Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

Áz országgyűlés képviselőházának 1 zel az emberrel szemben az igen t. minisater úrnál. (Zaj.) Mielőtt tovább mennék, meg kell jegyeznem, miután igen súlyos dolgokat hozok fel, hogy az egyik lapban, helyesebben szólva, minden lapban, amelyek az adózók verejtékes filléreiből látnak napvilágot, — mert csak ezekben tudták leközölni — leközölték a következő sorokat (olvassa): «Egyébként az Okh. földmunkásszövetkezeti osztálya Kasnya képviselő urat már többízben sikertelenül hívta fel, hogy a parlamentben az immunitás védelme alatt elmondott alaptalan vádjait a parlamenten kívül ismételje meg, hogy bírói úton legyen felelősségre vonható.» Nem felelek erre még a lapban sem és nem is fogok felelni és nem vagyok hajlandó ezt a Házon kívül sem megismételni, nem azért, mintha az immunitásommal igyekeznék ebben a kérdésben takarózni, hanem felteszem legalább is az Okh. részéről, hogy ő azért kívánja, hogy ezt megtegyem, hogy a maga igazát bizonyíthassa a bíróság előtt. Ha az Okh. előtt tényleg ez a szempont lebeg, erre neki könnyű módja van, mert hiszen az Okh.-t a Mindszenti Földmunkás Szövetkezet hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás és zártörés miatt, szóval a büntetőtörvénykönyvben felsorolt egész sereg bűncselekmény miatt feljelentette. Nem én állok tehát vele szemben, én esak regisztráltam azoknak a feljelentéseknek sorozatát, amelyeket a földmunkásszövetkezetek megtettek. Ha az Okh. tényleg komolyan veszi ezt a kérdést, akkor ne gáncsolja el az ügyészségen és ne ejttesse el egymásután a vádakat, hanem tessék ezeket sorra letárgyaltatni s ha ezek az emberek valótlant állítottak, akkor módjában áll hatóság előtti rágalmazás címén elégtételt szerezni. Miután én nem tettem mást, mint hogy ezeknek a kisembereknek feljelentéseit itt a Házban regisztráltam, ezt a kérdést nem velem tisztázhatják, mert tőlem elégtételt nem kaphatnak ezen az alapon. Tisztázzák a bíróság előtt s ha a bíróság azt mondja, hogy az Okh. nem sikkasztott, nem csalt, nem tört be és nem zsarolt, akkor én itt fel fogok állani és bejelentem, hogy a bíróság erre az álláspontra helyezkedett, sajnos, én tévedtem, levonom a konzekvenciáit és a legnagyobb elégtételt is megadom az Okh.-nak. Kérdezem azonban, vájjon érdekében állhat-e az Okh.-nak, hogy tényleg a bíróság elé vigye ezt a kérdést, amikor a miniszteri biztos úr által felvett jegyzőkönyvnek olyan paszszusai vannak, amilyeneket itt most fel fogok olvasni. Azt mondja a jegyzőkönyv (olvassa): «Igaz, hogy az 1400 pengő választási célra kiadatott, de az 1400 pengő a Mindszenti Hitelszövetkezetnek yisszatéríttetett.» Szóval, amikor az interpellációmat elmondottam erről az, enyhén mondva, szabálytalanságról, — azt hiszem, nagyon parlamentáris vagyok — akkor ezt az összeget egyszerűen visszatérítették az Okh-nak. Egy másik pont azt mondja (olvassa): «Az Ukh. jelentésének 5. pontja vétetett tárgyalás alá, a tárgyalás s az ennek során bemutatott iratok és könyvek alapján a miniszteri biztos tényként — méltóztatnak hallani: tényként — megállapítja, hogy a 300 pengő naptár ellenértékeként az Okh.-nál elfekvő Mindszenti Földmunkás Szövetkezet pénztári főkönyve 4. lapjának tanúsága szerint 1931 április 22-én «magyar munkás naptára 300 pengő» lett kifizetve. A miniszteri biztos szakértőjeként beK ülése 1933 június lU-én, szerdán. 3Í7 osztott Jakabffy Zoltán miniszteri számvizsgáló megállapítja, hogy a kifizetés jogosultságát igazoló eredeti okmányt felmutatni nem tudják.» Az egyik helyen elkövetik a szabálytalanságot, de mivel maguk is érzik, hogy ez legalább is szabálytalanság, elsikkasztják a beléget is, amellyel igazolni lehetne, hogy milyen alapon utalták a pénzt. Megállapítják azonban, hogy ez tényleg keresztülvitetett és hogy az igen t. volt államtitkár úr privát vállalkozására 300 pengőt, mint hozzájárulást, egyszerűen elvett ezektől a kisemberektől. Azt mondja a jegyzőkönyv: «Steuer György államtitkár úr e pénztári könyv tanúsága szerint is 1932 február hó 17-én 250 pengőt naptári költség címén a szövetkezet javára visszafizetett.)) Méltóztatnak látni, az igen t. volt államtitkár úr ezt az összeget visszafizette, miután megállapították, hogy éhhez az öszszeghez neki joga nem volt. Azért 250 pengőt, mert a kisemberek, ezek a szegény fölmunkáskubikosok, nagyobb urak voltak, mint az államtitkár és 50 pengővel gavallérosan hozzájárultak a kiadáshoz, ezt vállalták. Nézzük csak meg sorba, milyen passzusai vannak ennek a jegyzőkönyvnek. Rámutattam arra is, hogy az Okh. egyik volt ügyészének egy megszűnt földmunkásszövetkezettel szemben fennálló követelését egyszerűen megvették, még pedig ennek a kis szövetkezetnek terhére és kifizettek 440 egynéhány pengőt. Tisztelettel kérem beszédidőmnek negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Andaházi-Kasnya Béla: Megállapítják, hogy Gráf Ignác költségkövetelését megváltják. A lényeg az, hogy az Okh. felvilágosító jelentése alapján megállapítható, hogy a 449 pengő 72 fillér — ennyit tesz ki a megvásárolt követelés — a Csepeli Földmunkás Szövetkezet számláján keresztülvitetett-e, igen-e vagy sem.» Megállapítja a jelentés, hogy nem lett keresztülvive. Szóval egy újabb szabálytalanság, amely a kisemberek tudatlansága folytán állhatott elő, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy ők a könyvvezetéshez nem értenek. Hozzá kell tennem, hogy nem ezek a kisemberek vezetik könyveiket, hanem az Okh., ha tehát valami szabálytalanság történik, ezért sohasem az illető szövetkezet a felelős, hanem mindig az Okh., amely ezt a szabálytalanságot approbálja, hiszen csakis az Okh. ellenjegyzésévei fizethetők ki az összegek. Voltam bátor rámutatni arra is, hogy amikor az Okh. ezekért az elnököt elmozdította és új közgyűlést hívott össze azzal a célzattal, hogy mostmár ezeket a vezetőket, akik érdekeiket minden körülmények f között meg akarják védeni, megbuktassák és maguknak új vezetőséget hozzanak be, egyszerűen csomó részjegyet jegyeztetett azzal a szándékkal, hogy majoritást biztosítson magának és a régi vezetőséget mostmár kibuktassa. Ez külön szenzációja ennek az ügynek, mert tudvalevőleg csak annak van szavazati joga, aki a 20 pengős részjegyet teljes egészében befizette. Mi történt tehát? Az Okh. egyszerűen elküldte egyik revizorát, vele leküldött^ 1260 pengőt, hogy jegyezzen 63 tag részére részjegyet, mert ezzel biztosítani lehetett volna a szavazásnál a majoritást. Mi történt? Amikor én ezt meghallottam, mindjárt szólottam Schandl képviselőtársunknak, aki azonnal sürgönyzött: Hopp, Andaházi-Kasnya megtudta a dolgot,