Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-200

Áz országgyűlés képviselőházának h Farkas István: T. Képviselőház! (Zaj.) Előttem szólott Rassay t. képviselőtársam igen megkönnyítette felszólalásomat . . . (Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Ralijuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: . . . nemcsak azélrt , . « (Folytonos zaj a jobboldalon.) Talán méltóztassék felfüggeszteni az ülést addig, amíg a képviselő urak kibeszélik magukat! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szünetet kérünk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! — A képviselő úr fel van szólítva, a képviselő úr megkezdte beszédét, tessék folytatni. Farkas István: Mondom, igen megkönnyítette az én feladatomat, mert nemcsak az egész kérdést felölelte, hanem úgy állította be a dolgokat, amint azok megtörténtek és kevés kivétellel teljesen aláírhatom azt amit Rassay képviselőtársam mondott. Sajnos, a túloldalról ismét nincs hang, isméit nincs ellenvetés és nincs védelem annak a politikának a számára, amelyet a kormány folytat. A kormánypárt, úgylátszik, nem mer a gazdájától, Gömböstől, függetlenül felszólalni, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ő most érkezett haza és majd ha megengedi nekik, hogy felszólaljanak, csak akkor fognak felszólalni. Maga a kormányelniök úr itt volt, hallotta a! felszólalást, illő lett vona, hogy azonnal válaszoljon erre a felszólalásra és azonnal megmagyarázza a berlini repülését, megmagyarázza azt, mi tette szükségessé azt a szerelmet, amelyet olyan gyorsan le kellett folytatni Hitlerrel, (Derültség balfelől.) miért volt olyan nagy szükség erre a gyorsaságra és mik azok az okok. amelyek őt arra vezették, hogy isoaaót ölelkezzék azzal a hitlerizmussal, amely) a nagy német népet letaposta, járomba hajtotta és minden jogát elkobozta. (Ügy van! a szélsőbaloldalonJ Mielőtt azonban rátérnék erre a kérdésre, foglalkoznom kell az előttünk fekvő törvényjavaslat egyes rendelkezéseivel. Annak idején, két évvel ezelőtt, a Bethlenkormányzat tízéves politikájának eredménye az volt, hogy a kormány mindjárt a választások után egy ilyen külön rendkívüli felhatalmazást kért, amelyről mindenki azt hitte, hogy ez nem fog hosszabb időre szólni, mint egy esztendőre és alkalmas lesz arra, (hogy az államháztartást rendbehozza és olyan intézkedéseket tegyen, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy azt a nagyon igazságtalan adórendszert, amely megvan és amely sújtotta ezt az országot, megváltoztassa a tőke, a nagy vagyon kárára és levegye a terheket a kis osztályok, a kis exisztenciák válláról. Hiszen emlékeztetnem kell a t. Házat arra, hogy már a választások előtt micsoda harc folyt itt a kartellek, a ringek ellen. Törvényt hoztunk a kartellek ellen, amelyet ma sem hajtottak végre és mindenki azt hitte akkor, két évvel ezelőtt, a választások után, hogy a kormány azért kéri ezt a rendkívüli felhatalmazást, hogy majd hozzányúl ezekhez a kartellekhez, ezeket megrendszabályozza és az államháztartást úgy rendbehozza, hogy a tőke, a nagyvagyon megadóztatásával a tökétől, a nagyvagyontól vesz el többet és a kis dolgozó néprétegeket és néposztályokat nem fogja annyira sújtani. Ennek éppen az ellenkezője történt, éppen az ellenkezőjét csinálta, a kormány és ma már bebizonyosodott, hogy a kormánynak e külön felhatalmazás alapján, az úgynevezett 33-as bizottság közreműködésével folytatott ténykedése tisztán és kizárólag a diktatórikus kormányzati rendK ülése 1933 június 19-én, hétfőn. 337 szer megtestesülését jelentette és a kormány csak azért tartja fenn ezt a kivételes rendelkezést, mert ez a kivételes rendelkezés alkalmas arra, hogy ő azt csinálja, amit akar. Az előadó úr itt jogi érvekre, alkotmányjogi kérdésekre és szempontokra, többek között Angliára is hivatkozott. Mindig akkor hivatkoznak Angliára, amikor valami kivételes rendelkezésről van szó, de sohasem hivatkoznak Angliára, amikor a parlamentarizmusnak, az állami életnek egy magasabb, szebb, tökéletesebb, népszerűbb, általánosabb formájáról van szó, mint amely nálunk van. Csak két tényre hivatkozom. Angliában van titkos választójog, Angliában nem csalnak, nem lopnak, nem erőszakoskodnak, nem a csendőrök és a közigazgatási tisztviselők választják a képviselőket, nincs kinevezés, hanem tényleg komoly választást folytatnak le titkos S7avazás útján, és tényleg az ország akarata a választásokon érvényesül. Angliában úgynevezett nagypártrendszer van. Angliában már a mi életünkben, az utóbbi évtizedekben különböző pártárnyalatok, különböző világfelfogásokat és politikai szempontokat képviselő partok érték egymást és voltak kormányon: volt munkáspárt, liberálispárt, konzervatívpárt. Angliában a kormányrendszer változik, amint az ország közvéleménye titkos választás útján szavazataival ezt, vagy azt a pártirányzatot juttatja többségre. Nálunk ez nincs meg, nem is volt meg 1867 óta sohasem, ma sincs meg. A kormánynak egy borzasztó nagy többsége van, amelyet erőszak útján hozott létre és ez a kormány azt csinálja evvel a többséggel, amit akar, mert ez a többség mindent megszavaz, csak a titkos választójogot nem akarja megszavazni, mert az megítélése szerint a saját akasztófája lenne. Alkotmányunknak ezt a nagyfontosságú problémáját úgy ítéli meg, hogyha megszavazza az általános, titkos választójogot, akkor felakasztja, eltemeti önmagát. Az országot nem lehet úgy kormányozni, hogy erőszakkal összehoznak e

&y parlamenti többséget, amely azután tönkreteszi az országot és az ország közvéleménye, az ország polgársága sohasem fejezheti ki akaratát és sohasem hozhatja létre az alkotmányosságnak azt a formáját, amely Angliában fennáll. Ne hivatkozzanak tehát Angliára. Itt kezdődik az alkotmányosság. Ha majd Magyarországon olyan választójogi rendszer lesz, hogy, érvényesülhetnek a pártarányok az egyik választásról a másikra, hogy eltűnnek a föld színéről és a kormányzás területéről pártok és jönnek más pártok, akkor érjük el az angol állapotokat.! Ott van becsületes bürokrácia, mert nem fejlődhetik ki olyan korrupt bürokrácia, mint nálunk, mert jöhetnek kormányra ellenzéki pártok is, nálunk azonban a bürokrácia az úr, és a parlamentet is <a bürokrácia, a csendőr, a rendőr és a közigazgatás hozza létre. (Mojzes János: Legjobb lenne Oroszországba menni!) T. Ház! Ez tehát a közjogi része ennek a kivételes felhatalmazásnak. Azokban az államokban, amelyekben az alkotmány, a parlamentarizmus így van berendezve, természetesen ez lehetséges és adnak kivételes felhatalmazást. Természetes dolog, hogy ezekben az államokban a kormányok nem csinálhatják azt, amit függetlenül, saját pártszempontjaik szerint csinálni akarnak, ott nem vezethetik a kormányokat pártszempontok, mint nálunk, mert hiszen hia> ezek vezetik, akkor a választáson megbuknak és jön a másik párt. Ná-