Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

26 Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1933 május 18-án, csütörtökön. kezzék és! láttam, hogy a legkisebb faluba is elér -a belügyminiszter keze, holott azt mondják, hogy közben vannak az .autonómiák és nehézkes iaz adminisztráció. Ez egészen különös képe a belügyi közigazgatásnak és boldogok vagyunk, hogy ez a belügyi kormányzat ilyen módon eentralizálódott a decentralizáció mellett. En a magam részéről az autonómiának vagyok híve és egyik harcosa. Az autonómiát fontosnak tartom azért, mert az autonómia érdekelteti az embereket a köz ügyei iránt. Centralisztikus közigazgatásnál a közügyek iránt való érdeklődés igen távolfekvő valami. Látjuk ezt a példát itt Budapesten, ahol a polgárság ügyeinek 95 százaléka az autonómia felé tekint s talán csak öt százalékban érdekli az állami adminisztrációt, és az érdeklődés végtelen, hiszen látjuk azt a tülekedést is, amely az autonómiában elfoglalható poziciókért folyik. Az autonómia kifejlesztését és vissza nem fejlesztését fontosnak tartva, szerintem igen fontos az állami felügyelet is, még pedig a legszigorúbb állami felügyelet. Téved az, aki azt hiszi, hogy mi az autonómia védelmében a felügyeletnek legkisebb mértékét szeretnők elérni. Ellenkezőleg, közvetlen kapcsolatban vagyunk itt Budapesten is a minisztériummal és boldogok vagyunk, ha az a felügyelet mentől erősebben érvényesül. Mert nincs takarnivalónk! Ez a felügyelet itt a fővárosban sokszorosan érvényesül. Méltóztatnak tudni, hogy az állam mellett csak a fővárosnak van például számszéke. A főpolgármester jogköre egészen más, mint a főispán jogköre; nagy befolyása van az adminisztrációra. Az egyes üzemeknél miniszteri biztosok szerepelnek. Szóval meg van az a^ közvetlen kapcsolat és az a közvetlen vigyázási lehetőség, amelyet én az autonómia mellett abszolúte nem zárok ki és amelyet fontosnak és szükségesnek tartok. Hiszen lehetnék olyan esetek, amikor az autonómia maga talán nem tud vagy nem akar intézkedni, de jó néven veszi, ha a miniszter intézkedik.. Ezek a lehetőségek tehát meg vannak adva a törvényben és ezeket a lehetőségeket igen bölcsen kezeli a belügyminisztérium. (Büchler József: Az a baj, hogy így gondolkoznak az urak! Jó néven veszi az autonómia, ha a miniszter intézkedik!) Nagyon helyesnek látom és tartom, hogy a belügyminiszter befolyással van a közmunkákra és a más minisztériumokon keresztül is az egyes közületek működésére. Állapítsuk meg, hogy ma tulajdonképpen minden közmunka a belügyminiszter kezében van és a belügyminiszter, ha helyesen kezeli ezt a kérdést — itt van az ínségmunkáknak egész sorozata — itt a megnyugvást meg tudja teremteni. Ez CV/J cl bizonyos népjóléti vonatkozás, amellyel a közrend biztosítható. Amikor itt iszó van a közületek munkálkodásáról, rá kell térnem Petrqvácz képviselőtársamnak arra az álláspontjára, hogy az adminisztrációban pedig, amennyiben műszaki vonatkozású dolgokról van szó, igen fontos, hogy ezeket mindig műszaki adminisztrátorok intézzék. Ez a kérdés a főváros törvényhatóságában m állandóan nyilt kérdés és^ nem mondhatnám, hogy mindannyian egy véleményen lennénk. Azt látjuk, hogy a legtöbb belenyúlás! szükségesség éppen ott keletkezik, ahol a műszaki adminisztráció végzi a dolgot, mert, sajnos, Magyarországon nem fejlődött ki az az adminisztrátor-mérnöki típus, amely más országokban kifejlődhetett, amelyet ellenben itt lámpával is hiába keresünk. Itt nem tudott kinevelődni olyan típus, amelyre az adminisztrációt magát rabi zhatnók. A műszaki kérdések szakkérdések. AM a szakkérdésben príma és otthon van, az adja le a szakvéleményét és majd gondoskodunk arról, hogy az a szakvélemény megfelelő módon érvényesüljön; de nem kívánhatjuk attól a szakértőtől, aki egész életét a logarléc mellett töltötte, hogy egyúttal príma adminisztrátor is legyen, holott állapítsuk meg viszont azt is, hogy a mi jogi nevelésünk olyan irányba terelődött, hogy mindennel foglalkozik. Mi ügyvédnemzet vagyunk. Az ügyvéd minden témával kötelességszerűen foglalkozik, abba belefekszik, viszi a pereket s a bíró dönti el a dolgot, aki szintén jogász, így az eldöntés kérdése — nem a szakkérdés vezetése, hanem az eldöntés kérdése — nagyon megnyugtatóan jogi adminisztrátorok kezében van. En tehát azt az álláspontot vallom, hogy sokkal objektivebb az a mérnök, ha csak mint szakértő működik, mint ha ráerőltetünk olyan adminisztratív tudást, amelyet meg sem szerezhetett, mert csak egészen véletlen lehet, ha valaki véletlenül, isteni adomány folytán a mérnökség mellett még nagyszerű adminisztrátor is. A nagyszabású közmunkák mellett és a műszaki adminisztrációnak netáni hibái mellett igen fontos volna az, hogy az úgynevezett közszállítási szabályrendelet korlátok közé szorítsa azokat a lehetőségéket, amelyek mellett munkák kiadhatók. Amikor azt olvassuk, hogy itt történt visszaélés, ott történt visszaélés, ez legnagyobbrészt annak tulajdonítható, hogy először is a közszállítási szabályrendelet nincsen jól megalkotva — úgy tudom, hogy most folyamatban van annak készítése, — másodszor pedig az érvényben lévő közszállítási szabályrendelet, nem vitetik konzekvensen keresztül. Ha a közszállítási szabályrendeletnek minden szakasza megfelelő módon lenne elkészítve s azt a gyakorlatba is átvinnék, meg vagyok róla győződve, hogy nem volna annyi panasz a műszaki adminisztrációra, amennyi panaszt az újságokban állandóan olvasunk. Igen értékes munkássága a belügyminisztériumnak a törvényelőkészítés s ott, amint méltóztatnak tudni, tényleg nagy munka folyik. Bennünket itt elsősorban és leginkább az úgynevezett titkos választójog kérdése érdekel. Ez a kérdés állandóan napirenden tartatik s ettől a kérdéstől, őszintén megvallom, mi sem fázunk. Hiszen volt idő, amikor mindig azt mondották, hogy praxisban mi nem visszük keresztül, csak elvileg mondjuk ki a titkos választójog iránti ambiciónkait. Ezzel széniben meg kell állapítanom, hogy mi, budapesti t képviselők praxisból ismerjük a titkos választójogot és kijelenthetem, hogy semmi okunk nincs a titkos választójogtól félni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A titkos választójog erősebben neveli a köz iránti érdeklődést. A titkos választójog alapján megválasztott képviselőnek erősebben kell foglalkoznia a kerületével, (Ügy van! Ügy van!) nincsen korlátozva arra az anyagra, amelyet azután listából megállapít, hogy ki szavazott rá. így tehát általánosabb az érdeklődés, a pártok tülekedése, ambiciója a polgárság érdekeinek kielégítése érdekében. Amikor azt látom, hogy Budapesten bevált a titkos választójog