Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Az országgyűlés képviselőházának 17 ségét követi el és három évig terjedhető fogházzal ibüntetendő. A. 362. § viszont: Ha azonban a hűtlen kezelés vétségét gyám, gondnok, zár-, tömeg- vagy alapítványi gondnok, végrendeleti végrehajtó, valamely részvénytársulat, vagy szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőibizottságának tagja, vagy általában olyan személy, ki idegen vagyon kezelésével hatóságilag meg van bízva, vagy arra hatóságilag fel van h&talmazva, hivatása, illetőleg megbízása körében követi el, akkor a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg.» A 363. § pedig azt mondja ki, hogyha azon célból követtetik el fa hűtlen kezelés, hogy a tettes magának, vagy 'másnak jogtalanul va^voni hasznot szerezzen, akkor ez bűntettet képez és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Az Ibusz. igazgatósága az ottani vagyonkezelésnek ezt a módját nem azért cselekedte, mert a Máv.-nak akart használni, mert ennek vagyoni előnyeit csupán az igazgatóság élvezte. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Turchányi Egon: Öt perc meghosszabbítást kérek. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást engedélyezni? (Igen!) A Ház a meghoszszabbítást engedélyezi. Turchányi Egon: T. Ház! Ha egy törvény rendelkezésének célja volt^ valaha, akkor ezek a paragrafusok a céltáblában a feketébe találnak, amikor az Ibusz.-ról van szó. S most én tisztelettel azt kérem az igazságügyminiszter úrtól, — hogy konciz és rövid maradjak — méltóztassék megvizsgálni a oéghivatalnál elfekvő közgyűlési határozatokat, méltóztassék az általam mondott adatokat verifikálni, a ezután kérdem, nem látja-e szükségesnek az iglazságügyminiszter úr, mint a cégbíróság felügyelő hatósága, hogy kivizsgálja, miként történt ott a cégbíróság rendelkezéseivel ellentétes közgyűlési határozatokról szóló jegyzőkönyvek megjegyzés nélküli elfogadása, másrészt nincs-e szükség a hűtlen ikezelés ilyen nyomatékos gyanújának fennforgása következtében arra. hogy az Ibusz. vonatkozásában az ügyészt eljárásra utasítani méltóztassék. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Az, igazságügy miniszter úr kíván szólni. Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Képviselőház! Méltóztassék megiengedni, bogy az igen t. interpelláló képviselő úrnak abban a vonatkozásban válaszoljak, amely vonatkozásban ez a kérdés az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik. A kereskedelemügyi miniszter úr a legutóbb egy hasonló tárgyban hozzá intézett interpellációra kijelentette, hogy az Thusz.-tkérdést gondos vizsgálat tárgyává, teszi. A vizsgálat tudomásom szerint folyamatban van. ebbe tehát nekem beleszólnom teljesen helvtelen dolog volna. Célszerűnek és szüksé; gesnek tartom azonban, hogy az interpelláló képviselő úr néhány ténybeli állítását a cégbíróságnál beszerzett adataim és egyéb információim alapján rektifikáljam. Az Ibusz. jelenlegi alaptőkéjének névértéke 2'4 millió pengő, amelyből 79% van a Máv. tulajdonában, 20% a Mitropa tulajdonában és 1% a Waggons Lits-nek tulajdonában. Információm szerint az Ibusz. végez saját költségére olyan teendőiket, amelyeknek, végzése egyébként a Máv. feladata volna és ezeknek a teendőknek az Ibusz által viselt költ'. ütése 193È május 3-án, szerdáit. 65 sége tekintendő a Máv. számára olyan bOiiifl

j kációnak, amely őt az Ibusz-nál elfoglalt többségi pozíciója folytán illeti meg, illetve amelyet ennek révén élvez. (Ulain Ferenc: Nagyon szépen van kifejezve!) Információm szerint az az Összeg, amely ilyen célokra forttatik. évi átlagban körülbelül 200.000 pengő. (Turchányi Egon: Mi ez a cél kérem, miniszter úr?) Idegenforgalmi propagandacélok. Nem én vagypk hivatott ebben a kérdésben nyilatkozni, ismétlőmhez a kereskedelemügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik. (Egy hang balfelől: A cégbíróság?) En a cégbírósági részre óhajtom a szükséges felvilágosításokat igen t. képviselőtársamnak megadni. A cégbírósági határozat, amelyre hivatkozni méltóztatik, amely szerint a cégbíróság utasította az Ibuszt arra, hogy alapszabályain eszközöljön olyan értelmű módosítást, hogy az igazgatóságnak peroentualitier megállapított tantiémje az előző üzletes' terhére, nyerjen kiegyenlítést, igenis, létrejött és az ennek megfelelő alapszabálymódosítást az Ibusz. foganatosította is. A (magam részéről tökéletesen mindegynek tartom, hogy melyik üzletév terhére történik ez a kiegyenlítés. Ha a következő üzleti év költségszámlájának terhére történik ilyen tantiémkiegyenlítés, ez mindenesetre azt eredményezi, hogy a következő év tiszta nyeresége ezzel a tantiémmel csökkenvén, minthogy az igazgatóság tantiémje percentualiter van megállapítva, az igazgatóságnak a következő év tantiémigénye is megfelelően csökken, úgyhogy ebből folyólag a társaságra nézve előny kétségtelenül nem származott. (Ulain Ferenc: Csakhogy a Kúria gyakorlata ezt nem engedi!) Bocsánatot kérek, a kúriai gyakorlat ezt megengedi. (Ulain Ferenc: Ezzel szemben áll a kúriai gyakorlat!) Talán nem méltóztatik azt kellőleg ismerni. (Ulain Ferenc: Egyformán ismerjük mind a ketten!) Az Ibusz-nál ettől az időtől kezdve, amikor ez a határozat így létrejött, ez a bizonyos tantiém-igény az elmúlt év nyereségszámlája terhére nyert kielégítést. Igaz, az interpelláló képviselő úrnak az az előadása, hogy ezen a tantiém-igényen kívül az évi közgyűlés a végrehajtó bizottsági tagoknak munkadíj, kocsipénz^ stb. címén meglehetősen nagy összegeket állapít meg,^ tévedés az az állítása, amikor ezt úgy állítja be, mintha ezeknek a költségösszegeknek megállapítása az igazgatóságnak önhatalmú ténykedése lett volna. Információm szerint a szóbanforgó összegek megállapítása a többségi részvényesnek, tehát a Máv. igazgatóságának legilletékesebb módon kiadott rendelkezése alapján történt. (Ulain Ferenc: Ez a hiba! — Zaj.) Bocsánatot kérek, nem tartozik az én hatáskörömbe azt vizsgálni, hogy ez hiba-e vagy nem; én csak köteles vagyok megállapítani azt, hogy ez hogyan történt. A részvénytársasági többség a kisebbséggel teljes egyetértésben a közgyűlésen 100%-os részvényletétellel jelent meg. A Máv. jogi személy, ha tehát egy közgyűlésen, ahol természetes személy alakjában kell megjelennie, meg akar jelenni, akkor természetesen részvényeinek képviseletében természetes személyeknek kell megjelenniük, akiknek nevére a részvények letétetnek. így jelentek meg a közgyűléseken azok az urak, akiket az interpelláló képviselő úr említett, avagy mások, akik az évi közgyűléseken megjelentek. Valószínűleg méltóztatott látni a cégiratokat és méltóztatott azokból konstatálni, Jaogy a közgyűléseken a részvényesek-