Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-195

Í34 Az országgyűlés képviselőházának Ion.) ami éppen a távolabbi piacokon, ahol — mint méltóztatnak tudni — rendszerint a buda­pesti ár ab fuvar alapja az árkalkulációnak, a búza árának emelés enez hozzájárulhat, úgy­hogy az a bizonyos egypengös differencia, amely a boletta árában érvényesül, részben ezen a réven is megtérül, éppen a legfontosabb gabonanem üeknél. lHelyeslés.) iiilö fogjuk mozdítani a mezőgazdasági ter­ményeit értékesítését is a rendelkezésünkre alio eszközökkel, es gondoskodás fog történni arról, úogy az az alap, amelyet a mezőgazda­sági adósságok kamatainak részbeni reíunda­lusara 'Konstruáltunk, ujabb táplálást nyerjen a boletialap részéről. Végül a közmunka váltságot illetőleg, amely a kisembert érdekli, az eddigi támoga­tást abban az értelemben terjesztjük ki, hogy míg ezidöszerint csak a két ló- vagy két tehén tartó gazdának volt meg az a kedvezménye, hogy fél közmunka váltságot fizetett, addig ezentúl ez ki fog terjedni a kétökrös gazdákra is. {Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) A másik oldalon nehezebb probléma volt részemre, — mert itt kizárólag gazdasági meg­fontolások játszottak szerepet — hogy a fede­zetet miképpen lehet előteremteni. Mint mél­tóztatnak tudni, a mezőgazdaság megsegíté­sére szolgáló alap fedezete idáig kizárólag a búza, illetőleg rozs és liszt, tehát a kenyérfo­gyasztás és a tésztaneműek fogyasztása révén történt. Az ezidöszerint fennálló rendszer azt eredményezte, hogy a búza métermázsája 12 pengő 50 fillérrel volt megterhelve, amiből 4 pengő esett a gabonajegyszelvónyre, 6 pengő esett a gabonajegyre és 2 pengő 50 fillér volt a lisztforgalmi adóváltság vagy az úgyneve­zett őrlési adó. A rozsnál a megterhelés 10 pengő volt, mert ott a lisztforgalmi adóváltság nem volt bevezetve. Sokáig gondolkoztunk azon, fenntartsuk-e ezt a megterhelést vagy sem. Mellette szólt volna az a körülmény, hogy a gabonaárak nagyarányú esése a gabonáié; gyasztóknak szerzett előnyt, az ő megélhetési költségeiket csökkentette, ha tehát a mezőgaz­daságot támogatni akarjuk a kenyérmagvak árán keresztül, akkor azok viseljék ennek a támogatásnak terhét, akik a kenyérmagvaít áresése folytán előnyt élveztek. Tekintettel azonban arra, hogy a megélhetési nehézségek egyre jobban súlyosbodnak, és tekintettel arra, hogy a liszt- és kenyérfogyasztásnak adóval való megterhelése éppen a legszegényebb nép­rétegeket sújtja, ennek a tehernek az enyhíté­sére határoztuk el magunkat, (Helyeslés a jobboldalon.) annak ellenére, hogy igen súlyos közgazdasági megfontolások szóltak ezen út elhagyása ellen. A fedezet tehát olyképpen fog előteremtődni, hogy a búza megterhelése 12 pengő 50 fillérről 7 pengő 50 fillérre fog alá­száílani, az eddig bejelentett 3 pengős bolettá­hoz tehát egy 4 pengő 50 filléres lisztforgalmi adóváltság járul, a rozsnál pedig 3 pengős lisztforgalmi adóváltságot fogunk bevezetni. Ugyancsak ebbe a materiába tartozik -az, hogy a rizshántolásnál is be fogunk vezetni 4 pengős forgalmiadó váltságot, minthogy a rizs tulajdonképpen a lisztből előállított bizonyos terményekkel, különösen a tarhonyával kon­kurráló áru. A megterhelésnek ez a csökkentése termé­szetszerűleg igen érezhető kiesést idézett elő a boletta-alap pénzügyi egyensúlyában, amelyet mindenképpen fenn kellett tartanunk, mert ezen az oldalon keresztül nem tartottuk meg­engedhetőnek az államháztartás megterhelését. 95. ülése 1933 június 8-án, csütörtökön. Ennek következtében olyan eszközökön gondol­koztunk, amelyek lehetővé teszik e hiány ki­pótlását. E hiány kipótlása csak több forráson keresztül történhetik, mert egyetlen olyan ki­adós forrást, mint amilyen például a liszt­vagy kenyérfogyasztás, nem lehetett találni. A megterhelés a következőképpen történik. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok — kivéve a szövetkezeteket, a közúti vasutakat és a vasúti társaságokat, amelyek nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy ehhez az alaphoz hozzá­járuljanak — saját tőkéjük 2"5 ezrelékét kitevő hozzájárulást kötelesek az alapba befizetni. Ennek finanszírozása érdekében a befizetést több hónapra fogjuk elosztani. Hozzá kell ten­nem azt, hogy e megterhelést a boletta-alap rendszerébe tulajdonképpen azért ágyaztuk be, hogy ne létesíttessék még egy külön elszámo­lási alap. Az az 5*5 millió pengő, amelynek befolyására ezen a réven számítunk, egyrészt arra szolgál, hogy a boletta-alap által a mező­gazdasági kamattérítési hozzájárulási alapba befizetendő hárommillió pengőre fedezetet nyújtson, másrészt pedig arra, hogy azokat a bevételi kieséseket ellensúlyozza, amelyek egyes mezőgazdasági cikkek vasútitarifacsökkentésó­ből kifolyólag a vasútnál előállanak. Hozzá kell tennem azt is, hogy e megterhelés állandó fenntartására nem gondolok, mert a társulati adót, mint előbb említettem, megfelelő kimun­kálás útján akarom hatályosabbá tenni, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) s e vagyonadószerű megterhelést csak a mai rendkívüli körülmé­nyek között tartottam megengedhetőnek. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Egy másik forrás, amelyből ugyancsak a tőkekoncentráció megterhelés révén igyekez­tünk fedezetet előteremteni, a kartelleknek illetékkel való megterhelése. (Elénk helyeslés, taps a jobboldalon. — Báró Vay Miklós: Ez az agrárpolitika! — Felkiáltások a bal- és a szél­sőbalodalon: Csak lassan! — Propper Sándor: A fogyasztók fogják ezt megfizetni! Majd duplán áthárítják a fogyasztóra! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Ne zavarják a minisztert! — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget. — Rassay Károly: Hallga­tunk!) Egy további forrás lesz a szénadónak a be­vezetése, amely szénadó azt célozza, hogy a szénbányavállalatok természeti adottságai kö­zött fennálló különbségeket hidalja át, ennek következtében tulajdonképpen a földjáradéknak egy bizonyos megadóztatása. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök; Csendet kérek, képviselő urak. (Sza­bóky Jenő: Sajnálják Vida Jenőt!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: Ennek kö­vetkeztében emelkedő kulcsú adó lesz, (Helyes­lés.) amely ahhoz fog igazodni, hogy az egyes bányák termelési feltételei a természeti adott­ságok következtében milyenek; nem akarja te­hát megadóztatni az észszerű, okszerű, gazda­ságosabb termelést, hanem igenis a földjára­dék adta természetes hasznok egy részét akarja a közösség részére igénybe venni. (Helyeslés. — Ulain Ferenc: A szénbányák államosítását tessék behozni!) Az igen t. képviselő úr igényei egyenes arányban nőnek a kormány intézkedé­seivel. (Derültség.) Mindezek az eszközök azonban nem elégsé­gesek arra, hogy a hiányokat áthidaljuk, en­nek következtében szükségessé válik a fogyasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom