Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-202

Áz országgyűlés képviselőházának 20 báró Gerliczy-féle 5000 katasztrális holdas uradalmat parcellázni akarja. Erre a földmívelésügyi minisztérium leírt a gazdasági felügyelőséghez, hogy szólítják fel báró Gerliczy Félixet a törvényben előírt bejelentés, megté télére. Báró Gerliczy Félix tényleg meg is tette ezt a bejelentést a földmívelésügyi minisztérium felhívására, minthogy azonban a gazdasági felügyelőségnek nem volt módjában kiadnia azt a tanúsítványt, amely szükséges a felparcellázott birtokrészleteknek telekkönyvi átvezetéséhez, ezért felszólította báró Gerliczy Félixet, hogy ugyanezt a bejelentést tegye meg az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz is. (Kabók Lajos: Magyar állampolgár volt-e még akkor?) Nem tudom! Ugyanis mivel a birtok nemzetiségi vidéken terül el, a parcellázás állami ellenőrzés alá helyezendő. Tudnunk kell, hogy ez a Gerliczy-féle birtok Szőregtől keletre a trianoni szerb és román határ mentén terül el, tehát e miatt volt szükséges, hogy ezt a parcellázást az úgynevezett állami ellenőrzés céljából bejelentsék az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz br. Gerliczy Félix a következő bejelentést tette, amelyben egyúttal közli azt az úgynevezett hitelműyeleti tervet is, amelyet a földbirtokreform végrehajtásait szabályozó rendelet 140. §-a értelmében ugyancsak köteles volt bejelenteni a Földbirtokrendező Bírósághoz. A bejelentés következőképpen szól (olvassa): «Mély tisztelettel alulírott dr. br. Gerliczy Félix deszki földbirtokos az 1920:XXXVI. te. 54. §-a alapján előbb részletes szóbeli bejelentéssel, majd írásbeli kérvénnyel is bejelentettem az illetékes makói m. kir. gazdasági felügyelőségnél, hogy a Deszk község határában elterülő fölidbirtokomat ingatlaneldarabolás útján eladni kívánom. Ezen bejelentésemet jelen tiszteletteljes kérelmem kapcsán a nagyméltóságú Ofb. elé is előterjesztem. «Csupán jelenteni kívánom, hogy az ingatlaneldarabolás a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, ezen környékének 86 év óta fennálló legrégibb és legmegbízhatóbb pénzintézetének bevonásával szándékoltatik, amely intézet a vevők részére netán szükséges hitelt is nyújtani hajlandó. A terv szerint mindazon vevő, aki az október hó elsején szándékolt birtokbalépésig a vételár 40%-át készpénzben kifizeti, annak fenti pénzintézet 60%-os hitelt nyújt, nagyrészt hoszúlejáratú törlesztéses kölcsönként a ma létező legelőnyösebb feltótelek mellett — a terv szerint az Altruista Bank részben a Pesti Hazai Takarékpénztár bevonásával. Ez a megoldás egyrészt csak kellő tőkével rendelkező földmívesek részére teszi a vételt lehetővé, másrészről a legelőnyösebb kölesönt is biztosítja. Az ingatlanok viszont minden egyéb tehertől, így a kegyúri terhektől is mentesítve fognak az új tulajdonosok birtokába jutni.» Ezzel a bejelentéssel egyidejűleg a Gerliczy-uradalom, illetőleg a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár a környéken körleveleket bocsátott ki, amelyekben közölte a nyújtandó hitel feltételeit. Eszerint a törlesztéses kölcsön 35 évi lejáratú, 91-es árfolyamú, 8-8% annuitása, hosszúlejáratú törlesztéses dollárkölesön lesz. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak erre a felhívására mintegy 250 család jelentkezett vételre á a vételi üzletet a Gerliczy-uradalomal, illetőleg br. Gerliczy Félixszel s a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárral meg is

; kötötték. 2. ülésé 1933 június 21-én, szerdán. 389 Az Ofb. arra a bejelentésre, amellyel br. Gerliczy Félix ezt a szándékolt ingatlaneldarabolást s a hitelműveleti tervet bejelentette, a | következő végzést hozta (olvassa): «Az Orszái gos Földbirtokrendező Bíróság a bejelentést tudomásul veszi, az ingatlaneldarabolást az 1920:XXXVI. te. 56. §-a alapján közérdekből ellenőrzés alá veszi s ennek folyományaként j elrendeli, hogy a létrejövő adásvételi szerző! déseket jóváhagyás végett ide terjessze be. Az Ofb. felhívja CsanM-Arad-Torontál vármegyék gazdasági felügyelőségét, továbbá a Szeged-városi gazdasági felügyelőséget, hogy az 1 ingatlaneldarabolást kísérje figyelemmel s | amennyiben szüksége merül fel, tegyen ide jelentést.* Az Ofb.-nek ez a végzése 1928 május 22-én kelt, mielőtt tehát az adásvételi szerződések i megköttettek, illetőleg jóváhagyás i végett az Ofb.-hez beterjesztettek volna. Minthogy azonban a makói gazdasági felügyelőség útján értesült a földmívelésügyi minisztérium larról, hogy ettől a közzétett és az Ofb.-hoz bejelentett hitelműveleti tervezettől eltérően, —. amely a földigénylőknek hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönöket -helyezett kilátásba —, váltókölcsön alakjában akarják a vételhátralékot hitelezni, ezért a földmívelésügyi minisztérium 1928 május 23-án, tehát egy nappal később, minthogy az Ofb. a felolvasott és ismertetett végzést hozta, a következő átiratot intézte az Ofb-hoz (olvassa): «Folyó évi április hó 12-én 58748/1928. VII. 1. számú átiratomra utalással van szerencsém a bíróságot tisztelettel értesíteni, hogy Szeged szab. kir. város m. kir. gazdasági felügyelősége a dr. br. Gerliczy Félix i deszki ingatlainak parcellázásáról 376/ 1928. szám alatt hozzám részletes jelentést tett, amelynek i másodpéldányát a bírósághoz is megküldötte. A szóbanforgó jelentés 8. pontja szerint az ingatlaneldarabolással kapcsolatos hitelműveleteket a Szeged—Csongrádi Takarékpénztár bonyolítja le olymódon, hogy minden vevőnek a. vételár 60 %-át váltókölcsön gyanánt adja, 40 %-át pedig hosszúlejáratii törlesztéses kölcsön formájában. Tekintettel arra, hogy az 1920.: XXXVI. te. 56. $>a értelmében az ingatlaneldarabolásnál tilos a vevőktől váltót venni, s ennélfogva nevezett takarékpénztár eljárása törvényellenes, kérem a bíróságot, hogy a parcella-eladások ilyen módját soronkívüli nagybecsű intézkedésével haladéktalanul eltiltani s illetőleg a jóváhagyást megtagadni, a váltókölcsönügyleteket hatálytalanítani, végűi, miután egy ily nagy komplexum-birtoktest parcellázása közérdekből különös jelentőséggel bír, a T

% 58. §-a alapján a parcellázást állami ellenőrzés f alá venni és mindezek megtörténtéről engem értesíteni méltóztassék.:* Az Ofb.-t tehát utasította ebben az átiratban a földmívelésügyi minisztérium, hogy a váltók vételétől a Szeged—Csongrádi Takarékpénztárat' tiltsa el, a szerződésnek ilyen rendelkezését semmisítse meg, és olyan vételi ügyletektől, amelyekben ilyen kikötések foglaltattak, a jóváhagyást tagadja meg. A törvény 5. §-a ugyanis semmisség terhe alatt megtiltja, hogy úgy a parcellázó, mint a vételárhátralék erejéig kölcsönt nyújtó hitelező a vevő gazdától váltót vegyen, vagyis váltókölcsönt nyújtson. Amikor a magyar törvényhozás az intézkedést beiktatta a földbirtokreformtörvénybe, akkor a következő indokolást fűzte hozzá (olvassa):«A váltó éppen ná-