Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

68 Àz országgyűlés képviselőházának földtulajdonosokkal együtt, egyetértésben le­hetne megoldani a reformot. Sőt még tovább megyek: ez a szó, hogy «egyetértés», még nem is a helyes kifejezés. Inkább azt mondhatnám, hogy a közép- és nagybirtokos osztály ma egy ilyen, — hangsúlyozom — a földleadási kény­szer nélküli, tehát önkéntes felajánlásra szorít­kozó reformot telepítéssel és teherrendezéssel kapcsolatban a legnagyobb örömmel fogadna. T. Ház! Ezt azért tartom szükségesnek itt hangoztatni, mert a jelszópolitika még ma sem szűnt meg Magyarországon. Ma, amikor a közép- és nagybirtokososztálynak is épp olyan rosszul megy a sora, mint a kisgazdá­nak, amikor a kormányzat részéről a mező­gazdaság megsegítése érdekében úgyszólván semmi se történik, (Ügy van! Ügy van! a bal­oldalon!) amikor a legnagyobb összetartásra van szükség az egész agrártársadalomban, hogy némileg ellent tudjunk állni a bank- és kartellérdekeltségek kiuzsorázó politikájának, akkor még mindig akadnak egyesek, akik nép­szerüséghajhászásból szembe akarják állítani ennél 'a kérdésnél a kisgazda- és földmunkás­társadalmat a közép- és nagybirtokososztály­lyal, úgy állítván be hamisan a dolgot, hogy ez a teherrendezés ennek az osztálynak nem főérdeke, hanem ez a kisgazda- és középbirto­kososztály között ellentétet okoz. Pedig a valóság az, hogy tulajdonképpen ennek a kö­zép- és nagybirtokososztálynak lenne főleg érdeke ez a teherrendezés és ott nem is ta­lálna ellenzésre. Nem itt van tehát az aka­dály. A múltban kellő pénzügyi megalapozott­ság nélkül hozták meg ezt a törvényt, holott volt pénz; ma a megalapozás elgondolásában talán nem lenne hiba, ma viszont nincs pénz. A kormány bölcsességén múlik tehát, hogy erre a feltétlenül^ megoldandó feladatra a kellő fedezetet megtalálja. De addig is az elégedetlenséget le lehetne vezetni bérlőszövetkezetek megalakulásának előmozdításával és ezeknek segítségével. Itt aránylag csekély áldozatokkal jelentős ered­ményeket lehetne elérni, mert hiszen legtöbb­nyire az a hiba, a földnek kisemberek kezébe való jutását az akadályozza meg, hogy a kis­embereknek megvan ugyan a szükséges r fel­szerelésük, de nem tudják a tulajdonos által megkívánt készpénz-kauciót letenni, vagy eset­leg nem tudnak előre való bérfizetési kötele­zettségüknek megfelelni. Ha volna egy alap, amely ilyen esetekben a szükséges tokét az érdekelteknek egy-két esztendőre kölcsön adná, már segítve volna. Ismételem tehát, a kérdés horderejéhez ké­pest nem kellene túlságosan nagy anyagi ál­dozatot hozni. Információm szerint például az 1932. évben összesen mintegy 30 bérleti szerző­dés körülbelül 13—14.000 hold területtel került fellebbezés folytán a földmívelésügyi minisz­ter döntése alá. Ebből a 30 bérleti szerződés­ből csak egy elenyészően csekély részt intéztek el a kisemberekre nézve kedvezően, a többinél az anyagi kérdések miatt megbukott a minisz­ter úr jóakarata. Ha a szükséges összeget holdanként 30 pengőjével számítjuk, az össze­sen 4—500.000 pengőt tenne iki.Ha ez az ösz­szeg a földmívelésügyi minisztérium rendelke­zésére állana, máris megoldaná az egész problémát. A jelen interpellációm konkrét tárgyát ké­pező bérletnél még ez sem volna szükséges, mert az állani minden (megterhelése nélkül kis­tény állás a következő: emherek kezére lehetne juttatni ezt a bérletet. A Hernádnémeti zemplénvármegyei községben 173. ülése 1933 május 3-án, szerdán. gróf Zichy Meskó Jakab 519 katasztrális hold földbirtokát folyó évi október 1-től kezdve béribeadta Sknay Imre és Simay László her­nádnémetii lakosoknak. Ez a birtok közvetle­nül Hernádnémeti község szélén terül el éis a község kisgazdái és- törpebirtokosai szintén igényt tartanak rá és rendelkeznek a megmű­velésére szükséges eszközöikkel is. Megjegyzem éá a t. miniszter úr figyelmét felhívom arra, ami itt az iratokból nem tűnik ki, (hogy neve­zett bérlők már a múlt óv őszén ugyancsak Hernádnémeti község határában kibérelték a gróf Erdődy-féle birtok egy részét. (Egy hang a jobboldalon: Igyekvő emberek!) A kisembe­rek akkor szintén reflektáltak erre, de nem kaphatták meg. S az akkor megnyilvánult elé­gedetlenséget csak az a remény vezette le, hogy majd ezt a birtokot kapják meg. Ennek a birtoknak bérlet útján való meg­szerzése vitális érdeke ennek a községnek, ez a birtok olyan területen fekszik, amelyet már négy esztendő óta elemi císápások sújtanak. Termés már 4—5 esztendő óta egyáltalában nem volt, és így a lakosság amúgyis teljesen el van keseredve. (Rakovszky Tibor: Nem le­hetne segíteni ezeken?) A hérleti szerződést a vármegye közigazgatási bizottságának gazda­sági albizottsága március 13-án tartott ülésén jóváhagyta, de a határozatot a gazdasági fel­ügyelő megfellebbezte. A gazdasági albizottság a következő indokolással hagyta helyben a szerződést (olvassa): «A haszonbérbevevő okle­veles gazda, de köztudomás szerint is hivatásos gazdálkodó, akinek bérlethez juttatása nem i&érti az 1920 : XXXVI. te. vonatkozó rendelkezéseit és akitől az okszerű gazdálkodás különben is várható.» Én koncedálom ezt, de kérdem a t. Hasat, hogy ma, amikor amúgy is alig tudunk exportálni, olyan fontos-e azi hogy ez a birtok okleveles gazda kezében legyen és esetleg egy­két mázsával többet teremjen? (Egy hang bal­felől: Nem is terem!) Nem sokkal fontosabb dolog-e az, hogy ebben a községiben megelége­dettség és szociális nyugalom legyen? {Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Nem sokkal fonto­sabb-e az, hogy a kiisemhereket jobb anyagi helyzetbe való juttatással képesekké tegyük arra, hogy adófizetési kötelezettségeiknek nem vagyonuk rovására, hanem jövedelmükből te­hessenek eleget? (Helyeslés a baloldalon.) Vé­gül nem fontosabb-e az, hogy egy elhibázott földreformot legalább olyan helyeken tegyünk jóvá, ahol ez az állam megterhelése nélkül is lehetséges? (Helyeslés.) A község lakossága hajlandó a bérleti szer­ződés összes feltételeit teljesíteni, ezzel tehát a tulajdonos érdekei is meg vannak óva; haj­landók bérlőszövetkezetbe tömörülni; mindössze egy kérésük van: hogy ne legyenek ^kénytele­nek a 15.000 pengő megkívánt kauciót imost a gazdasági év végén letenni, hanem legyen módjuk arra... kérek két percnyi meghosszab­bítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kívánt meghosszabbítást megadni? (igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Gr. Serényi László: . . . hogy ezt a kauciót aratás után, mondjuk augusztus hó végéig fizethessék le. Az elmondottak után kérem a t. miniszter urat, hogy a gazdasága felügyelő közérdekből tett fellebbezésének adjon helyt és hassian oda, hogy ezt a bérletet Hernádnémeti község kis­gazda- és törpebirtokos lakossága kaphassa meg. (Helyeslés balfelől.) Sajnálom, hogy a t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom