Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Àz országgyűlés képviselőházának 173. ülése Ï933 május 3-án, szerdán. 39 embereket vallási és nem. tudom milyen szempontok szerint, hanem amely lehetőséget ad arra, hogy itt igenis mindenki meg tudja találni a maga kenyerét ós meg tudjon élni. Ez a politika ia legjobb revíziós politika és ezt kell a revízó szolgálatába állítani. - t Ha ilyen politikát csinálna a magyar kormány és ezt a politikát támogatná, akkor természetesen sokkal előbbre volna már ezen a téren is, eltekintve attól, hogy a nemzetközi politika is sokkal jobban reagálna ezekre a körülményekre. Ne felejtsék el azt, ihogy ha akkor tesznek egy demokratikus lépést előre, amikor az egész világon egy demokratikus áramlat vonul végig, akkor ezt mindenki természetesnek fogja tartani. Azonban akkor rendezkedni be a demokráciára, amikor a világon másutt mindenütt diktatórikus rendszerekre rendezkednek be: ez sokkal mélyebb benyomást kelt mindenütt, sokkal nagyobb feltűnést és rokonszenvet kelt rnás államokban. Ezt kell 'Magyarországnak megosinálnia és éppen ezért el sem tudok képzelni más kibontakozást ebből a súlyos gazdasági helyzetből, mint hogy Magyarország egész törvényhozó testületét át kell 'formálni és ennek alapján egyedül az általános, egyenlő, titkos és tisztességes választójog lehet. Más feltételt egyáltalában nem tudok elképzelni. Minthogy ezt a törekvést nem látom a kormány részéről, sőt éppen ennek ellenkezőjét látom, a költségvetést nem fogadom el(Helyeslés it» bal- és a szélsőbalodalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Bud János! Bud János: T. Ház! Nagyon szerettem volna előttem szólott t. képviselőtársam beszédébe erősebben belekapcsolódni. Lesznek beszédének olyan részei, amelyekkel foglalkozni fogok, vannak azonban olyan részei is, amelyek bizonyos más elgondolások váltanak ki belőlem. Ö 'kritika tárgyává tette egy külső állam belpolitikáját, amelyet végeredményben minden állam maga szab meg és nem tartom helyesnek, hogy túlságosan ilyen irányban foglalkozzunk a kérdésekkel. Nem tartom helyesnek azt sem, 'hogy a költségvetés vitájába nem elvi jelentőségű kérdésekkel, hanem részletkérdésekkel foglalkozzunk. A parlamentarizmus régi megszabott elve az, hogy a költségvetés általános Vitájában általános elvi kérdések szerepeljenek. Másrészt mindjárt kijelentem, hogy nem fogok olyan dolgokkal és olyan javaslatokkal jönni, amelyek a mai helyzetben az államnak további megterhelését jelentik. De végighallgatva ezt a felszólalást, önkénytelenül is az a gondolat ötlött az agyamba, hogy akármenynyire akarjuk tagadni, kétségtelen, hogy ha nem is érvényesek azok a túlzások, amelyek a parlamentarizmus alkonyáról beszélnek, de azt, hogy a parlamentarizmus a sok válság közepette maga isi válságban van, tagadni végeredhiényben nem lehet. Annak oka, hogy a parlamentarizmus válságban van, egyrészt az életViszonyok megváltoztatása, másrészt talán sok tekintetben maga a parlamentarizmus is. A parlamentarizmus a maga többségi elvével akkor indult útjára, amikor még két elvi vonatkozásiban tudtak a pártok kifejlődni: a liberális és konzervatív irányban. De a kapitalizmus fejlődésével előtérbe kerül nemcsak az egyén erő seb b szerepe, hanem mintegy koncentrálva és sűrűsödve az egyéni érdekek további tagolása, amely érdekek nem egyszer még politikai elgondolásaikban is külön akarnak érvényesülni. A társadalom ilyen széttagolásából következik azután a pártoknak az a széttagolása is, amely tulajdonképpen világszerte jelentkezik. Mert végeredményben mi történik? A parlamentarizmus az individualista demokratikus irány terméke és ennek alapján természetesen inkább az egyént hozza előtérbe. (Pakots József:^ A fejlődés terméke!) A fejlődés terméke t. képviselőtársam és megfelel mindaddig hivatásának, amíg az egyén alá tudta és alá tudja rendelni magát az egyetemes érdeknek. Az összeütközés megtörténik abban a percben, amikor az f egyén kerül teljesen előtérbe és a mai világ éppen ezt érzi és ezért van az, hogy organikusabb felfogás kezd érvényesülni világszerte, amely organikusabb felfogás az egyénnek ezzel a túlzott szerepével szemben odaállítja az államot és a nemzetet és azt mondja, hogy nem az egyénből, hanem a nemzetből kiindulva kell az egyének sorsát intézni. Innen származnak azután azok az eltolódások a parlamentarizmus terén, amelyek a parlamentarizmus megszűkítésében, bizonyos kérdések kikapcsolásában, avagy nem egyszer félreállításában jelentkeznek. Es én a magam részéről mégis azt tartom, hogy két állam van Európában, amelyeknek gondosan kell őrködniök a parlamentarizmus felett, ezek Anglia és Magyarország. (Igazi Ügy van! — Taps a .jobboldalon és a középen.) Mert mi vagyunk az a két állam, ahol a parlamentarizmus nem máról-holnapra született meg, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen) neim a papirosalkotmányok terméke, hanem a nemzet lelkéből és életéből fakadt itt minden alkotmány és ettől a területtől nekünk soha eltérnünk nem szabad (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) T. Ház! A parlamentarizmus terén azonban rá kell eszmélnünk azokra a hibaforrásokra is, amelyekkel a parlamentarizmus önmaga ellen vét. önmaga ellen vét a parlament, ha a maga körét nem tartja 'meg határozottan és a törvényhozói hatalomról nem. egyszer átmegy a végrehajtó hatalom körébe. A részérdekek képviselete vonja ezt maga után, ebből származnak az összeütközések és különösen amikor egy átalakuló világban vagyunk, amikor úgy élünk, hogy nem tudjuk, imit hoz a holnap, akkor a parlamentarizmus maradjon meg a maga területe mellett és engedje a végrehajtó hatalom cselekvését érvényesülni, a maga területén az irányítást gyakorolhatja. Ezen elvek mellett azt hiszem, ima is az ad nekünk erőt, hogy míg Európaszerte a parlamentarizmus itt-ott inog, mi meg tudunk maradni és most is tudunk arra példát felmutatni, hogy demokratikus irányba haladva tudjuk a nemzet egyetemes érdekeit képviselni. A magyar alkotmány fejlődésének mindig az volt a sorsa, hogy felismerte az idő követelését. Ma az idő követelése az általános, egyenlő és titkos választójog. Semmi okom sincs kételkedni abban, hogy a miniszterelnök úr, aki a maga tevékenységével megmutatta, hogy nyugodtan, megfontoltan tud haladni, olyan reformot fog hozni, amely összeegyeztethető lesz az ezeréves fejlődéssel és megmutatja a jövő útját. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Igen t. Ház! Peyer Károly igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy soha ennyire nem volt indokolt a marxizmus, mint a mai időkben. Nem fogok vitatkozni, erről már eleget vitatkoztunk. (Peyer Károly: Nem is mer!) De azt a tény fel állítást nem fogadom el, hogy a gazdasági élet irányítja ia politikát; sajnos, 6*