Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

310 Az országgyűlés képviselőházának Ezzel a Ház a törvényjavaslatnak a Felsőház által módosított 7. §-át letárgyalta. A Képviselőháznak e határozatáról a Felsőházat értesíteni fogom, a törvényt pedig további alkotmányos eljárás céljából a ívjniszterelnök úrhoz teszem át. Most pedig előterjesztést teszek a Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendiére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi június hó 19-én, hétfőn délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931:XXVl. tc.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat; 3. a 33-as országos bizottság jelentésének tárgyalása az 1932. évi július hó 1-től 1932. évi december hó 31-ig terjedő hat hónap alatt kifejtett működéséről; 4. a 33-as országos bizottság jelentériének tárgyalása az 1933. évi január hó 1-töl 1933. évi június hó 14-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről; 5. a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. te. és az ezt kiegészítő és módosító 1932;VII. te. alapján kibocsátott rendeletekről szóló miniszteri jelentés és végül 6.' a közigazgatási bizottság jelentésének tárgyalása egyes gőzhajóstársaságok részére kivándorlók szállítására kiadott tizennégyrendbeli engedély meghosszabbításáról. Van napirendi szónok? Frey Vilmos jegyző: Kun Béla! Kun Béla: T. Képviselőház! Nem fogadom el az elnök úr napirendi javaslatát, hanem indítványozom, hogy a gazdaadósságok rendezéséről, általában a földteherrendezés gyors és gyökeres megoldásáról szóló kormánynyilatkozatok megvitatása kerüljön a Ház elé és ennek tárgyalását tűzzük ki napirendre. Megindokolom, miért mondom ezt. Gömbös Gyula t. miniszterelnök úr tegnapi beszéde folyamán megemlékezett ,a mezőgazdaság bajairól, azután szólott a titkos választójogról is. Ázt mondotta a t. miniszterelnök úr, hogy ma a kenyér kérdése a fontos, a gazdaadósságok rendezésének kérdése, a szociális problémák megoldása és a gazdasági élet fellendítése a fontos s általában a kenyérkérdés gondjával kell foglalkoznia a Képviselőháznak és a kormánynak. ÍAz elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ezzel ellentétben azt látjuk, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány intézményesen nem foglalkozik. Ma már nemcsak a munkanélküliek vannak kenyér nélkül, hanem a törpebirtokosok és kisgazdák is olyan sorsba jutottak, hogy máról holnapra exisztenciájuk nincs biztosítva, nem tudják megújítani gazdasági szerszámaikat, ruházatra nem telik, folt hátán folt, ez az életük, gyermekeiket megfelelő iskoláztatásban részesíteni nem tudják, proletársorsba és proletárnyomorba taszítódnak bele. A gazdaadósságok rendezése tekintetében memorandum memorandumra jön, mégis siket fülekre és bekötött szemekre találnak ezek 199. ülése 1933 június ÍU-én, szerdán. a memorandumok. Kormánypárti korifeusok állnak az egyes vállalatokban a gazdaadósságok rendezése tekintetében megindítandó mozgalom élén. Debrecenben Hadházy Zsigmonnl volt főispán, Csanád vármegyében Bálint György felsőházi tag és Petrovics György egységespárti t. képviselőtársam is azt követelik, hogy a gazdaadósságokat sürgősen rendezze a kormány, tehát nincsenek a gazdasági helyzettel megelégedve. A kamatmérséklés és az adósságátértékelés feltétlenül szükséges és szükséges a döntés arra nézve, hogy tovább is bankok kezében maradjon-e a magyar föld, vagy pedig magyar véreink kezében; amit pedig onnan kivettek a bankok, az adassék vissza magyar kezekbe. Itt pár szóval csak, mert idő hosszabban nem all rendelkezésemre, elmondom például a következő esetet: Egy húszholdas kisgazda a tagosítás szándékával 11—12 ezer pengőért vásárolt tíz hold földet 32—36 pengős búzaár mellett. A terményárak és a jószágárak hanyatlása miatt — egy kis adósság is maradt a földön — nem tudta fizetni a kamatot 16— 18—20%-kai, amivel megterhelte a földjét s amíg három évvel ezelőtt a kispolgárnak az ingatlana megért együttvéve 40 ezer pengőt, adóssága pedig volt rajta — mondjuk — 10—12 pengő, ma ugyanez a föld nem ér többet 15 ezer pengőnél, az adósság majdnem ennyi, úgyhogy földönfutója lesz saját földjének. A fennálló adósságokat tehát az ingatlanok mai értékéhez arányosítva le kell szállítani, mert csakis ennek az aktusnak keresztülvitele után lehet remélni, hogy a gazdaadósságok kérdését megoldhatjuk. Egyébképpen minden csak csupa merő ígéret, minden csak szavakkal való játék, minden csak levegőbe eresztett léggömb. Felvetődik a kérdés, vájjon kinek van igaza? A vidéken azt mondják tréfás vers alakjában, — anélkül, hogy a miniszterelnök úr személyét bántani akarnám — hogy «Milyen ez a Gömbös? Ólomgombos, vagy léggömbös ?» Már látjuk, hogy nem ólomgömbös, mert a konszolidációnak a híve és fajra, felekezetre való tekintet nélkül magához ölel mindenkit, aki igaz magyarnak vallja magát. De a gazdaadósságok rendezéséről beszélni és semmit sem csinálni mégsem lehet. Létay Ernő t. képviselőtársam tegnap felszólalt, hogy a kis- és törpebirtokosok kezében kell megtartani a magyar földet és a Nemzeti Bankot késztetni, szerintem, kényszeríteni kell arra, hogy más kamatpolitikát folytasson és tegye lehetővé, hogy a vidéki bankok olcsóbb kamat mellett számítolják le a gazdaváltókat, az árveréseket pedig fel kell függeszteni aratásutánra; ezek gazdavédelmi intézkedések lennének és mindebből semmit sem látunk. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a miniszterelnök úr szép kijelentései csakugyan nem léggömbszerűek-e... (Csizmadia András: A váltókat általában kell rendezni.) A kisiparosok, a kiskereskedők váltóit, általában a váltókat olcsóbb kamat mellett kell rendezni, azon öt pont egyike értelmében, amelyeket Csizmadia t. képviselőtársam tavaly a Ház színe előtt beterjesztett, amelyeket Házhatározattal magunkévá tettünk és amely pontok megtartása és a gyakorlatba való átvitele kötelessége volna a Károlyi-kormány utódának, a Gömbös-kormánynak is. A hitelező pénzintézet által a gazdavédelmi rendelet hatása alatt árverésen megvett, az intézetnek még tulajdonában levő földbirtok a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörös