Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-184

Az országgyűlés képviselőházának 13. pótadókikal van megterhelve, hogy valahogyan a maga háztartását egyensúlyba hozza és ezek a zavarok erősen mutatkoznak főként abban a kerületben, amelyet én képviselek itt a törvényhozásban. Vannak egyes községek, •amelyeknek helyzetén nagyon könnyen lehetne változtatni, és én éppen néhány ilyen gondo­lattal jönnék, amelyekre szeretném az igen t. miniszter úr figyelmét felhívni. Van kerületemnek két olyan községe, amely egymással szomszédságban lévén, ha bizonyos kiigazítások történnének, ezek a községek rendbehozatnának. Ez a két község: Vasad nagyközség és Nyáregyháza nagyközség. Az egyik, Vasad nagyközség kisközségből 1922-ben szerveztetett át nagyközséggé, míg a másik Nyáregyháza 1925-ben alakult nagyközséggé. Nyáregyháza, amelyhez Pótharaszti-puszta is tartozik, a keleti részében alakult ki igazi községgé. A község keleti részén van a köz­ségháza is, ott van mindenféle középület, & templom, a lelkészlak, stb., szóval itt tömö­rült a lakosság a nyugati része pedig szét­szórt tanyákból áll. Óriási terület ez s köz­igazgatásilag 'borzasztó a helyzet, mert rend­kívül nehéz a lakosságnak a központba be­jutni, hisz 20—24 kilométernyi távolságra fe­küsznek ezek a tanyák a központtól. Ezzel szemben úgyszólván a szomszédban van 8 vagy 9 kilométernyire ettől a tanyai világtól, Vasad nagyközség. Magától értetődik tehát, hogy ez a része Nyáregyházának Vasad nagyközség­hez szeretne csatlakozni. Igaz, hogy ez a prob­léma nem olyan egyszerű, mert Nyáregyháza község háztartása ma rendben van, Vasad pe­dig súlyos háztartási zavarokkal küzd. Nyár­egyháza részéről nem lehet azt az áldozatot kívánni, hogy területének egy részét áten­gedje, ezt elismerem, azonban Nyáregyháza közelében alakult még a szovjet alatt Dános­pusztából egy kisközség, Dánosszentmiklós, amely szintén szétszórt tanyákból álló rende­zetlen, minden községi formáció nélküli ala­kulat. Ebből a szovjet alatt alakult kisközség­ből 1922-hen vagy 1923-ban nagyközség alakult, a nagyközség minden ismerve nélkül, úgy­annyira, hogy községháza még ma tíz év mul­tán sincs, nincs jegyzői laka, nincs temetője, úgyhogy a szomszéd községben kell temet­kezni nincs hullaháza, tűzoltó felszerelése s maga a község nem tud magán segíteni, mert az adók is olyan minimálisan folynak he, hogy a község állandóan megyei segélyre van utalva. Ezek a segélyek pedig évről-évre nő­nek. Nyolcvanezer pengőnél nagyobb megyei segélyt kapott már a község, többet, mint amennyit adóba bevett. Semmi ok nincs tehát arra, hogy ez az életképtelen alakulat meg­maradjon. Dánosszentmiklós annakidején, mi­előtt nagyközséggé alakult, Albertihez tarto­zott közigazgatásilag, s most igen egyszerű volna a megoldás olyképpen, hogy Dánosszent­miklósnak az a része, amely Nyáregyházához közel esik, Nyáregyházához csatoltatnék, ezzel ennek a szegény lakosságnak a terhei enyhít­tetnének, viszont Nyáregyháza a maga szá­mára adózás tekintetében egy pluszt nyerne, a község másik részét pedig Albertihez kel­lene csatolni. Ezzel megoldódnék három köz­ségnek a problémája, illetőleg egy megszű­nésre ítélt község problémája, viszont két má­sik község helyzete igen előnyösen alakulna. T. Ház! Ezt a kérdést ajánlom az igen t. belügyminiszter úr figyelmébe. Ügy tudom, . ülése 193'3 május 19-én, péntekért. 07 hogy a kerületből már többen tettek lépéseket ilyen irányban és ilyen irányú javaslattal is jöttek a miniszter úr elé. Kérem a miniszter urat, kegyeskedjék ezt a kérdést megvizsgálni es mérlegelni. En ezt a kérdést szorgalmazni fogom mert meggyőződésem, hogy a miniszter úr a községeknek és a lakosságnak az érdeké­ben igen üdvösen oldhatná meg ezt a kérdést. Ez a gondolat, amelyet itt most felvetettem, találkozik a miniszter úr racionalizálási törek­véseivel is s megfelelő a közigazgatás szem­pontjából is. Bizonyos, hogy a község lakossága szempontjából óriási előnyt jelent, de magának a községi háztartásnak, sőt a megyének a szem­pontjából is előnyös, mert az mégis csak ab­szurdum, hogy a többi községek, olyan közsé­gek, mint amilyen Dánosszentmiklós, amelyek teljesen életképtelenek és amelyek csak terhet rónak az összlakosságra, bizonyos megyei se­gély formájában fenmaradjanak. Ezeket vagyok bátor a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! A várme­gyei közigazgatási hatóságok intézkedései nem egy ízben kerültek már a Képviselőház színe elé és én ennek ellenére most ezt az alkalmat arra akarom felhasználni, hogy egy ilyen kü­lönösen kirívó esetről szóljak, nem azért egy­ről, mintha csak egy ilyen volna, hanem azért, mert az idő rövidsége úgy sem engedi meg, hogy több ilyen vidéki kirívó esetet tárhassak a Ház elé; éppen azért egyetlen esetet, a hód­mezővásárhelyi esetet akarom csak megemlí­teni. Itt ugyanis a szociáldemokratapártnak párt­szervezete van már hosszú évtizedek óta és ez a^ pártszervezet hosszú működése alatt bizony­ságot tett arról, hogy igen komolyan működik, miért is nem szolgált rá arra, hogy a közigaz­gatási hatóságok olyan módon bánjanak el vele, mintahogy azt általában teszik és mint­ahogy főképpent az ottani főispán bánik el ott a pártszervezettel. A legutóbbi esetről szólok csak, mert megint csak az idő rövidsége miatt nem lehet beszélni a hosszabb idő óta történt ilyen főispáni ko­miszkodásokról. (Zsigmond Gyula: Micsoda ki­fejezés ez! Ez nem parlamenti kifejezés!) Nem nevezhetem másnak, de a képviselő úr nem tudja, miről van szó; ha meg fogja tudni, hogy miről van szó, ezt a szerény megjegyzésemet nem fogja kifogásolni. ^Hódmezővásárhelyi pártszervezetünk veze­tősége ugyanis május elsejei ünnepélyt akart rendezni, ezt annak rendje és módja szerint bejelentette a rendőrhatóságnál, a rendőrható­ság azonban ezfi betiltotta. A betiltás szálai el­húzódnak a főispánig. A legnagyobb határo­zottsággal meg lehet állapítani, hogy Hódmező­vásárhely városa egész külön birodalom, a vá­ros főispánja, alsótakácsi dr. Farkas Béla, & a várost egészen az ő saját külön 'birodalmá­nak tekinti és mint alföldi kiskirály uralkodik ottan. Bevette a fejébe, hogy úgy, amint Csong­rád megyében, Hódmezővásárhelyen i s le fogja nvelni, meg fogja szüntetni a szociáldemokra­tákat, hogry azután elmondhassa, hogy ő még nagyobb dolgot cselekedett, mint Hitler maga. En itt produkálok egy véghatározatot, ame­lyet a rendőrhatóság hozott és pedig abban az ügyben, amelyről itt szólottam, nevezetesen április hó 30-ára bejelentették ottani pártszer­vezetünk részéről, hogy este 8 órától reggel 4 óráig műsoros táncmulatság engedélyezését ké­14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom