merev állásfoglalás, hanem az Ausztriával való magyar-osztrák megértésnek intenzív szolgálata (Helyeslés balfelől.) és a német gazdasági piac biztosítása: ez a kettős szempont, amelyet ebben a relációban én pártom nevében mint elérendő célt megjelölni bátor voltam. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon/) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Lázár Miklós! Lázár Miklós: T. Képviselőház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az elnök úr napirendi indítványát magamévá tehetem. Ezt azonban kiegészíteni kívánnám azzal, hogy mód adassék a napirend keretében arra, hogy szó essék itt a külföldön élő magyar állampolgárok élet-, vagyon- és jogbiztonságának hatályosabb védelméről. Amidőn erről óhajtok itt beszélni, konkrét eset kapcsán szólok. Egy magyar újságíró, magyar állampolgár, Lóránt István esetéről szólok, aki a Münchener Illustrierte Presse, tehát azon lap vállalat képes folyóiratának főOí.. ülése 1933 június 23-án, pénteken. szerkesztője, amelynek elnöke Held, volt bajor t miniszterelnök. A bajor katolikus Centrum u^ságvállalatának egyik vezető egyénisége tehát ez a 34 éves magyar fiatalember. Három hónap előtt történt, hogy Lóránt Istvánt, aki — megnyugtathatom Meskó Zoltán t. barátomat — íelekezetileg is «tauglich ohne Gebrechen», (Derültség.) akkor, amidőn a katolikus Centrum más publicista munkásait I is börtönbe vetették Münchenben, szintén a i müuctheoii rendőrségre vitték. Három hónap j múlt el azóta, sem vádat nem emeltek ellene, ! sem ki nem hallgatták és ez a magyar állampolgár, aki teljesen politikamentes képeslapot szerkesztett, amelyben politikáról soha szó nem volt. mert csak képek jelentek meg benne és nem cikkek. (ZajJ Politizáláss'al tehát nem lehet ezt az igen tehetséges fiatal magyar újságírót vádolni, legfeljebb talán azzal vádolhatják, hogy nincsen száma a Münchener Illustrierte Presse-nek, amelyben valamely magyar propagandakép meg me jelent volna. (Dinich Ödön: Erről nem tud Kánya!) Egyébként sem politizálással, sem politikai állásfoglalással ezt a képeslapot vádolni nem let. Mégis mi törtónt? Három hónap múlt el, sem vádat nem emeltek ellene, se ki nem hallgatták és nemcsak őt tartják fogva, hanem ezelőtt két héttel fiatal feleségét is ugyancsak a müncheni rendőrségre kísérték és letartóztatták. Lóránt István érdekében a müncheni magyar királyi főkonzulátus ismételten interveniált. Tudomásom van arról, hogy Kánya külügyminiszter úr is kétízben átírt Münchenbe, illetve Berlinbe. Tudomásom van arról, hogy a Magyar Újságírók Egyesülete kétszer is hiábavaló érintkezést keresett ebben az ügyben a nemzeti szocialista hírlapírópártszervezettel, ahonnan válaszoltak is a levélre s azt mondották, hogy meg fogják vizsgálni az ügyet. Három hónap múlt el anélkül, hogy kihallgatták volna, hogy megmondották volna, mivel vádolják és három hónap óta hiába kísérelt meg minden nemzetközi hírlapírói és minden külügyi fórum átiratokkal, demarsokkal minden igazán emberileg lehetőt, még mindig nem hallgatták ki őt és ez a magyar állampolgár még mindig a müncheni tömlöcben ül anélkül, hogy tudná, mivel vádolják. (Dinich Ödön: Ott is a 96. pont ugyanaz, ami nálunk: a türelem!) Kezeim között van igen derék ós agilis müncheni főkonzulunk levele, amelyet ennek a boldogtalan fiatalembernek Budapesten élő anyjához intézett. Megállapítja, hogy Lóránt Mihály a müncheni rendőrség központi épületében van elhelyezve s legjobb információ szerint nincs akadálya annak, hogy őt tiszta fehérneművel elláthassák. (Meskó Zoltán: Gyenge vígasz!) (Olvassa): «Elvben nem volna akadálya annak, hogy Nagyságos Asszonyom kiutazzék és bizonyára nem történne itt semmi bántódása. A kiutazását mégsem ajánlanám, úgy emberi, mint gyakorlati szempontból.» (Rassay Károly: Mert stabil a rendszer és az emberiség hálára van kötelezve! — Büchler József: Boche-vizmus! — Tovább olvassa): «Legyen meggyőződve arról, hogy a magam részéről mindent elkövetek a sajnos, annyira elhúzódó ügy érdekében. Jelenleg az itteni hatóságok keze is meg van kötve, mert a vizsgálat eredményei a lipcsei törvényszéknek lettek felterjesztve, ahonnan a további utasításokat várják. (Büchler József: Ez Meskó Németországa! — Zaj.) Naigyon kérem Meskó képviselő urat, ha van befolyása,
