Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1933 június 13-án

y kedden. 285 demokrata ipartestületi elnököt attól, hogy működhessen. A leglehetetlenebb dolgokat eszelték ki, és annak ellenére, hogy sem az Iparkamarától, sem egyéb illetékes fórumtól nem érkezett panasz, . sem a minisztériumba, sem más illetékes helyre amiatt, hogy az ipartestületnek működésében olyasmi történt volna, amely okot szolgáltathatna (bárminemű kormánybeavatkozásra, úgy informálták a kereskedelmi kormányt, hogy hamisan állították a miniszter elé ezt a dolgot és ennek következtében a kereskedelemügyi miniszter felfüggesztette az ipartestület autonómiáját. Nagyon érdekes, hogy Farkas Béla főispán magához kérette a helybeli újságírókat és arra kérte őket, hogy ezt a ténykedést, vagyis, az ipartestület autonómiájának felfüggesztését úgy állítsák be lapjaikba, hogy azokból a cikkekből az olvasó azt vegye ki, hogy az ipartestület olyan tevékenységet fejtett ki, amely tevékenység^miatt kénytelen volt a szegedi iparkamara előterjesztésére a polgármester a kereskedelemügyi miniszter rendeletére az ipartestület autonómiáját felfüggeszteni. A főispánhoz kéretett újságírók nagy szeretettel tettek elégeti a főispán úr felkérésének és olyan elferdített módon adták sz olvasóközönség tudtára az autonómia felfüggesztésének indokait, ami igen furcsa képet ad az, ipartestület működéséről. A legszebb a dolognak az a része, hogy ebben a cikkben a cikkírón keresztül a főispán úr arra hivatkozik, hogy á szegedi iparkamara kérésére függesztette fel a kereskedelemügyi miniszter az ipartestület autonómiáját, holott itt van a kezeim közt a szegedi kereskedelmi és iparkamarai hiteles levelének másolata, amelyben értesíti Takács Ferenc megválasztott ipartestületi elnököt és kamarai tagot arról, hogy ő semmiféle kérelmet nem terjesztett elő. Az iparkamara levele a következőképpen szól (olvassa): ^Válaszolva igen 1 kamarai tag úrnak június 3-án kelt levelére, van szerecsém közölni, hogy a hódmezővásárhelyi iparhatóságtól az ottani ipartestület autonómiájának felfüggesztése ügyében hozzánk megkeresés nem érkezett és ez ügyben vele levelezésünk és tárgyalásunk nem voltu Tehát a leghivatottabb helyről itt van egy cáfoló levél és a főispán úr mégis megengedheti magának azt, hogy valótlanságot közölÍT'/ssen le a lapokkal, hogy a hírlapok tudósítóival úgy állíttassa he a dolgot, hogy az iparkamara megkeresésére szabálytalan! működés miatt történt az ipartetület autonómiájának felfüggesztése, holott itt van az iparkamara levele, amelyből világosan és kétséget kizáróan kiderül, hogy ilynemű intézkedés az iparkamara részéről egyáltalán nem történt. Nem akarom ezt a kérdést itt tovább bolygatni, mert ebben az ügyben interpellációt jegyeztem be és majd a holnapi ülés folyamán részletesebben fogom feltárni ezt az autonómiafelfüggesztést. Most csak bevezetőképpen tártain ezt ide a Képviselőház elé. Ezzel a feltárással is csak azt akarom igazolni, hogy nem ment át az életbe az a kijelentés, ami a miniszter úr részéről elhangzott, sőt ez az eset is azt bizonyítja, hogy a valóságban az ellenkezője történik, mint ami itt elhangzik és ez nem egyéb, mint a szavakkal való játék, nem egyéb, mint az erők szabad akaratának tudatos megakadályozása. Kifelé azt hirdeti a kormány, hogy az erők szabad megnyilvánulását lehetővé teszi és amikor az erők szabad mérkőzésének megnyilvánulása bekövetkezik, akkor KÉPVISELŐHÁZI M-APLÓ XVII. azt ilyen módon akarják megakadályozni, lehetetlenné tenni és kizárni azt, hogy ebben az országban azok az erők is működhessenek, amelyek nem minden tényezőnek tetszenek és nem minden tényezőnek kívánatosak. Minthogy beszédidőm lejárt és nem akarom az elnöki figyelmeztetést magam ellen kihívni, befejezem beszédemet. Ismételten szükségesnek tartottam ezeket elmondani, mert ezek a bajok, amelyeket a munkanélküliségről, az alkalmazottak és a munkások kizsákmányolásáról mondottam, szerintem súlyos közgazdasági katasztrófát rejtenek magukban. Ezekről a kérdésekről kellene intézkedéseket tenni, legalább azokban a megjelölt formákban, amelyeket feltártam. ^ Minthogy ilyesmit a kormány részéről egyáltalán nem tapasztalok, sőt ennek szándékát sem látom, a megajánlási törvényjavaslatot nem fogadtom el. (Helyeslés a széls&baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Gál Jenő! (Felkiáh iások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? Brandt Vilmos jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem, kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást, befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, móltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Megállapítom a többséget. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon; Ellenpróbát kérünk!) Nem rendelem el, mert a többség nyilvánvaló és kimondom a határozatot, hogy a Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Most pedig kérdezem a t. Képviselőiházat, méltóztatik-e az indokoláshoz mellékelt kimutatásban felsorolt ingatlan-elidegenítéseket is jóváhagyólag tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr lesz szíves felolvasni a törvényjavaslat címét. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, valamint a% 1—71 §-okat, amelyeket a Húz hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyaltuk, s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Legközelebbi ülésünk idejére' és napirendjére nézve a következőikben teszek a t. Háznak előterjesztést: Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: t 1. az 1933/34. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a földbirtokrendezés befejezésére vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről szóló törvényjavaslat; 3. az 1933/34. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentés; 4. a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi^XXX. te. módosításáról és kiegészítéséről intézkedő törvényjavaslat tárgyalása során a Felsőház, által elfogadott és a Képviselőházhoz áttett módosítások és végül 42