Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-190

Az országgyűlés képviselőházának 1 A 23. cím többi rovata meg nem támad­tatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 24. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 24. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Ol­vassa a 25. címet); Kelemen Kornél! (Nincs itt!) Dinnyés Lajos! Dinnyés Lajos: T. Ház! Azt hiszem, a Ház pártkülönbség nélkül tudatában van annak és elismeri azt, hogy megcsonkítottságunk mellett nemzetünk megismertetésében milyen jelentős szerepet játszik a sport. Valamennyien tisztá­ban vagyunk azzal, hogy amit a diplomácia évtizedeken keresztül nem tudott elérni, — nem tudta ismertté tenni hazánkat — azt a sport elérte az elmúlt 15 esztendő alatt. Hogy a sport­nak azt a nívóját, amelyet a .sportolók elértek és kivívtak, fenn tudjuk tartani, ahhoz nagyon fontos az utánpótlás és azoknak a lehetőségek­nek megteremtése, amelyek mellett a sport nemcsak fejlődik, hanem további diadalmakat, győzelmeket is szerez a magyar nemzetnek. A sportnak is utánpótlásra van szüksége, a sport­nak is szüksége van arra, hogy a maga sorait állandóan tréningben, harcrakészen tudja tar­tani, éppen ezért az utánpótlás problémájába kapcsolódik bele a Kisok. problémája, a Kö­zépiskolai Sportolók Országos Köre, amely hi­vatva van arra, hogy az utánpótlást a nemzeti célokat szolgáló sportnak^ megadja. A sportot és a Kisok-ot is, sajnos, utóiérte az a végzet, amelyet éppen az a bizonyos el­jogászosodás idézett elő, amelyet a miniszter úr ma védelmébe vett. Ez is paragrafusokra van felépítve s eltávolodott az élettől, bizonyos szabályok határolják körül és lehetetlenné te­szik a sporthoz szükséges elaszticitást, rugal­masságot, ami nélkül pedig a sport el nem képzelhető. A kultuszminisztérium hatáskörébe tarto­zik a Kisok. s ezért e tárca keretében vagyok bátor észrevételeimet megtenni, illetőleg egé­szen röviden csak arra kérem a kultuszminisz­ter úr itt most jelenlevő képviselőjét, az állam­titkár urat, tegye lehetővé azt, hogy a Kisok. mindenképpen feladata magaslatán állva, az utánpótlás zavartalanul kerülhessen a spor­tolók tömegébe. Mert ma a helyzet az, 'hogy a Kisok. körébe tartozó összes középiskolai diá­kok .. . (Jánossy Gábor: Mi az, hogy Kisok? Beszéljünk magyarul!) Jánossy t. képviselő­társam, előbb már elmondtam az egész hosszú címet. Mentien fel ez alól, hogy minden alka­lommal elismételjem az egész hosszú címet. (Zaj. — Elnök csenget.) Ma az a helyzet, hogy csak a Kisok. kötelékében lehet sportolnia a középiskolai ifjúságnak. Mivel tehát 18 eszten­dős koráig a Kisok. kötelékébe tartozik a kö­zépiskolai diákság, lehetetlenség számára az, hogy a nagyegyesületekben képezzék magukat, és be tudjon illeszkedni azok versenyeibe. Bi­zonyos könnyítéseket láttam már magam is e téren és azt hiszem, a miniszter úr is minél hamarább lehetővé fogja tenni ennek a kérdés­nek megoldását, úgyhogy ez a nemzeti szem­pontoknak, a köznek és a magyar sportnak is mindenképpen hasznára fog válni. T. Képviselőház! Nagyon jól tudom, hogy a testneveléssel kapcsolatos 'különböző kérések tekintetében anyagi nehézségek vannak, ame­lyek lehetetlenné teszik Bizonyos sportcélok elérését, remélem azonban és elvárom a kul­tuszkormánytól, hogy ezeket az anyagi áldoza­tokat & lehetőség határain belül minden úton­W. ülése 1Û3B május 31-én, szerdán. 46o módon meghozza. A kultuszkormány fennható­sága alá tartozó Országos restnevei ési Tanács jelenlévő elnökéhez adresszálom most szavai­mat. Különösen az idegenforgalom szempontjá­ból fontos a nemzeti stadion kérdése. Ha az nem oldható meg pénzügyileg, akkor valamely budapesti nagy pályát bővítsenek ki, mert na­gyon fontos nemzetközi viszonylatban is, hogy minél nagyobb közönséget tudjunk az egyes viadalokra kivinni. Láthattuk az elmúlt hetek­ben az osztrák-magyar mérkőzés alkalmával, hogy két-három nap alatt körülbelül 800.000— 1,000.000 pengő értékű idegen valuta jött az or­szágba. Ez is bizonyítja a sport nagy nemzet­közi jelentőségét. T. _ Képviselőház! Méltóztassanak meg­engedni, hogy ez alkalommal egészen röviden lerójam a kegyelet adóját a magyar sport idei nagy halottja, Komjádi Béla előtt, (felkiáltá­sok jobb felől: Már megtörtént!) Leszögeztem azt, hogy ez az ember mindenképpen méltó volt arra, hogy emléke méltóképpen megörö­kíttessék (Úgy van! Ügy van! jobb felől.) s az utókor számára bizonyság tétessék arról, hogy ez a nemzet megbecsüli a maga fiait, a maga halottjait, mert csak ez az út lehet a magyar II ifjúságon keresztül az, amely a feltámadáshoz vezet. A címet nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? • (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelen­I tem ki. Következik a 26. cím. Kérem a jegyző urat, i szíveskedjék a címet teiolvasm. Héjj Imre jegyző (olvassa a címet, amelyet ! a Ház hozzászólás tieikúl elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a vallás- és közoktatás­ügyi tárca költségvetését részleteiben is letár­gyalta. Napirend szerint következik a földmívelés­ügyi tárca költségvetésének és a vele kapcsa latos állami üzemek költségvetésének tárgya­lása. Az előadó urat illeti a szó. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A kiadásokat tekintve, a földmívelés­ügyi tárca költségvetési végösszegének három­féle alakulását állapíthatjuk meg aszerint, hogy a költségvetést az üzemekkel együtt vagy azok nélkül, avagy pedig az üzemek és a tárcát terhelő nyugdíjteher nélkül vesszük szemügyre. A jelzett három módon vizsgálva a költségve­tést, természetesen más-más végeredményre ju­tunk^ Az üzemekkel együtt a földmíveiésügyi kiadások végösszege kereken 43 millió pengőt tesz ki, ami 3*6%-a az állami költségvetés össz­kiadásának. Az üzemek nélkül a kiadási főösz­szeg 33*4 millió pengő, ami 4'3%-a az állami költségvetés összkiadásának. Végül az üzemek és a nyugellátások nélkül a földmívelésügyi kiadások végösszege 27"9 millió pengő, ami 4'5%-át teszi ki az állami költségvetés Összkiadásainak. Tulajdonképpen ebben a kereken 28 millió pengőiben kell látnunk az új földmívelésügyi költségvetésnek keretét. Ez a költségvetés, ha 237.000 pengő csökkenést is mutat az 1932/33. évi állapottal szemben, az állami költségvetés összkiadásaihoz mért száza­lékos arányt tekintve mégis kedvezőbb a leg­utóbbi négy esztendőnek bármelyik földmíve­lésügyi költségvetésénél. Ez az egyik ered^­meny, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr­nak a takarékosság által diktált kényszerű költ­ségvetésének összeállításánál elérnie sikerült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom