Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. tolódott műszaki, giazdasági, üzemi kérdések felé. Ennek bizonyos konzekvenciáit le kellene vonni. Teljesen átalakult a közigazgatás és olyan feladatok kerültek ma előtérbe, amelyek ezt az igazgatást gyökerében megváltoztatják. És ha másra nem célozok ebben a pildanatiban, csak például a szociális igazgatásra, akkor is el kell ismerni minden tekintetben, hogy ezek a kérdések olyanok, amelyek a régi közigazgatási törvényekben még nem szerepeltek. Üssük a megváltozott közigazgatási feladatokaii végző tisztviselőknek minősítése maradt meg a régi, eredeti állapotban. Ma már ez kissé ana kronizmus mind az országos, mind a városi igazgatásban. $okkíail nagyobb és pótolhataitlanabb hiba származik abból, hogy egy műszaki alkotást műszakilag hibázniak el, mintha jogilag hibázzák el. A műszaki hibát sokkal drágábban lehet reparálni, talán nem is lehet reparálni, míg a jogi vonatkozáslí hibákat mindig lehet korrigálni. Nem a képesítéstől függ, hogy valaki jó adminisztrátor-e. A jó adminisztrátor fogalma egyéni diqlog. Azt nem lehet állítani, hogy a jogi minősítés feltétlenül jó adminisztrációt jelent, és a műszaki föltétlenül rosszat, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: De többnyire!) Sokkal egyszerűbb, hogyha egy magasabb műszaki tisztviselő szerzi meg az adminisztrációhoz szükséges jogi ismereteket. mintha megfordítva, a jogi minősítésű tisztviselőknek kell a műszaki isimereteket megszerezniük. Ez nem kari érdek, mélyen t. Képviselőház, ez közérdek, a racionalizálás érdeke. Szükséges az, hogy műszaki és gazdasági vonatkozású kérdésekben a közigazgatás úgy egyszerűsíttessék, hogy az a tisztviselő, aki ezeket intézi, ne legyen kénytelen mankóra támaszkodni, a szakember mankójára, hanem önmaga intézhesse el ezeket a kérdéseket. Azt hiszem, hogy az ügyek elintézésére hivatott ember csak akkor tekinthet be az ügyeknek lényegébe, ha ezekben a kérdésekben szakember, mert enélkül kénytelen a mások véleményére támaszkodni, kénytelen olyan adatokra támaszkodni, amelyeket átértékelni és átérezni nem tud. Ennek következményeit látjuk is az országban. Látunk egy csomó természeti kincset, amely nincs kihasználva. Látunk szétfolyó energiákat, látjuk Istennek sok elpazarolt ajándékát, amelyeket helyes műszaki igazgatás során megfogni és hasznosítani lehet. Sem az államnak, sem a városoknak közigazgatása nem áll műszaki tekintetben azon a fokon, ahogyan annak a XX. században állnia kellene. Ha most a közigazgatás reformjára sor kerül, azt kérem a miniszter úrtól, hogy a miniszterelnök úr felhívása szerint, — hogy helyet kell adni a szakembereknek, — méltóztassék az új elgondolásban a műszaki szakembereknek a közigazgatásban a mostaninál nagyobb teret adni és ezzel nem csupán a műszaki kar érdekeit szolgálni, hanem az adminisztráció egyszerűségét és a közérdeket is. Visszatérek még Andreetti igen t. képviselőtársamnak beszéde végén felemlített egyik kérdésére, tudniillik a strand-erkölcsök megrendszabályozására. (Halljuk! Halljuk!) A kereszténypárt oldaláról, mint a keresztény erkölcs alapján álló pártnak oldaláról örömmel csatlakozom azokhoz, amiket az egységespárt oldaláról vetett itt feli Andreetti Béla t. képviselőtársam. Örömmel csatlakozom azért is, mert ezeknek az anomáliáknak a fennforgását magam is, aki állandó strandlátogató vagyok, a legintenzívebben tapasztaltam. Tudomásom van ezekről és most nem akarok hozzátenni ülése 1933 május 18-án, csütörtökön. 23 semmit, csak azt, hogy a magyar nő általában szemérmes és nem szokta ezeket a strandkönynyítéseket a ruházatban igénybevenni. En azt szeretném, hogy ha e tekintetben a mélyen t. belügyminiszter úr valamilyen intézkedést tenne, azonban nemcsak ebben az irányban, mert hozzáteszek még egy tételt. Annakidején nagy lelkesedéssel járultunk hozzá ahhoz, hogy a Margitszigeten fedett uszoda létesüljön, mert az úszósportnak olyan helyet akartunk adni. ahol kiváló úszóinkat a téli hónapok alatt is hoizaá tudjuk juttatni a gyakorláshoz. És mi lett az eredmény? Az lett az eredmény, hogy ez az új sportuszoda csak este 7 óra után sportuszoda, a nappali órákban pedig szórakozóhely, az első hely, ahol fedett helyen megvan a közös fürdés lehetősége. Itt nem beszélhetünk napfényről, homokról, elleniben beszélhetünk arról, hogy ez a fedett uszoda a mostani kezelése mellett nem azoknak a céloknak a szolgálatában áll, amelyekre tulajdonképpen létesült. T. Ház! Nem vagyok prűd ember, abszolúte nem és nagyon jól tudom, hogy a sporthoz bizonyos sportdresszekre van szükség, amelyeket azonban egy valódi sportember csak addiig visel, amíg abban a sportban dolgozik és azontúl nem. Es most mégis azt tapasztaljuk, hogy ebben a minimális sportdresszben nők társaságában és a nagyközönség előtt is mutatkoznak ezek az, úri emberek és azt látjuk, hogy ilyen dresszben kiülnek a Margitszigeten és megbotránkoztatják a közönséget. Nem kívánok erélyes rendűri intézkedéseket, én csak tapintatod rendőrii intézkedéseket kérek, de biztosíthatom az igen t. Ibelügyuiinisater urat, hacsak nyolc napra záratna be egy olyan intézményt, ahol erkölcs tekintetében kihágás történt, egészen biztos vagyok benne, hogy további intézkedésre nem volna szükség, mert maga az illető strandfürdő tulajdomosa és a fedett uszoda vezetősége gondoskodnék arról, hogy rajta többé ilyen szégyen meg- ne essék. Ezeket ajánlom a mélyen t. belügyminiszter űr szives figyelmébe, a költségvetést részleteiben elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Esztergályos János: És ahol tizen .alusznak egy szobában! Ez ellen nincs kifogása képviselő úrnak? Ne menjen a strandra a képviselő úr, ha izgatja! — Derültség. — Kóródi Katona János: Maga ruha nélkül is mehet! — Elénk derültség. — Esztergályos János: Maga is elmehet, fiatalember! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak? Szólásra következik? Pakots József jegyző: Őrgróf Pallavicini György! Örgr. Pallavicini György: T. Képviselőház! Nem volt szándékomban a belügyi tárca költségvetésénél felszólalni, azonban mégis igyekeztem helyet kapni a felszólalók között s egyik igen t. ellenzéki képviselőtársam jóvoltából hozzá is jutottam a felszólalás lehetőségéhez. Hálás köszönetet mondok neki ezért, mert úgy gondolom, hogy nem lehetnek elegen azok, akik a miniszterelnök úrnak a tegnapi beszédében elhangzott királykérdésre vonatkozó nyilatkozatát itt szóvátegyék. De ha már a belügyi tárcánál felszólalok, szükségét érzem annak is, hogy megmagyarázzam azt, hogy miért nem akartam a belügyi tárcánál felszólalni, amely tárca egyike a legfontosabb tárcáknak. Nem szándékoztam felszólalni azért, mert megítélésem szerint a belügyminiszter úr egyike azoknak