Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-181
Az országgyűlés képviselőházának 181. ülése 1933 május 16-án, kedden. 459 síinket végpusztulással fenyegeti. {Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A szérumok termelését három gyár: a Filaxia, a Hungária és a Laboratórium tartják a kezükben. Ezek olyan árakat diktálnak, amelyeket a mai leromlott gazdasági viszonyok között a gazda nem tud megfizetni, (Láng Lénárd: Miért tűrik ezt?) Egyetlen sertés beoltására szükséges szérum olyan sokba kerül, hogy megközelítőleg sincs arányban a sertés értékével. (Gr. Somssich Antal: Miért tűri ezt az egységespárt? Ott van a többség! — Malasits Géza: Az önök miniszterei csinálták! — Zaj. — Elnök csenget.) Ennek eredménye azután az a siralmas állapot, hogy a Tiszántúlon például a múlt esztendőben a sertésállománynak 60—70%-a ment tönkre. (Dinnyés Lajos: Tehát éljen a kormány!) Itt van a nyár és minden gazda reszketve gondol arra az eshetőségre, (Ulain Ferenc: Ezt a miniszterének mondja!) hogy a sertéspestis a sertésállományt újra meglógja részelni, talán még erősebb mértékben, mint a múlt esztendőben megrészelte, mert hiszen a gazdaközünség még rosszabb viszonyok között van, mint -a múlt évben és még kevésbbé tudja megfizetni a túlhajtott árakat. (Turchányi Egon: Tessék levonni a konzekvenciákat!) Pedig, hogy lehetne a szérumot olcsóbban is forgalomba hozni, mutatja az, hogy külföldön a szérumárak aránylag sokkal olcsóbbak. (Ulain Ferenc: Olyan az arány mint 30 és 70 között!) Ezt mutatja az is, hogy belföldön is volnának vállalkozók, akik felényi áron volnának hajlandók szérumot rendelkezésre bocsátani, ha arra az engedélyt megkapnák. (Gr. Somssich Antal: Nem kell eltiltani a behozatalt és akkor kész!) Ügy van beállítva a kérdés, hogy az olcsóbb áron előállítandó szérumok esetleg rosszak lesznek. Ha ettől félünk, tessék a szérumgyártást államosítani, (Zaj. — Elnök csenget.) és ha nem lehet másképp, államilag- tán ráfizetéssel, de olcsó szérumot kell előállítani (Jánossy Gábor: Tökéletesen igaz! —' Ulain Ferenc: Tessék kilépni! — Jánossy Gábor: Itt is megcsináljuk!) Ha azt mondanák, hogy ez ismét állami üzem lösz, arra azt felelhetem, hogy az egész ország állatállományának megmentéséről van sz,ó, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) amiből igen jelentős exportunk is van és a jövőben talán még jelentősebb exportunk lesz s ez minden áldozatot megér. (Ulain Ferenc: Tessék bizalmatlanságot szavazni a földmívelésügyi miniszternek! — Jánossy Gábor: Bízóim benne, hogy megcsinálja! — Turchányi Egon: Tíz éve! — Zaj. — Elnök csenget. — Turchányi Egon: Olyan ez a bizalom, mint a gummi! — Meskó Zoltán: Mennél jobban rágják, annál tartósabb! — Derültség.) T. Ház! A kartellek árdrágításáról befejezésül csak egy adatot hozok fel, ami azután mindent megmagyaráz és szemléltetővé tesz, azt, hogy míg a nem kartelizált iparcikkek árindexe 1932. szeptemberig 63%-kai esett, addig a kartellizált iparcikkek árindexe 105%-ra emelkedett. (Ulain Ferenc: Mondja meg a kormánynak! — Gr. Somssich Antal: Mit szól hozzá Gábor bácsi 1 — Jánossy Gábor: Azt, hogy ezen változtatni kell! — Gr. Somssich Antal: Mennyi idő alatt? — Jánossy Gábor: Napok kérdése. — Derültség.) Foglalkozom röviden a magyar föld eladósodásának, a földteherrendezésnek problémájával is. (Zaj.) Elnök: Cendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak az elnöki utasítást figyelembe venni. Nem az a kérdés itt most, hogy ki csinálja meg, hanem, hogy kinek van szólásjoga. A képviselő uraknak nincs semmi joguk most beszélni. Tessék folytatni! Uzonyi György: A leghatározottabban tiltakoznom keli az ellen a beállítás ellen, hogy az eladósodás a gazdák könnyelműségének a következménye volt. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt főként az érdekelt bankok terjesztik. Elhiszem, hogy voltak egyesek, akik könnyelműek, pazarlók voltak és vagyoni romlásukat önmaguk okozták, Ilyenek a boldog békében is voltak,- nem is ezekről beszélek. (Ulain Ferenc: Hát Bethlen István is tönkrement! Kényszeregyességet kellett kérnie! Az is könnyelmű volt 1 ?) En azokról beszélek, akik önhibájukon kívül mentek tönkre. (Zaj. — Meskó Zoltán: Bethlen egyénileg mindig becsületes volt! Ez is azt mutatja!) Elnök: Csendet kérek! Uzonyi György: A bankok nagy bölcsen elhallgatják, hogy a konjunkturális időkben éppen ők, a fővárosi és vidéki bankok egyaránt voltak azok, (Zaj. — Etnök csenget.) akik ügynökeikkel végignázalták a falvakat, vigéceak valósággal ráerőszakolták a gazdákra azokat a magas kamatozású kölcsönöket, amelyekért most exekváiják a gazdákat. Állítom, hogy a gazdák eladósodásának főként a bankok és a bankoknak ez az eljárása volt az oka. Nem csodálkozom, hogy az a gazda, aki szerelmese a magyar földnek, bedőlt, kölcsönt vett fel és földet vett, bár erős a meggyőződésem, hogy a nélkül a kísértés nélkül eszébe sem jutott volna a földszerzés. (Gr. Somssich Antai: A kormány pedig a bankokat támogatja!) Tudom, hálásan ismerem el^ és hálásan ismeri el az ország gazdaközönsége, hogy a kormány kormányralépése óta igen sokat tett a gazdák érdekében, megállította az árveréseket, korlátozta a zár alá vételt, leszállította, még pedig lényeges mértékben, a kamatokat, az agrártermékeknek piacot teremtett. (Felkiáltások a középen: Hol?) Ausztriában, Csehszlovákiában és legújabban Olaszországban. (Dinnyés Lajos: Mit viszünk ki Olaszországba? — Zaj. — Elnök csenget.) Ezzel és más intézkedéseivel lényegesen megkönnyítette a gazdák helyzetét és lehetővé tette azt, hogy amíg a végleges adósságrendezés megoldható lesz, a gazdák ezt a nagyon nehéz időt átélhessék. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Nem ismeri a helyzetet!) Az árverési tilalmat illetően azonban ezeknek az átmeneti intézkedéseknek van egy nagy fogyatékosságuk és pedig az, hogy a külföldi törlesztéses kölcsönökért ma is széltébenhosszában árverezik a gazdákat. (Ügy van! van! — Dinnyés Lajos: Az altruisták) Tessék ezeket az árveréseket sürgősen megszüntetni, mert nem lehet tűrni egy napig sem, hogy nem tudom, miféle bankok a transzferkassza javára árveréseket foganatosítsanak akkor, amikor abból sem a banknak, sem a gazdának haszna nincs, sőt éppen ellenkezőleg, a legnagyobb kára van. (Ügy van! Ügy van!) örvendetes haladásnak tartom azt, hogy ma már közmeggyőződéssé vált, hogy a föld eladósodásának kérdését gyökeresen meg kell oldani. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ezt ma már nemcsak mi, agrárkép viselők mondjuk, hanem beismerik bankemberek, pénzügyi szakértők, közgazdasági tudósok, ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt. Ez természetes is, mert ha a búza ára továbbra is 10—12 pengő marad, (Zaj
