Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

54 Az országgyűlés képviselőházának 183 ben 55.000 pengőt állítottak be. A hatósági orvosképzésre 23.000 pengő áll rendelkezésre. A mintajárások fenntartására 38.000 pengő. A fiókállomások fenntartására 23.500 pengő. Ezek a tételek igazolják, hogy az intézet messze túllépte azokat a kereteket, amelyeket számára az 1925:XXXI. t.-c. 2. %-a elhatárolt és szinte parciális egészségügyi igazgatást rendezett be Magyarországon. Az intézet tevékenysége a költségvetés szerint is jelentős kiadásokkal jár, és sajnos, a költségvetés indokolásából sem tűnik ki, hogy az intézményt a Kockefelleralap mennyiben támogatja. Az intézményt, mely a háború utáni évek épületemelési lázának egyik jellegzetes alkotása, a mai tényleges szükségletekhez mérten kell visszafejleszteni. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Szíveskedjék befejezni. Téglássy Béla: Azonnal befejezem. Semmi szükség nincsen arra, hogy a Vörös Kereszt-Egylet ápolónő- és az Országos Stefánia-Szövetség védőnő-képzése mellett az állam ugyané célra szolgáló intézményt tartson fenn. Az állami együttes ápolónő- és védőnőképzést annál inkább sürgősen meg kell szüntetni, mert az említett két intézmény a szükségletet messze ellátja. De különösen is, általános egészségügyi védőnők beállítása a mai körülmények között már azért is aggályos és felesleges, mert erre a célra az egyéb módon elhelyezkedni nem tudó diplomás orvosok tömegei állnak rendelkezésünkre. Felre kell tenni minden egyéni érzékenykedést és személyi tekintetek nélkül bátran hozzá kell fogni a mintajárás-akció likvidálásához. Nem szabad meghajolnunk olyan elgondolás előtt, hogy szükség van olyan fejlettebb és kisebb terjedelmű mintaigazgatási intézményre, amely imitt-amott az országban valamit javít az egészségvédelem szervezésében. A bölcs állami vonalvezetés nem tarthat ki sikerrel az akciók erőszakolása mellett s ehelyett inkább a tévedés jiobilis revízióját favorizálja. Elnök: Ismételten figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Szíveskedjék befejezni. Téglássy Béla: Nem lehet egyetlen szakintézményre bízni az egészségügyi szakoktatás irányítását. Ennek a tételnek illusztrálására csak a legújabban megjelent 212.000/1933. számú B. E. rendeletre hivatkozom, amely a hastífusz elleni védekezést szorgalmazza az Országos Közegészségügyi Intézet elgondolása szerint. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy kénytelen leszek a szót megvonni, ha beszédét be nem fejezi. Téglássy Béla: Ha szakértő csak egyszer futja át a rendeletet, tüstént szemébe ötlik, hogy annak helytálló megállapításait már régebbi rendelkezésekben is megtalálhatjuk, s abból a magyar egészségügyi közigazgatás a régi rendelkezésekben nyert felhatalmazás alapján mindent megvalósított, amire a népesség gazdasági helyzete lehetőséget nyújtott. Azok a feladatok, melyekkel az intézet az egészségügyi igazgatás szakképviselőit újabban megterhelte, például a régi tífuszbetegek kikutatására és térképzésére vonatkozóan alig hajthatók végre, de különben is a már megszüntetésre ítélt járásorvosoknak az 1876:XIV. te. 156. §-ában felsorolt munkaprogramja lehetetlenné teszi, hogy minden munkaenergiájukat a hastífusz elleni védekezésre koncentrálják. Az c fajta rendelkezések egyáltalában nem öregbítik a magyar egészségügyi közigazgatás tekintélyét. Elnök; Figyelmeztetem a képviselő urat, ülése 1933 május 18-án, csütörtökön. hogy kénytelen leszek a szót megvonni, ha beszédét be nem fejezi. .',".>'\

m J Téglássy Béla: A költségvetést elfogadom, de arra kérem a belügyminiszter urat, hogy az általam előadott és a szakirodalomból összegyűjtött adatokat tegye bölcs megfontolás tárgyává, mert meggyőződésem, hogy nagyon itt van az ideje annak, hogy a magyar közegészségügyet átszervezzük, abba minden intézményt és minden közigazgatási szervet a maga helyére állítsunk és hogy ezáltal a fenntartásukra fordított költségekkel egyenértékű munkateljesítményt biztosíthassunk. Az egészségügyi és szociális emb erved elemnek a szakvédelem alapján való megszervezése az egyetlen mód volt arra, hogy az orvosi tulpordukció által teremtett keserves helyzetet megoldja s egyúttal a magyar népesség egészségügyi védelmét teljessé tegye es egyúttal helyreállítsa a magyar közegészségügynek a legutóbbi idő rapszodikus kapkodásában megcsorbult presztízsét is. Végezetül az egészségügyi... Elnök: A képviselő úrtól a szót megvonom. Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Propper Sándor. Propper Sándor: T. Képviselőház! Előttem szólott Téglássy képviselőtársam elnézését kérem, amiért beszédébe nem kapcsolódhatom bele, nemcsak az idő előrehaladott voltára való tekintettel, hanem azért sem, mert a belügyi tárcában annyi bennünket érdeklő dolog van összezsúfolva, hogy ez a szerény félóra ebben a késő éjszakai időben kevés ennek a feldolgozására. T. Képviselőház! A kegyetlen magyar sors különös iróniája folytán egy zsákba került bele a rendészet és a szociálpolitika, tehát a kalács és a korbács, és fájdalommal állapíthatjuk meg, különösen a mostani belügyminiszter űr minisztersége óta, hogy a korbács állandóan növekszik és ennek arányában a kalács állandóan fogy, állandóan kisebb lesz. Erről tanúskodik az a rendelettervezet, amelyről Peyer képviselőtársam mondotta el a maga és a munkásság véleményét. A mai ülés folyamán Hegymegi-Kiss Pál és Eckhardt Tibor képviselőtársaim a közigazgatási atrocitásokról beszéltek; Én ezeket a megállapításokat nemcsak igazolhatom, hanem még ki is bővíthetem, mert mi, szociáldemokraták, valóban a legjobban érezzük a közigazgatás nyomását. Ha a belügyminiszter úr azt mondja, hogy politikai hajsza folyik ebben a kérdésben, én ezt aláírom, de nem úgy, ahogyan ő gondolta, hanem úgy, hogy politikai hajsza folyik az ellenzéki pártok és különösen a szociáldemokrata párt ellen. (Büchler József: Ügy van!) Nagyon furcsa és nagyon naiv a belügyminiszter úr védekezése és beállítása. Körülbelül hasonlít a farkas és bárány meséjéhez, amikor a farkai» panaszkodik a báránynak, hogy zavarja az ő vizét. Mi, szociáldemokraták, empirikus alapon beszélhetünk erről a kérdésről. Nem tudom megérteni, hogy a belügyminiszter úr miért- kér most konkrét adatokat, amikor a konkrét adatok egész tömegét kapta meg itt a Ház nyilvánossága előtt interpellációkban és felszólalásokban, hivatalos írásokban, végzésekben és olyan állításokban, amelyeket azóta soha senki nem cáfolt meg. Büchler képviselőtársam a múlt napokban felhozta itt Veres Péter földmunkás esetét, akit ai csendőrök agyba-főbe vertek. Állítását igazolta, tényekkel alátámasztotta és az tör-