Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-181

Az országgyűlés képviselőházának 181. ülése 193$ május 16-án, kedden. 4.63 Akik kifogásolják ezt az elgondolást, egyáltalán nem mutatnak rá arra, hogy miként kellene az ország gazdasági helyzetét szanálni. Már másifél esztendő óta az ortodox gazdasági és pénzügyi politika hívei állanak itt az élen, de egyáltalán nem mutatnak arra vonatkozólag semmit, hogy miként kell orvosolni a bajokat, ellenben kifogásaikat a maguk részéről minden reform ellen megteszik. Ha Amerikában sikerül ez, az jó példa előttünk. Miért ne sikerülne itt Magyarországon? Ennek következménye feltétlenül az lenne, hogy exisztenciák százezrei jutnának ismét lélegzethez, míg a mai deflációs politika folytán kétségtelenül tönkremennek, T. Ház! A harmadik vád, amelyet előterjesztettek, az volt, hogy a gazdatársadalom elspekulálta magát, ennélfogva a gazdatársadalomnak körülbeiül nincs is joga ahhoz, hogy helyzetén bárminemű ilyen intézkedésekkel segítsenek. Vizsgáljuk meg röviden csak azt, hogy mi is volt az oka annak, amiért a gazdatársadalom az utolsó négy esztendő alatt tönkrement. Először itt kétségkívül az adóztatás jön számításba, különösen most, újabban, amikor a gazdák jövedelmei folytonosan csökkennek, ezzel szemben a terhek folytonosan emelkednek. De azt se felejtsük el, hogy 15 esztendő óta a gazdatársadalom a külföldi ipartermékeket száz százalékkal magasabb áron kapta meg, sőt e mellett abba a hátrányba is jutott, hogy a védővámos politika miatt terményeit nem vették át külföldön, úgyhogy ebből a gazdatársadalomnak kétszeres kára lett. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Meg kell állapítanunk azt is, hogy a gazdatársadalom elsorvadásának egyik fontos oka a magas kamatokban is keresendő. (Úgy van! Ügy van! half elől.) Egy statisztikát mulatok itt be a Háznak. 1926-tól kezdve 1932. december 31-éig, tehát azalatt az idő alatt, amikor a pengő értéke stabil volt, a kamatok körülbelül a következők voltak: 1926 január 1-étől augusztus 26-áig 17% volt a kamat, 1929 április 24-étől — csak a fontosabb dátumokat veszem — november 3-áig 13%, 1931 január 16-tól június 14-éig 12%. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Hegymegi Kiss Pál: Szóval, hét év alatt átlagosan az évi kamat 11 "94% volt. Hét év alatt ez kitesz összesen 83'58%-ot. Ha ez alatt a hét esztendő alatt a 7%-os átlagos kamatot szedték volna, akkor ez kitett volna 49%-ot. Ha ezt a 49%-ot levonom a 83'58%-ból, akkor a maradvány 34*58%. Ennek a különbözetnek az időközi 11%-os kamat 13%. Ez tehát közel 49%. Ilymódon a gazdatársadalom és az ingatlantulajdonosok ezalatt az idő alatt kamatokban éppen a felét fizették ki jogtalanul a tőkének. (Ulain Ferenc: Hát még az állam mit fizetett ezalatt az idő alatt a külföldnek!) T. Ház! Tönkretette a gazdákat az a kötött devizaforgalom is, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) amelyet a kormány inaugurált. Pedig, ha a gazdáknak módjukban lett volna valutáikat, amelyeket külföldön a terményeikért kaptak, értékesíteni, akár külföldön, akár a szabadforgalomban, akkor 30—40%-kai kaptak volna többet. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Most már a harmadik évi termésnél történik meg az, hogy elveszik a gazdától jogtalanul azt a 30—40%-ot. Tessék ebből megállapítani, hogy e három év alatt egyévi termését immár a gazdatársadalom önként adta oda a devizarendelet folytán, pedig ez a deKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XV. vizarendelet is egy teljesen mesterkélt, (Ulain Ferenc: De mennyire!) a gazdasági életbe bele nem illeszthető intézkedés. (Ulain Ferenc: Két éve harcolunk ellene!) A kormány a reflaoióra, Eckhardt Tibor képviselőtársam javaslatára pereatot mondott, de ugyanakkor ezt a devizarendeletet kiadta. Nagyon szeretném, ha megállapítanák, hogy 200—300 vagy még több millió valuta kiknek adatott ki kedvezményes áron, kik részeltettek ebből, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) mennyi volt akkor a magánforgalom? így körülbelül meg lehetne tudni azt is, hogy kik ellenzik azt a javaslatot, amelyet a mi pártunk felvetett. (Erdélyi Aladár: Az iparos ha kivitte, rendelkezhetett vele! — Zaj bal felől. — Ulain Ferenc: Két éve harcolunk ellene és nem lehet elérni, hogy megváltoztassák ! ) A legnagyobb baj azonban, hogy az adósságok végleges rendezése előtt végrehajtásokkal és árverésekkel jönnek. A sorrendi tárgyalásoknál^ most, amikor a külföldi zálogleveleket már olcsón lehet megkapni, százszázalékos árfolyamon számítják a külföldi adósságot. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Sőt a fontnál nem is 22 pengős fontot számítanak, hanem ma is 28 pengős fontot. (Gr. Hunyady Ferenc: Igazat ad az egységespárt nekünk! — Ulain Ferenc: Mintha nem volna kormány! Szégyenletes dolog! — Elnök csenget.) Tagja vagyok Debrecen város törvényhatósági bizottságának, és így tudomásom van arról, hogy a Debreceni Városi Takarék- és Hitelintézetben egy eklatáns eset történt az utóbbi időben. Ez a helyzetet nagyon jól illusztráló példa. Egy újfehértói földbirtokosról van szó, akinek 280 hold földjét, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 2564 aranykorona volt, ezelőtt 25 nappal az egyik fővárosi nagy pénzintézet elárverezte. (Lang Lénárd: Naponta árvereznek!) A birtokot terhelte 5000 angol font. Ez az 5000 angol font terheli még ezenkívül a 366 hold 'hajdúsámsoni földjét is. A sorrendi tárgyaláson a bíróság szorozta az 5000 angol fontot, egy fontot 28 pengővel számítva, vagyis kijött 140.000 pengő összeg. A záloglevél árfolyama 45% a mai napig. (Ulain Ferenc: Hát nincs igazságügyminiszter ebben az országban?) A záloglevél beszerzési ára, 45%-kai számítva, 2250 pengő volt. Ha ezt 28-szor veszem, kijön 63.000 pengő, tehát a különbözet 77.000 pengő volt, amelyet ezen különleges és mesterkélt intézkedések folytán a bank nyert, az adós tehát fizetett 63.000 pengő helyett 140.000 pengőt. (Kun Béla: Szabad rablás! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi Kiss Pál: Es a bankot nem érinti az, hogy az eladási ár csak 124.000 pengő volt, mert az ő követelése 140.000 pengő. O majd ráfog menni arra a 366 hold hajdúsámsoni földre is. így teszik tönkre a magyar gazdát, de nemcsak a magyar gazdát, hanem a vidéki pénzintézeteket is, (Kun Béla: Ez a mai rendszer gazdavédelme!) mert ilyen intézkedések folytán a másodlagos hitelezőknek egy krajcár sem jutott, dacára annak, hogy a bank a 63.000 pengővel a maga követeléseit bőven megkapta. (Ulain Ferenc: Hol a földmívelésügyi miniszter, üres a széke? Szégyenletes dolog. Hol a földmívelésügyi miniszter! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kérem a képviselő urakat, hogy ne zavarják a tanácskozást. Hegymegi Kiss Pál: A Tőzsdei Kurir 1933. évi március 24-iki számában a záloglevelek