Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-204

Az országgyűlés képviselőházának 20 az ügyből kifolyólag Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a napirend 8. pontja: a mentelmi bizottság 476. számú jelentése. Kérem az előadó urat méltóztassék azt előadni. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a «Népszava» című politikai napilap 1932. évi július hó 14-én kiadott számában «Tárlat a veresegyházi csendéletekről felirat alatt közzétett cikk tartalma Piaszter János veresegyházi vezető jegyző sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit tünteti fel. A kérdéses közlemény szerzői megjelölés nélkül látott napvilágot, a lap felelős r szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg, ennek következtében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét, a törvény szerint sajtójogi felelősség terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között nem kétséges, mert a cikkben foglalt kifejezések és tényállítások, alkalmasak a rágalmazás vétsége tényálladéki elemeinek megállapítására, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igent) A Ház a javaslatot elfogadja és Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a napirend 9. pontja: a mentelmi bizottság 477. számú jelentése Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, méltóztassék az* ismertetni. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene bűnvádi eljárás indult a «Népszava» című politikai napilap 1932. június hó 3-án megjelent számában «Ha a szegény embert a szolgabíró elintézi» felirat alatt közzétett cikk tartalma miatt, amely Guth József Mágocs kpzség főjegyzője és a hegyháti járás szolgabírája sérelmére elkövetett két rágalmazás^ vétségének a jelenségeit tünteti felA szóbanforgó közlemény szerzői névmegjelölés nélkül látott napvilágot, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg, a sajtótörvény szerint tehát a közleményért Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a felelősség. A

; bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képvielő személye között nem kétséges, mert a cikkben megjelent és idézett tényállítások a rágalmazás vétsége tényálladékainak megállapítására alkalmasak, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: T. Képviselőház! Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Így Weltner Jakab országgyűA. ülése 1933 június 23-án, pénteken. 431 lési képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag a Ház felfüggeszti. Következik a napirend 10. nontja. a mentelmi^bizottság 483. számú jelentése. Kérem az előadó urat, szíveskedjék azt ismertetni. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, _ mert ellene, mint felelős szerkesztő ellen, eljárás indult, azért, mert a «Népszava» című időszaki lap 1932. évi augusztus hó 17-én megjelent számában «dinamitot lopott» felirat alatt megjelent közleményben Müller József főmagánvádlóról olyan tényeket állított, amelyek rágalmazás vétségének megállapítására alkalmasak lehetnek. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát sem szolgáltatta be, ezért a sajtótörvény értelmében a sajtójogi felelősség Weltner Jakab felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mert a cikk tényállításai alkalmasak lehetnek a rágalmazás vétségének megállapítására, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: T. Képviselőház! Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, abban az értelemben mondom ki a határozatot, hogy a Képviselőház Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Sorrend szerint következik a napirend 11. pontj a, a mentelmi bizottság 500. számú jelentése. Az előadó úr lesz szíves ismertetni. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Láng Lénárd országgyűlési képviselő a Képviselőház 1932. évi november hó 8-án tartott ülésén bejelentette, hogy mentelmi joga súlyosan megsértetett, mert Sauerborn Károly országgyűlési képviselőnek 1932. évi november hó 6-án Kunbaján tartott beszámolóján, jóllehet, a beszámoló gyűlés egyik szónokául ő is be volt jelentve, a rendőrtisztviselő nem engedte meg, hogy felszólaljon és azzal fenyegette meg, hogy tilalma megszegése esetében kivezetteti. (Dinynyés Lajos: Csak bakter volt!) Mikor pedig ő ennek ellenére beszélni kezdett, a rendőrtisztviselő megakadályozta őt beszédének elmondásában, azzal, hogy a gyűlést feloszlatta és csendőrökkel a termet kiüríttette. A bejelentés folytán a mentelmi bizottság megkeresésére a m- kir. belügyminiszter lefolytatta a vizsgálatot és ennek adataiból megállapítható, hogy a hatósági biztosként kirendelt járási rendőrfelügyelő tényleg nem engedte meg Láng Lénárd országgyűlési képviselőnek, hogy a beszámológyűlésen felszólaljon, mert nem tudta, hogy a gyűlés szónokául Láng Lénárd országgyűlési képviselő is be van jelentve. Megállapítást nyert az is, hogy a hatósági biztosnak ez a helytelen intézkedése olyan izgalmat váltott ki, hogy^ a hatósági biztos a nagy lármában a gyűlést feloszlatta s a vendéglőt csendőrökkel kiüríttette. Végre megállapíttatott az is, hogy az illető járási rendőrfelügyelő ellen a vármegye alispánja, fenti magatartása miatt fegyelmi eljárást ren63*