Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-202
394 Áz országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1938 június 21-én, szerdán. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti | a szó. (Zaj a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! Krüger Aladár: T. Képviselőlhiáz! A Mindszenti Földmunkás iSzÖvetkezet ügyében két okból kívánok interpellációval élni. Először azért, mert ez a kérdés nem pusztán a mindszenti szövetkezetet érdekli, hanem érdekli valamennyi szövetkezetet, miután azok a súlyos támadások, amelyekben az Okh. — meggyőződésem szerint alaptalanul — részesült, az Okh. égisze alatt működő összes földmunkásszövetkezetekre, többek között az én választókerületemben virágzó Csongrádi Földmunkásvállalkozó Szövetkezetre is vonatkoznak, (Andaházi-Kasnya Béla; Miért nem védi a munkásokat?), másrészt pedig ez a kérdés olyan tévesen állíttatott be a t. Házban, az egész ország közvéleménye előtt, hogy ezt innen a másik oldalról szükséges igazságosan megvilágítani. (Andaházi-Kasnya Béla: Szóval az Okh.-t védi, nem a kisembereket!) Az Okh. a kisemberek érdekélben működik. Ezt le kell szögeznem. (Andaházi-Kasnya Béla: Nagyon szégyenteljes szerep! — Esztergályos János: Csendőrökkel teszik őket lehetetlenné!) Elnök: Csendet kérek Esztergályos képviselő úr, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Schanél érdekében szólal fel!) Krüger Aladár:. Nem Schandl Károly és nem egyének érdekében szólalok fel, hanem a köz érdekében, az igazság érdekében,. {Ellenmondások a baloldalon. — Zaj.) mert ezt az ügyet nem lehet egyoldalú megvilágításban letárgyalni. (Andaházi-Kasnya Béla: A főispánja érdekében!) Elnök: Csendet kérek, Andaházi képviselő úr. Krüger Aladár: T. Ház! Ennek a mindszenti ügynek két ága van, az egyik a bíróság előtt folyt le, a másik pedig a. közigazgatásnál. (Andaházi Kasnya Béla: Megfutamodtak a bíróság elől!) A jogi tényállás pedig az, hogy a szegedi királyi törvényszék ct. 1599/32. számú végzésével (Andaházi Kasnya Béla: Tessék hozzátenni, hamis adatok alapján!) tudomásul vette az Okh-nak azt a bejelentését, hogy az 1898:XXIII. te. 61. §-a, illetve az ennek a szakasznak második bekezdését kiegészítő 1920. évi XXX. te. 23. %-SL alapján a fentnevezett szövetkezet feloszlatását és felszámolását rendelte el. Ez ellen a szövetkezetnek módjában állott előterjesztéssel és felfolyamodással élni. Az előterjesztésre és felfolyamodásra vonatkozólag a szegedi királyi törvényszék végzést hozott. mely szerint a törvényszék az előterjesztésnek nem adott helyt és a felfolyamodás elbírálása végett az iratokat a szegedi királyi ítélőtáblához terjesztette fel. Az indokolásból csak annyit kívánok kiemelni, hogy a szegedi királyi törvényszék megállapítása szerint az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodás egész tartalmából, valamint a cégiratokból is megállapítható, hogy a szövetkezet maga is az Okh-val való összeköttetés megszüntetését és a szövetkezet felszámolását kívánja végeredményben elérni. A felszámolásnak pedig, akár az Okh. határozata alapján is történjék az, akár a szövetkezeti alapszabályok 55. <§>-a értelmében hozott önkéntes feloszlási határozat alapján, az alapszabályok 57. §-a értelmében, a szövetkezeti vagyont illetőleg ugyanaz lesz az eredménye. (Esztergályos János: Beszéljen a kubikusok szerszámjáról!) így a felszámolás tudomásul vétele egyébként sem jelentett sérelmet a szövetkezetekre nézve. (Kabók Lajos: A kubikosszerszámokról beszéljen!) Tessék csak megvárni, majd arra is rátérek. Ne tessék nekem diktálni, hogy milyen sorrendben beszéljek, majd arra is rátérek, hiszen ismerem az anyagot (Andaházi Kasnya Béla: Tisztességtelen eljárás a kisemberekkel szemben!) Elnök: Csendet kérek, Andaházi képviselő úr! Krüger Aladár: T. Ház! A szegedi királyi ítélőtábla a szegedi királyi törvényszék végzését helybenhagyta. Azt mondja az indokolásban (olvassa): «Kétségtelen ezek után, hogy a felfolyamodott szövetkezet azzal a határozattal, amely szerint az 1932. évi július hó 24-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésen a felhívott törvények és alapszabályai ellenére az Országos Központi Hitelszövetkezetből való kilépését határozta el, törvényes okot szolgáltatott az Okh-nak arranézve, hogy az 1898. évi XXIII. te. 61. és az ezt kiegészítő 1920 :XXX. te. 23. §-ában biztosított jogánál fogva ellene a felszámolást elrendelhesse.* (Zaj.) Ez tehát jogerősen lezárt tény és intézkedés, amelyet a bíróság véglegesen megállapított. (Eekhardt Tibor: Ha jogilag igaza is vani az ítéletnek, lényegileg nincs igaza! — Andaházi Kasnya Béla: Az Okh. tolvajlásaiért nem felelhet a kis szövetkezet! — Zaj.) Elnök: Andaházi képviselő urat rendreutasítom* Krüger Aladár: T. Képviselőház! A valóság pedig az. . . (Eekhardt Tibor: Lényegben nincs igaza az ítéletnek!) Mindjárt megmondom, hogy mi a lényeg. A lényeg az, hogy itt egy feloszlott szövetkezet vagyonáért folyik a harc. A feloszlott szövetkezet vagyonára vonatkozólag a törvény rendelkezik. Az 1920:XXX- te. 16. §-a értelmében, a felszámoló szövetkezet vagyonából 50% az Okh. által kezelt és szövetkezeti célokra szolgáló alapba utalandó, 50% pedig a szövetkezet működési körzetében népjóléti célokra fordítandó. (Zaj.) Tehát a vagyonból az Okh. esy fillért sem kap és nem is akar kapni. (Andaházi Kasnya Béla: Megrendelt interpelláció! — Zaj.) Nem megrendelt interpelláció, szó sincs róla. Ilyesmire nem vagyok kapható. Kikérem magamnak- (Zaj. — Elnök csenget. ~ Farkas István: Nem az Okh-t tartozik képviselni! Zaj.) En éppen közérdekből beszélek. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Jánossy Gábor: Hogy lehet így meggyanúsítani egy tisztességes képviselőt. — Buchinger Manó: Itt mindenki képviselő és nem az Okh-t képviseli.) Csendet kérek. (Kabók Lajos közbeszól.) Kabók képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj). Csendet kérek. (Andaházi-Kasnya Béla: Erre kapható magyar ember 1 ? — Propper Sándor: Ismeri a hivatalos vizsgálatot?) Krüger Aladár: Itt van a kezemben a jegyzőkönyv. (Propper Sándor: Abban gyönyörű dolgok vannak! — Zaj. — Elnök csenget.) Andaházi képviselő úr ezt aláírta, (Andaházi Kasnya Béla: Alá! Gyönyörű dolgok vannak benne!) Ez a vagyon, amely ennek a feloszló szövetkezetnek tulajdonát képezi, részben adókedvezményekből, köztámogatásból és az Okh. támogatásával is szereztetett, (Propper Sándor: Tessék valamit felolvasni ebből a vizsgálati jegyzőkönyvből!) tehát a feloszló szövetkezet volt tagjai nem oszthatják fel maguk között. Az Okh-nak — és ebben a tekintetben megnyugtatást kaptam — az a célja. hogy az egész vagyont (Kabók Lajos: Egységespárti képviselőt választanak belőle!) az
