Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-197

236 Az országgyűlés képviselőházának lat után szalad, mert a nép nyomorban van, a nép szenvedések között él és ilyen gondjai között mindenbe kapaszkodik és változást akar. Mi is változást akarunk, változást olyan értelemben, hogy a nemzeti életet tovább akarjuk vinni és úgy gazdasági, mint szociá­lis téren új institúciókkal akarjuk a nemzeti társadalmat megerősíteni és ezen új institúciók révén arra törekszünk, hogy a nemzet legszé­leseibb rétegei, társadalmi osztályokra és fele­kezeti különbségekre való tekintet nélkül ebben az országban legalább valamivel jobb sorsban éljenek, hogy könnyebben, nyugodtabb lélekkel kivárják azokat az időket, amely idők­ben a nemzeti élet, a gazdasági élet több ke­nyeret és több megnyugvást fog nyújtani. (Farkasfalvi Farkas Géza: Vegyük ki a kar tellek markából őket, ez az első. — Jánossy Gábor: Kinyomjuk őket! — Malasits Géza: Tíz év óta igérik!) Kötelességemnek tartom, hogy foglalkoz­zam itt ama kijelentésekkel, amelyek a párt­sajtóra vonatkoztak. (Halljuk! Halljuk!) Min­denekelőtt megállapítom, hogy bármilyen párt lesz kormányon, — hiszen a túloldalon ülő képviselő urak közül egyik-másik már volt kormányon és bőven tudja — annak is lesz sajtója, 'hiszen minden kormánynak van saj-' tója, mert a kormányzatnak szüksége van arra, hogy a saját intézkedéseit elfogulatlat­lanui, tárgyilagosan, pártpolitikai színezet nél­kül -juttassa el a nemzet legszélesebb réte­geihez. Az egyik szónok ma azt mondotta, hogy a kormány ilyen súlyos és nehéz viszonyok között új lapvállalattal állott elő, új lapot bocsátott a közönség rendelkezésére és feltette a kérdést, hogy miből fedezi a kormány a lap és eme nagyméretű szervezkedés költségeit! Hát én itt egészen nyíltan, becsületesen azt fogom mondani, ami a szívemen van, egy szót belőle el nem hallgatóik. Felkérem az igen t. kormányt, méltóztassék erre a feltett kér­désre nyíltan felelni. Méltóztassék ide, a Ház asztalára letenni mindazokat a listákat, ame­lyek megmutatják, • hogy Magyarországon a különféle nyomdavállalatok, a különféle lap­vállatatok minő támogatásban részesülnek. Méltóztassék letenni a Ház asztalára a Tébe­listát, méltóztassék letenni, a közgazdasági vállalkozások listáját és akkor nyugodtan el , merem mondani, hogy a kormányt támogató lapok vállalatainak és a kormányt támogató lapoknak éppenséggel nem lesz okuk arra, hogy piruljanak. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a közgazdsági rovaton 'keresztül az összes magyar lapok megkapják azt a tá­mogatást, csak fokozottabb mértékben, amit a lapjaink élveznek a közgazdasági élet részé­ről. De ez nemcsak Magyarországon van így, így van ez az egész világon, ez nemcsak ma­gyar betegség. (Dinnyés Lajos: Súlyos meg­állapítás!) Ez nem súlyos megállapítás, t. kép­viselőtársam. Bizonyára emlékeznek rá az igen t. jelenlévő képviselő urak, hogv egyszer az összefóhetlenségi törvény tárgyalása során a bizottságban azt mondottam, hogy egyik legsúlyosabm összeférhetetlenség egy lap köz­gazdasági rovata, ha az a lap egy képviselő tulajdona. Ez nincs perszonifikálva, ez nem szól egyik képviselő úrnak sem, ez szól min­den politikusnak, aki laptulajdonos. Mélyen t. Ház! Hogy a kíváncsiságot ki­elégítsem, meg kell mondanom, hogy a Füg­getlenség című lap, amelyre ma annyiszor történt alludálás, tényleg kedvelt lap, oly ; 197. ülése 1933 június 12-én, hétfőn. nagy példányszámban van elterjedve igazmon­dásánál, helyes politikai célkitűzésénél és a nép szükségletének helyes megítélésénél fogva, hogy valóban tiszteletet érdemel. De meg kell mondanom azt is, hogy ez magánvállalkozás; fel kell önöket világosítanom arról is, hogy azok a milliók, amelyeket itt az urak emleget­nek ezzel a lappal és a mi pártszervezkedé­sünkkel kapcsolatban, valóban csak a fantá­ziákban élnek, tényleg azonban lapunkat és pártszervezeteinket a mi pártunk száz- és száz­ezer tagjának áldozatkészségéből tartjuk fenn. Vitatják a t. képviselő urak, hogy ilyen nagyméretű szervezkedés ilyen viszonyok kö­zött hogyan lehetséges. A t. képviselő uraknak nyíltan megmondom, hogy a mi pártunknak száz- és százezer tagja részéről tanúsított, sok esetben igen jelentékeny áldozatkészség az, amely lehetővé tette részünkre, hogy ezt a pártszervezést országszerte, 3440 községben és városban folytassuk. (Turchányi Egon: Es nem dűlnek össze a falak!) A falak nem dűl­nek össze, mert a^ falak akkor szoktak össze­dűlni, ha az alapépítmény rossz, itt pedig az alapépítmény nagyon jó, mert a magyar nép százezreinek vállaira van építve ennek a párt­nak jövendője és a kormány célkitűzései eze­ken a széles néprétegeken felépített tevékeny­ségen át fognak a nemzeti élet előhaladása ér­dekében érvényesülni. Megfenyegette a t. túloldal kormányunkat és pártunkat azzal, hogy ne foglalkozzunk olyan inszinuációkkai, amely inszinuációk egyes pártoknak hozzánk való barátságos vi­szonyát jelentenék. Egy nagy többségi párt és egy kormány, amelyről merem mondani, hogy abszolút szilárdan élvezi a nemzet nagy több­ségének bizalmát, lehet olyan lojális és olyan nagylelkű, hogy a kisebb pártokkal és a kisebb pártok tagjaival szemben olyan előzékeny magatartást tanúsít, ami jelen esetben nem az erő gyöngeségét, hanem az erő teljességét fe­jezi ki. Mi tudunk kemények is lenni. Magam és a párt számos tagja temperamentummal és lendülettel tudjuk közéleti tevékenységünket végezni, de az a lojalitás, amelyet a költség­vetési vita alatt az ellenzék tanúsított, néhány politikai kisiklástól eltekintve, feljogosít, ille­tőleg kötelez bennünket arra, hogy ezt a loja­litást hasonló lojalitással viszonozzuk. Mélyen t. Ház! Eckhardt Tibor képviselő úr azt mondotta a délután folyamán, hogy a többségi párt a korrupció és az erőszak szüle­ménye (Mozgás a jobboldalon.) és ne csodál­kozzék azon, 'hogy a nép visszakívánja a régi császári és királyi rezsimet, amely rezsim alatt pártatlan közigazgatás és választási metódu­soktól mentes politikai tevékenység jellemezte a közéletet. (Mozgás jobbfelől.) En családi tradíciómnál, történelmi tanul­mányaimnál, belső meggyőződésemnél fogva híve vagyok a királyság intézményének. A császári és királyi rezsim alatt lefolytatott po­litikai választások metódusait illetőleg méltóz­tassék megengedni, hogy egy olvasmányt ajánljak Eckhardt Tibor képviselő úr figyel­mébe: méltóztassék elolvasni az 1910-es, az 1906-os, az 1896-os választások utáni ellenzéki felszólalásokat, (Zaj balfelől.) amelyek a loja­litásnak, sőt a hiperloyalitásnak hangján hangzottak el. Majd fognak önök csodálkozni, hogy a tisztelt képviselő úr emlékezete egy kissé rossz, amikor ilyen megítélésekkel kapcsolatba hozza a mai kormányzatot, a mai politikai institúciókat és a mai poli­tika tevékenységet. Ha időm és kedvem

Next

/
Oldalképek
Tartalom