Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-174
8fi Az országgyűlés képviselőházának 17 U. ülésé IMS május h-én, csütörtökön. van. Ma nemcsak mi, de a külföldi országok is elismerik, hogy Középeurópában ez az ország az, amely a belső rend, a személyi és vagyonbiztonság tekintetében felveheti a versenyt bármelyik állammal és büszkén mondhatjuk, hogy ebben a tekintetben Középeurópa vezető állama vagyunk. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Jánossy Gábor: Es alkotmányos élet dolgában!) őszintén megmondom, nagy lelki élvezetet okozna nekem a parlamentáris elvek szerint az előttem iszólott mélyen tisztelt , képviselő úr fejtegetéseivel itt-ott vitába szállni, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) a rendelkezésre álló idő rövidségénél fogva azonban még csak egy megjegyzést Jtívánok ebben a pillanatban tenni. Én koncedálom a képviselő úrnak azokat a kijelentéseit, hogy az elmúlt tízéves politikának vannak hibái, csak azt teszem nozzá, hogy vannak erényei is és minden politikának, amely tíz esztendőn keresztül vezet egy nemzetet, ha mérlegre vetik az, erényeit és hibáit, a mérleg mutatóján látszik meg, hogy az a politikai a nemzeti élet előbbrevitelo szempontjából mit és mennyit jelent. Engedjen (meg a t. képviselő úr, de ha a múltra vonatkozó kritikájának egy része helytálló is, azt merem mondani, hogy azt, ami 1931-ben, 32-ben és ma gazdasági és szociális téren bekövetkezett, nemcsak nálunk, hanem az egész világon, senki előre nem láthatta. (Ügy van! jobbfelől) Ezt nem én mondom, ezt mondják neves külföldi államférfiak, akik állítják, hogy senki sem volt, aki előre látta volna a nemzetek gazdasági és pénzügyi helyzetének és szociális nyomorúságának mai bekövetkezett állapotát. Tegnap is és ma, is nem egyszer hallottam itt ebben a Házban szemrehányást azért, hogy kormányunk és pártunk optimista lélekkel, bizakodó hangulattal nézi az ország jövőjét még a mai s nyomorúságos viszonyok között is. Nekem ad personam rendkívül könnyű a helyzetem. Hiszek a predesztináció tanában és ennél ia hitemnél fogva bízó lélekkel nézem nemzetem sorsát, annál nagyobb hittel, minél súlyosabb viszonyokat látok fennforogni, mert ennek a hitnek ereje ad nemcsak nekem, hanem mindenkinek a mai nehéz körülmények között lelki erőt ahhoz, hogy azon a poszton, ahova a nemzet vagy a sors állította, helytálljon és az egész nemzet át tudja szenvedni ezeket az időket a jobb jövendőig, amelyben reméljük, több kenyér és több megnyugvás jut a magyar nemzet számára. Ha az ember az utcán jár a városban, vagy a falun, minden nap sápadtarcú gyerekekkel és megtörött fényű szemekkel találkozik, amely arcokról aggódás és reménytelenség árad az ember felé. En ép úgy tudom, mint akárki más, hogy ez országszerte, de egész Közép-Európában is látható. Azt is látom, hogy ebben az országban ma a szó és a toll gyakran van megfürösztve a gyűlölet kénköves vizében. Amikor a nemzet egységére gondolok, vonatkozásban Rassay Károly t. képviselőtársam felszólalására és ennek a pártnak egységére, akkor azt gondolom, hogy ebben a pártban az egység és az ezen egység továbbfejlesztésére és kibővítésére való törekvés a legelső nemzeti érdek, mert veszélyes pillanatokban nemcsak befelé, hanem kifelé is csak egységet mutató nemzetnek van tekintélye. (Ügy van! jobbfelől.) Felszólalásom két témakörben mozog, mélyen t. Ház. Az egyik alkotmányjogi probléma lesz, a másik pedig kenyérkérdés a fizikai, kétkezi munkásemberekre és a szellemi munkásokra vonatkozóan. Én azt a tiszteletteljes kérést terjesztem a kormány elé, hogy tekintettel az utóbbi hónapokban előfordult eseményekre, az alkotmányjogi problémák iránt a legnagyobb érdeklődést mutassa. A tegnapi napon Kray István báró képviselő úr és Sigray Antal gróf ur nagyjában és egészében olyan értelmű kijelentést tettek, hogy a királykérdés megoldása egészen időszerű probléma, összefügg az Anschluss-kérdéssel és a revízióval és a revíziónak leghatékonyabb eszköze. Ezzel szemben én idézem Dollfuss osztrák kancellár beszédét, amelyben nagyjáhól ezt mondotta (olvassa): «Mi sorsközösségben fogunk és akarunk élni a nagy német nemzettel, azonban Anschluss-ra most nem gondolunk, a habsburgi restauráció pedig beleütközik nemcsak a középeurópai békébe, de magasabbrendű közéleti célkitűzésekbe is». (Hodossy Gedeon: Hol mondta?) Bécsben mondta, majd lesz szerencsém megmutatni, hogy a Neue Freie Presse-ben benne van. Ezzel szemben egy megnyugtató körülmény van és ez az, hogy Gömbös Gyula kormány elnök úr és kormánya nevében megjelent egy nyilatkozat, amelynek lényege a következő: a királykérdés nem aktuális és megoldásának erőszakolása nem áll a nemzet érdekében. Ez a kijelentés felel meg az általános európai viszonyok követelményeinek, ez felel meg az ország nehéz külpolitikai helyzetének, de ez a kijelentés felel meg a törvényes álláspontnak is. (Petro Kálmán: Ez nagyon rendben van! Kár erre a törvényre hivatkozni!) Én bízom abban, hogy az össizes alkotmányos tényezők kikerülésével ma már a királykérdés megoldásához senki sem fog nyúlni. (Petro Kálmán: Ügy van! Ebben igaza van!) örülök rajta, hogy Sigray Antal gróf ezt itt a nyilvánosság előtt kijelentette, mert 1921-ben igen szomorú tapasztalataink voltak. Akkor is hangzott el kijelentés itt a nemzet színe előtt, hogy nem fogják pártérdekből, pártszempontokból egyes katonai vagy polgári kalandorok kénye-kedve szerint ezt a problémát megoldani, hanem csak időben és. a nemzet egyetemes érdekeinek szempontjából, és mégis akkor az történt, hogy ezek az Ígéretek nem nyertek beváltást. Állítom, hogy akik 1921-ben idehozták Károly király őfelségét, vétkeztek a nemzet ellen, az államfő ellen és vétkeztek a nemzet nagy külpolitikai érdekei ellen s akarva, nem akarva, kárt tettek Károly királynak és végső eredményben előidézői voltak az ő haláléinak. Nekünk van alkotmányos életünk. Mi, akik itt ülünk, az 1920:1. te. alapján jöttünk össze. 1920:1. törvénycikk alapján az államfői teendőket a kormányzó látja el. Nekem az a tiszteletteljes kérésem a kormányhoz, hogy az 1920 : 1. te. módosításáról, illetőleg annak kiegészítéséről terjesszen elő minél előbb törvényjavaslatot. Ezt úgy gondolom, hogy az államfői jogkör kiterjesztése és az államfői méltóság esetleges nem várt megüresedése esetére gondoskodás történjék arról, hogy az államfői méltóság miképpen nyerjen betöltést, nehogy a nemzet meglepetések elé állíttassék (Helyeslés) és ezt az alkalmat kalandorok arra használhassák fel, hogy a nemzet érdekei ellen olyan megoldást erőszakoljanak, amelyet ma, a nemzet mai erőviszonyai mellett keresztülvinni nem lehet. (Helyeslés. — Petro Kálmán: Szóval köztársaság kelül) Bocsánatot kérek, akkor nem tudom, hogy a t. képviselő úr hogyan foglal itt helyet, ha az
