Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-203
420 Az országgyűlés képviselőházának 203. ülése 1933 június 22-én, csütörtökön. Különösen kiemelni kívánom, hogy teljesen alaptalan a mezőgazdasági köröknek az az aggodalma, mintha azokban a kedvezményekben, amelyeket ez a javaslat a 17. §-ban kontemplál, csak a Kereskedelmi és Iparkamara által stb. rendezett vásárok részesülnének. A 17. •§ az országos jellegű közérdekű testületekre is utal s idetartozik különösen az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Továbbá biztosítja a mezőgazdasági érdekeltségeket az, hogy a mezőgazdasági kiállításokkal és az árumintavásárokkal kapcsolatban az egész törvény végrehajtása a földmívelésügyi miniszterre van bízva, vagyis a mezőgazdasági érdekek hivatott képviselőjére. De megnyugtathatom a mezőgazdaságot abban a vonatkozásban is, hogy resszorttól függetlenül, a gazdasági érdekek a különböző foglalkozási ágak tekintetében igazságos és meleg méltánylásban részesülnek. Azt hiszem, tanújelét adtam ennek tárcám körében legújabban is az Államvasutak teherszállítási tarifájának igen lényeges és elsősorban a mezőgazdaság érdekeit szem előtt tartó leszállításával. En a legutóbbi nemzetközi árumintavásáxunkon különösen azt láttam nagy örömmel, hogy milyen harmóniában helyezkedett • el ott az ipar és mezőgazdaság tekintélyes része, a mezőgazdasági iparok s az ipar keretében a kisipar, és főképpen a háziipar. Én azt látom, hogy a különböző gazdasági foglalkozási ágak között olyan sorsközösség jött létre, amely praktice egy harmóniában nyilvánul meg. (Fábián Béla: Nagy baj az a sorsközösség.) Ez magy baj, de minden bajnak vannak jó oldalai is. Ez a szörnyű gazdasági válság megtanít minket arra, hogyan és mit kell termelnünk, hogyan és milyen formában kell azt a kereskedelemnek szolgáltatnia, és megtanított minket arra, vagy ha még nem tanított meg eléggé, akikor saját bajunkból fogjuk majd megtanulni, de rövid időn belül meg kell tanulnunk, hogy a sorsközöisség megvan és harmóniának, összeköttetésnek kell lenni á foglalkozási ágak között. Ez a javaslat pedig azon a területen, amelyet szabályoz, hiarmónikus együttműködését akarja létrehozni az iparnak, a mezőgazdaságnak és a mindkettőjük termékeit értékesíteni hivatott kereskedelemnek. Tisztelettel kérem, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. Szólásjoga többé senkinek nem lévén, Q, tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a tisztelt Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottságok szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottságok szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címet felolvasni. Herczegh Béla jegyző (felolvassa a javaslat címét és 1—22. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni, Napirendünk "szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett osztályellenes izgatás bűntettével gyanúsított Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Miután az előadó, Krüger Aladár képviselő úr igazoltan távol van, a házszabályok 186. §-ának 5. pontja alapján helyettesül Lányi Marton kép viselő urat jelöltem ki. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a javaslatot felolvasni. Lányi Márton előadó: T. Ház! Sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi ügyében vagyok bátor a mentelmi bizottság jelentését a következőkben előadni. A budapesti kir. főügyészség 12.146/1932. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 12.941/1932. sz. megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult amiatt, mert a «Népszava» című politikai napilap 1932. évi október hó 8-án megjelent számában «A fasizmus és szocializmus» felirat alatt közzétett cikk tartalma a Btk. 172. §-ába ütköző, annak 2. bekezdése és az 1912. évi LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének a jelenségeit tünteti fel. A cikk többek között a következőket tartalmazza: «Mi a fasizmus? A kapitalizmus álarca. Ez álarc mögé bújt most a hitelét veszetett kapitalizmus, hogy a szuronyok erejével és a pénz erejével korlátlan és diktatórikus hatalomhoz jusson. A XX. század osztályküzdel*reinek legizgalmasabb fejezetei peregnek le most szemeink előtt. De jaj azoknak, akik ezt ia küzdelmet páholyból nézik, jaj azoknak, akiket a fasizmus ma is annyi borzalmas kártevései után is meg tud babonázni, jaj azoknak, akik nem képesek felismerni a fasizmus álarca mögött az aranyra és vérre éhes kapitalizmust. A fasizmus a legkegyetlenebb megalátömegeknek. Miért? Azért, mert magukkal a tömegekkel akarják magukat a tömegeket bilincsbe veretni. A kapitalizmus fölidézte minden idők legnagyobb embermészárlását: a Világháborút. A kapitalizmus a legkegyetlenebb eszközökkel zsákmányolta ki a bilincstelen tömegeket. Nemcsak fizikai létfenntartásának eszközeit tagadta meg tőlük, hanem becsukta orruk előtt a kultúra kapuit is. Megfosztotta őket az emberré emelkedés lehetőségeitől. És^ az erőszak nyílt és raffinalt módszereivel útját állta annak, hogy ezek a tömegek a szocializmus útján előrehaladhassanak, s amit elvettek tőlük.', azt visszaszerezhessék.)) A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a _ lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára s*em nevezte meg és a kéziratot nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett közleményért az 1914:XIV. te. 35. §-a értelmében Weltner Jakabot, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés a vélelmezett bűncselekmény és ít nevezett képviselő személye között nem kétséges. Merőben valótlan ugyan a cikknek az a beállítása, mintha a fasizmus a kapitalizmus álarca volna, a kapitalizmussal foglalkozó részében azonban a cikk általános kije-