Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-184

Az országgyűlés képviselőházának 184. ülése 1933. évi május hó 19-én, pénteken, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1933/34. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása, és pedig a belügyi tárca. Felszólaltak : Az 1. címhez (Központi igazgatás) Payr Hugó, Malasits Géza, Csilléry András, Rakovszky Tibor, Müller Antal, Turchányi Egon, Pakots József, Homonnay Tivadar, Büchler József, Téglássy Béla, Meskó Zoltán, Farkas Tibor, — közben határozathozatal zárt ülésre vonatkozó indítvány felett — gróf Hunyady Ferenc, Berki Gyula, Strausz István, Klein Antal, Peyer Károly, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. A 2. címhez (Vármegyék ós községek) : Ernyei István, Sándor István, Osilléry András, Büchler József, Pakots József, Kabók Lajos. A 3. címhez (Közegészségügy) : Szalóky Navratil Dezső", Dinnyés Lajos, Tóth Pál, Tauffer Gábor, Farkas Tibor, Rakovszky Tibor, Kéthly Anna, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. A 4. címhez (Gyermekvédelem) : Rakovszky Tibor, Kéthly Anna, Téglássy Béla, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. A 6. címhez (Közjótékonyság és emberbaráti intézmények) : Pakots József, Rakovszky Tibor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Eckhardt Tibor, báró Vay Miklós, Farkas Tibor (naplókiigazítás), gróf Ráday Gedeon (Faksz. tevékenysége). — Személyes kérdésben felszólalt: Eckhardt Tibor. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak ; vitéz Gömbös Gyula, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délután 4 óra 3 vérekor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots József jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Patacsi Dénes jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takách Géza jegyző úr. T. Képviselőház! Napirendünk szerint következik a belügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. A jegyző úr felolvassa az ciső címet. Patacsi Dénes jegyző: {(olvassa az 1. címet). Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Payr Hugó! Payr Hugó: T. Képviselőház! A belügyminiszter úr tegnapi beszéde során a főváros igazgatásáról is nyilatkozott. (Halljuk! Halljuk!) Ez alkalommal a belügyminiszter úr megállapította, hogy a főváros, gazdálkodása példátlanul jó és ennek következtében külföldi hitele és általában hitele igen jó lábon áll. Kifogásolta azonban, hogy a> városházán még mindig luxusgazdálkodás folyik bizonyos tekintetben és helytelenítette, hogy a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak fizetése magasabb, mint az ugyanilyen kategóriában lévő állami tisztviselőké és alkalmazottaké. Méltóztassanak megengedni, hogy amidőn ä belügyminiszter úrnak azért a megállapításáért, nogy a főváros gazdálkodása helyes, megfelelő és jó, mint fővárosi képviselő köszönetet mondok, egyszersmind rámutassak a fővárosi gazdálkodás érdekében és szempontjáKÉPVISEiLŐíIAZI NAPLÓ XVI. ból arra, hogy a luxusosnak nevezett gazdálkodás, amelyről a belügyminiszter úr szólott, tulajdonképpen nemcsak a főváros, hanem az egész ország polgárságának is érdekében van. Miben áll a városháza luxusosnak minősített gazdálkodásai Áll elsősorban olyan intézményekből, mint például a fővárosi könyvtár. Azt hiszem, mindenki elismeri, hogy az ma az országnak egyik legkülönb könyvtára, amely felölel olyan anyagot, amelyet sem az egyetemi könyvtárban, sem a Nemzeti Múzeum könyvtárában nem lehet megtalálni; ennek következtében Dem hiszem, hogy vállalná valaki azt a felelősséget, hogy ilyen intézményt leállítana vagy beszüntetne. Vagy luxusnak minősíthető a főváros tanügyi kiadásainak egy résza Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a városháza közoktatásügyére egész Magyarország büszke lehet, mert a főváros a közoktatásügyet olyan magas nívóra emelte^ amelyhez hasonlót sehol az országban, annál jobbat pedig sehol a világon nem találni. (Pakots József: Külföldi szakértők ismerték el, akik itt jártak!) Amidőn a városháza gazdálkodását bizonyos szempontból túldimenzionáltnak vagy luxusosnak minősítjük ,akkor elismerem, hogy vannak hibák, ezeknek kiküszöbölésére azonban mindenki törekszik, maga az autonómia is. Ha azonban a városi gazdálkodást összehasonlítiuk az állami gazdálkodással, szomorúan kell megállapítanom, hogy a városházán a gazdasági ügymenet és a gazdálkodás messze felette áll az állami gazdálkodásnak, mert a fővárosnál, egyetlenegy intézményt kivéve, nincsenek olyan üzemek és nincsenek olyan intézmények, amelyek 50—60—70 millió pengős deficitet mutattak volna fel az elmúlt esztendők során. (Fábián Béla: Itt baj van: a város más, meg az állam más? — Dinnyés Lajos: Nem | stimmel! — Fábián Béla-' .Ugyanazok kormá10