Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

68 Àz országgyűlés képviselőházának földtulajdonosokkal együtt, egyetértésben lehetne megoldani a reformot. Sőt még tovább megyek: ez a szó, hogy «egyetértés», még nem is a helyes kifejezés. Inkább azt mondhatnám, hogy a közép- és nagybirtokos osztály ma egy ilyen, — hangsúlyozom — a földleadási kényszer nélküli, tehát önkéntes felajánlásra szorítkozó reformot telepítéssel és teherrendezéssel kapcsolatban a legnagyobb örömmel fogadna. T. Ház! Ezt azért tartom szükségesnek itt hangoztatni, mert a jelszópolitika még ma sem szűnt meg Magyarországon. Ma, amikor a közép- és nagybirtokososztálynak is épp olyan rosszul megy a sora, mint a kisgazdának, amikor a kormányzat részéről a mezőgazdaság megsegítése érdekében úgyszólván semmi se történik, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon!) amikor a legnagyobb összetartásra van szükség az egész agrártársadalomban, hogy némileg ellent tudjunk állni a bank- és kartellérdekeltségek kiuzsorázó politikájának, akkor még mindig akadnak egyesek, akik népszerüséghajhászásból szembe akarják állítani ennél 'a kérdésnél a kisgazda- és földmunkástársadalmat a közép- és nagybirtokososztálylyal, úgy állítván be hamisan a dolgot, hogy ez a teherrendezés ennek az osztálynak nem főérdeke, hanem ez a kisgazda- és középbirtokososztály között ellentétet okoz. Pedig a valóság az, hogy tulajdonképpen ennek a közép- és nagybirtokososztálynak lenne főleg érdeke ez a teherrendezés és ott nem is találna ellenzésre. Nem itt van tehát az akadály. A múltban kellő pénzügyi megalapozottság nélkül hozták meg ezt a törvényt, holott volt pénz; ma a megalapozás elgondolásában talán nem lenne hiba, ma viszont nincs pénz. A kormány bölcsességén múlik tehát, hogy erre a feltétlenül^ megoldandó feladatra a kellő fedezetet megtalálja. De addig is az elégedetlenséget le lehetne vezetni bérlőszövetkezetek megalakulásának előmozdításával és ezeknek segítségével. Itt aránylag csekély áldozatokkal jelentős eredményeket lehetne elérni, mert hiszen legtöbbnyire az a hiba, a földnek kisemberek kezébe való jutását az akadályozza meg, hogy a kisembereknek megvan ugyan a szükséges r felszerelésük, de nem tudják a tulajdonos által megkívánt készpénz-kauciót letenni, vagy esetleg nem tudnak előre való bérfizetési kötelezettségüknek megfelelni. Ha volna egy alap, amely ilyen esetekben a szükséges tokét az érdekelteknek egy-két esztendőre kölcsön adná, már segítve volna. Ismételem tehát, a kérdés horderejéhez képest nem kellene túlságosan nagy anyagi áldozatot hozni. Információm szerint például az 1932. évben összesen mintegy 30 bérleti szerződés körülbelül 13—14.000 hold területtel került fellebbezés folytán a földmívelésügyi miniszter döntése alá. Ebből a 30 bérleti szerződésből csak egy elenyészően csekély részt intéztek el a kisemberekre nézve kedvezően, a többinél az anyagi kérdések miatt megbukott a miniszter úr jóakarata. Ha a szükséges összeget holdanként 30 pengőjével számítjuk, az összesen 4—500.000 pengőt tenne iki.Ha ez az öszszeg a földmívelésügyi minisztérium rendelkezésére állana, máris megoldaná az egész problémát. A jelen interpellációm konkrét tárgyát képező bérletnél még ez sem volna szükséges, mert az állani minden (megterhelése nélkül kistény állás a következő: emherek kezére lehetne juttatni ezt a bérletet. A Hernádnémeti zemplénvármegyei községben 173. ülése 1933 május 3-án, szerdán. gróf Zichy Meskó Jakab 519 katasztrális hold földbirtokát folyó évi október 1-től kezdve béribeadta Sknay Imre és Simay László hernádnémetii lakosoknak. Ez a birtok közvetlenül Hernádnémeti község szélén terül el éis a község kisgazdái és- törpebirtokosai szintén igényt tartanak rá és rendelkeznek a megművelésére szükséges eszközöikkel is. Megjegyzem éá a t. miniszter úr figyelmét felhívom arra, ami itt az iratokból nem tűnik ki, (hogy nevezett bérlők már a múlt óv őszén ugyancsak Hernádnémeti község határában kibérelték a gróf Erdődy-féle birtok egy részét. (Egy hang a jobboldalon: Igyekvő emberek!) A kisemberek akkor szintén reflektáltak erre, de nem kaphatták meg. S az akkor megnyilvánult elégedetlenséget csak az a remény vezette le, hogy majd ezt a birtokot kapják meg. Ennek a birtoknak bérlet útján való megszerzése vitális érdeke ennek a községnek, ez a birtok olyan területen fekszik, amelyet már négy esztendő óta elemi císápások sújtanak. Termés már 4—5 esztendő óta egyáltalában nem volt, és így a lakosság amúgyis teljesen el van keseredve. (Rakovszky Tibor: Nem lehetne segíteni ezeken?) A hérleti szerződést a vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága március 13-án tartott ülésén jóváhagyta, de a határozatot a gazdasági felügyelő megfellebbezte. A gazdasági albizottság a következő indokolással hagyta helyben a szerződést (olvassa): «A haszonbérbevevő okleveles gazda, de köztudomás szerint is hivatásos gazdálkodó, akinek bérlethez juttatása nem i&érti az 1920 : XXXVI. te. vonatkozó rendelkezéseit és akitől az okszerű gazdálkodás különben is várható.» Én koncedálom ezt, de kérdem a t. Hasat, hogy ma, amikor amúgy is alig tudunk exportálni, olyan fontos-e azi hogy ez a birtok okleveles gazda kezében legyen és esetleg egykét mázsával többet teremjen? (Egy hang balfelől: Nem is terem!) Nem sokkal fontosabb dolog-e az, hogy ebben a községiben megelégedettség és szociális nyugalom legyen? {Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Nem sokkal fontosabb-e az, hogy a kiisemhereket jobb anyagi helyzetbe való juttatással képesekké tegyük arra, hogy adófizetési kötelezettségeiknek nem vagyonuk rovására, hanem jövedelmükből tehessenek eleget? (Helyeslés a baloldalon.) Végül nem fontosabb-e az, hogy egy elhibázott földreformot legalább olyan helyeken tegyünk jóvá, ahol ez az állam megterhelése nélkül is lehetséges? (Helyeslés.) A község lakossága hajlandó a bérleti szerződés összes feltételeit teljesíteni, ezzel tehát a tulajdonos érdekei is meg vannak óva; hajlandók bérlőszövetkezetbe tömörülni; mindössze egy kérésük van: hogy ne legyenek ^kénytelenek a 15.000 pengő megkívánt kauciót imost a gazdasági év végén letenni, hanem legyen módjuk arra... kérek két percnyi meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kívánt meghosszabbítást megadni? (igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Gr. Serényi László: . . . hogy ezt a kauciót aratás után, mondjuk augusztus hó végéig fizethessék le. Az elmondottak után kérem a t. miniszter urat, hogy a gazdasága felügyelő közérdekből tett fellebbezésének adjon helyt és hassian oda, hogy ezt a bérletet Hernádnémeti község kisgazda- és törpebirtokos lakossága kaphassa meg. (Helyeslés balfelől.) Sajnálom, hogy a t.