Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.
Ülésnapok - 1931-190
Az országgyűlés képviselőházának 1 A 23. cím többi rovata meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 24. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 24. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 25. címet); Kelemen Kornél! (Nincs itt!) Dinnyés Lajos! Dinnyés Lajos: T. Ház! Azt hiszem, a Ház pártkülönbség nélkül tudatában van annak és elismeri azt, hogy megcsonkítottságunk mellett nemzetünk megismertetésében milyen jelentős szerepet játszik a sport. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy amit a diplomácia évtizedeken keresztül nem tudott elérni, — nem tudta ismertté tenni hazánkat — azt a sport elérte az elmúlt 15 esztendő alatt. Hogy a sportnak azt a nívóját, amelyet a .sportolók elértek és kivívtak, fenn tudjuk tartani, ahhoz nagyon fontos az utánpótlás és azoknak a lehetőségeknek megteremtése, amelyek mellett a sport nemcsak fejlődik, hanem további diadalmakat, győzelmeket is szerez a magyar nemzetnek. A sportnak is utánpótlásra van szüksége, a sportnak is szüksége van arra, hogy a maga sorait állandóan tréningben, harcrakészen tudja tartani, éppen ezért az utánpótlás problémájába kapcsolódik bele a Kisok. problémája, a Középiskolai Sportolók Országos Köre, amely hivatva van arra, hogy az utánpótlást a nemzeti célokat szolgáló sportnak^ megadja. A sportot és a Kisok-ot is, sajnos, utóiérte az a végzet, amelyet éppen az a bizonyos eljogászosodás idézett elő, amelyet a miniszter úr ma védelmébe vett. Ez is paragrafusokra van felépítve s eltávolodott az élettől, bizonyos szabályok határolják körül és lehetetlenné teszik a sporthoz szükséges elaszticitást, rugalmasságot, ami nélkül pedig a sport el nem képzelhető. A kultuszminisztérium hatáskörébe tartozik a Kisok. s ezért e tárca keretében vagyok bátor észrevételeimet megtenni, illetőleg egészen röviden csak arra kérem a kultuszminiszter úr itt most jelenlevő képviselőjét, az államtitkár urat, tegye lehetővé azt, hogy a Kisok. mindenképpen feladata magaslatán állva, az utánpótlás zavartalanul kerülhessen a sportolók tömegébe. Mert ma a helyzet az, 'hogy a Kisok. körébe tartozó összes középiskolai diákok .. . (Jánossy Gábor: Mi az, hogy Kisok? Beszéljünk magyarul!) Jánossy t. képviselőtársam, előbb már elmondtam az egész hosszú címet. Mentien fel ez alól, hogy minden alkalommal elismételjem az egész hosszú címet. (Zaj. — Elnök csenget.) Ma az a helyzet, hogy csak a Kisok. kötelékében lehet sportolnia a középiskolai ifjúságnak. Mivel tehát 18 esztendős koráig a Kisok. kötelékébe tartozik a középiskolai diákság, lehetetlenség számára az, hogy a nagyegyesületekben képezzék magukat, és be tudjon illeszkedni azok versenyeibe. Bizonyos könnyítéseket láttam már magam is e téren és azt hiszem, a miniszter úr is minél hamarább lehetővé fogja tenni ennek a kérdésnek megoldását, úgyhogy ez a nemzeti szempontoknak, a köznek és a magyar sportnak is mindenképpen hasznára fog válni. T. Képviselőház! Nagyon jól tudom, hogy a testneveléssel kapcsolatos 'különböző kérések tekintetében anyagi nehézségek vannak, amelyek lehetetlenné teszik Bizonyos sportcélok elérését, remélem azonban és elvárom a kultuszkormánytól, hogy ezeket az anyagi áldozatokat & lehetőség határain belül minden útonW. ülése 1Û3B május 31-én, szerdán. 46o módon meghozza. A kultuszkormány fennhatósága alá tartozó Országos restnevei ési Tanács jelenlévő elnökéhez adresszálom most szavaimat. Különösen az idegenforgalom szempontjából fontos a nemzeti stadion kérdése. Ha az nem oldható meg pénzügyileg, akkor valamely budapesti nagy pályát bővítsenek ki, mert nagyon fontos nemzetközi viszonylatban is, hogy minél nagyobb közönséget tudjunk az egyes viadalokra kivinni. Láthattuk az elmúlt hetekben az osztrák-magyar mérkőzés alkalmával, hogy két-három nap alatt körülbelül 800.000— 1,000.000 pengő értékű idegen valuta jött az országba. Ez is bizonyítja a sport nagy nemzetközi jelentőségét. T. _ Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy ez alkalommal egészen röviden lerójam a kegyelet adóját a magyar sport idei nagy halottja, Komjádi Béla előtt, (felkiáltások jobb felől: Már megtörtént!) Leszögeztem azt, hogy ez az ember mindenképpen méltó volt arra, hogy emléke méltóképpen megörökíttessék (Úgy van! Ügy van! jobb felől.) s az utókor számára bizonyság tétessék arról, hogy ez a nemzet megbecsüli a maga fiait, a maga halottjait, mert csak ez az út lehet a magyar II ifjúságon keresztül az, amely a feltámadáshoz vezet. A címet nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? • (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelenI tem ki. Következik a 26. cím. Kérem a jegyző urat, i szíveskedjék a címet teiolvasm. Héjj Imre jegyző (olvassa a címet, amelyet ! a Ház hozzászólás tieikúl elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a földmívelésügyi tárca költségvetésének és a vele kapcsa latos állami üzemek költségvetésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A kiadásokat tekintve, a földmívelésügyi tárca költségvetési végösszegének háromféle alakulását állapíthatjuk meg aszerint, hogy a költségvetést az üzemekkel együtt vagy azok nélkül, avagy pedig az üzemek és a tárcát terhelő nyugdíjteher nélkül vesszük szemügyre. A jelzett három módon vizsgálva a költségvetést, természetesen más-más végeredményre jutunk^ Az üzemekkel együtt a földmíveiésügyi kiadások végösszege kereken 43 millió pengőt tesz ki, ami 3*6%-a az állami költségvetés összkiadásának. Az üzemek nélkül a kiadási főöszszeg 33*4 millió pengő, ami 4'3%-a az állami költségvetés összkiadásának. Végül az üzemek és a nyugellátások nélkül a földmívelésügyi kiadások végösszege 27"9 millió pengő, ami 4'5%-át teszi ki az állami költségvetés Összkiadásainak. Tulajdonképpen ebben a kereken 28 millió pengőiben kell látnunk az új földmívelésügyi költségvetésnek keretét. Ez a költségvetés, ha 237.000 pengő csökkenést is mutat az 1932/33. évi állapottal szemben, az állami költségvetés összkiadásaihoz mért százalékos arányt tekintve mégis kedvezőbb a legutóbbi négy esztendőnek bármelyik földmívelésügyi költségvetésénél. Ez az egyik ered^meny, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrnak a takarékosság által diktált kényszerű költségvetésének összeállításánál elérnie sikerült.