Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

4 Az országgyűlés képviselőházának 18 A Rendes bevétel egy tétele 20.000 pengővel változatlan. Záradékul tartalmazza a költségvetés a belügyminisztérium kezelése alatt álló alapok költségvetéseit is. Kilenc alap tartozik ide: 1. a Kivándorlási alap; 2. a Községek segélyezési alapja; 3. a Hadiárvák alapja; 4. az Elismert vállalati nyugdíjpénztárak járulék tartalékainak ellenőrzési alapja; 5. az Országos diáknyomorenyhítő alap; 6. az Országos mozgóképvizsgáló bizottság alapja, a Csendőri nyugdíjjáruléki alap, a Rendőri nyugdíjjáruléki alap és végül az Alapítványok hozzájárulási alapja. Minden alapnak fel vannak tüntetve keletkezése, rendeltetése és részletezve vannak bevételi és kiadási adatai, ami a közvélemény és a nyilvánosság ellenőrzési jogát kívánja szolgálni. Ebből a szempontból nagyon indokolt ez a múlt évben gyakorlatba vett újítás. Befejezésül egy melegen táplált és hő óhajtással zárom le az ismertetést azzal, ami egyaránt vonatkozik nemcsak a t. Házra és nemcsak a belügyminiszter úrra, hanem édes mindnyájunkra, azzal az óhajtással: adja az Isten, hogy mielőbb a közel jövőben nemcsak ügykörileg kiterjedt, hanem területileg is erősen kiterjedt költségvetést vehessünk tárgyalás alá. (Elénk éljenzés.) A költségvetést elfogadásra ajánlom. (Elénk éljenzés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik! Takách Géza jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A belügyi politika kétségkívül az ország belső berendezésének legfontosabb tényezőjét jelenti. Éppen ezért a belügyi igazgatás költségeivel szemben az állásfoglalás nem egyszerűen a számok regisztrálása és nem is az igazgatás rendjének az a megóvása, amely egy folyamatos, nyugalmas országrendet jelent, hanem inkább az, ami a tegnapi kormánynyilatkozatból is kitűnt: az ország belső rendjének olyan megóvása, amely egyúttal az igazi fejlődés csíráit rejti magában. Itt engedje meg nekem a t. Ház azt a megkülönböztetést, hogy más: elintézni aktákat a törvények és rendeletek megtartásával, — és más: egy közigazgatási szellemet inaugurálni, amely maga egy nagy politikai tevékenységet involvál. Az aktaelintézés kétségkívül igen jeles és fontos része az igazgatásnak. Itt kötelességemnek tartom innen a baloldalról is kijelenteni, hogy a mélyen t. belügyminiszter úr működése a törvényesség, törvénytudás és rendeletalkalmazás területén a legprecízebb, a leghozzáértőbb működés jelenségeit mutatja. (Helyeslés jobbfelől.) A másik oldal, a politikai oldal azonban visszavezet ahhoz a fejtegetéshez, amely tegnap az egész kormány nevében a kormány elnökének részéről hangzott el. Mélyen sajnálom, hogy a kormányelnöki nyilatkozat igen sok érdemes, megnyugtató, sőt felemelő kijelentése mellett olyan megállapítást tartalmazott, amellyel sem én egyet nem érthetek, sem nem hiszem, hogs'- azzal a polgári gondolkozásnak és kiesiszoltságnak azon a piedesztálján, amelyen mindkét oldalon olyan képviselők foglalnak helyet, akik a történelmi jogfejlődés bázisát ismerik el egyedüli alapnak ennek az országnak fennmaradása, az ország jogainak megóvása szempontjából, egyetérteni lehetne. A mélyen t. miniszterelnök úr, amikor a demokráciáról beszélt, a nemzeti demokratapárt egyik képviselőjéhez, egyenesen azt a felhívást küldte, hogy hagyja ott a demokráciát (Vázsonyi János: Ahol van! De ahol nincs, ott nem hagyhatom! És itt nincs!) és jöjjön oda a 3. ülésé 198$ május 18-án, csütörtökön* népies politika területére, ahol felülről olyan irányt diktálnak, amely a nép egyetemes akaratának és a nemzeti egység gondolatának felel meg. Nagyon sajnálom, hogy a mélyen t. miniszterelnök úr ezt a kitételt használta. Mindent lerontott vele, amit a demokratikus jogfejlődés és a parlamentáris rendszer megóvása érdekében még innen is bizalmat keltőén halllatott. Sokkal fontosabbnak tartom ezt a megállapítást, semhogy ne kellene leszegezni már most éppen a belügyi tárcánál és éppen a belügyminiszter úr jelenlétében, hogy nem lehet a demokráciától való eltávolodást semmiféle virágos kifejezésekkel igazolni. Mert mit jelent az, hogy «népies politika.» Népies politika nem lehet más, mint a demokrácia kiszolgálása és aki megkülönbözteti a népiest a demokráciától, az már el is tért tőlö és el is felejtette, hogy mi a demokrácia. Ez nem csupán tézis és teoretikus fejtegetés, hanem ha a magyar nemzet polgári tradícióihoz való ragaszkodás és a kosisuthi küzdelmek letéteményeséül vallja magát ez a t. Ház, akkor nem lehet semmibe venni azt, amit alapvető tételül üzent Kossuth ennek a nemzetnek. Olcsó dicsőséget is arathatnék most. Azt mondhatnám, nézzék meg t. képviselőtársaim, hogy Kossuth, amikor arról volt szó, hogy milyen nevet vegyen fel az ellenzék, függetlenségi párt, balpárt, vagy szélsőbalpárt nevet, akkor azt üzente a száműzetésből, a magyar nemzeti alap megóvására, a közösügyes rendszerrel szemben egy demokratikus Magyarország felépítése az öncél — ime a nemzeti öncélúság — és azt ajánlom, hogy a baloldal nemzeti demokrata-pártnak nevezze magát. (Vázsonyi János: A Schwartz Gyulához írott levélben!) Ha csak ezt óhajtanám és azt mondhatnám, nekem nem kell különb alaptétel, már igazolva lenne ez az álláspont, hogy nem szabad a nemzeti demokrata-pártot olyannak tekinteni... Elnök: Képviselő úr, ez inkább a költségvetés általános vitájára tartozik, az pedig már véget ért, így nem lesz ideje a képviselő úrnak a belügyi tárcával foglalkozni. Gál Jenő: A belügyi berendezkedés alaptételeként a demokratikus politikát jelölöm meg és minden következtetésem alapja az, hogy ahol azt látom, hogy a belügyi igazgatás területén demokratikus gondolatot ápolnak, azt elfogadom, de ahol azt látom, hogy ezzel ellentétben van mindaz, ami mint jellegzetes politikai intézkedés szerepel, akkor szavazatomat, amellyel a belügyi költségvetést nem fogadom el, csak úgy tudom megindokolni, ha ezekre az alapvető tételekre is rámutatok. Mert higyje el nekem a mélyen t. Ház, a kormányzati rendszer alapj cl cl-Z EL belügyi igazgatás, amelyen az ország belső rendje épül fel. Itt olyan irányzattal találkozunk, — nemcsak a mostani kormány időszakában, de megelőzőleg is — amely eltávolodik attól az állami berendezkedéstől, amelyet a fejlődés szempontjából az önkormányzati rendszer kifejlesztésének tartok. Ha a kormányzat és különösen a belügyi kormányzat a maga berendezkedésének centralisztikus erejével akként működik, hogy a vármegyei és városi törvényhatóságoknak önkormányzati önállóságát gondolkodás tekintetében, berendezkedés tekintetében, vagyoni ellátás tekintetében leszállítja, akkor antidemokratikus és antiparlamentáris berendezkedést követ. En a közigazgatási jognak és közjognak olyan kitűnő ismerője