Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-180

402 Az országgyűlés Tcépviselöházdnak 18 roi, a vámszerződések revíziójáról mondott, mind elfogadom, de valósítsa is meg. r A pénzügyminiszter úr expozéjában beígérte az álláshalmozások megszüntetését, azt, hogy a közpénztárakból ezentúl mindenki csak egy címen vehet fel fizetést. Várom, hogy megvalósítsa. A miniszterelnök úr bemutatkozó programmját úgy értelmezem, az egy szó: NagyMagyarország, de ehhez az út az általános kultúrán, az egyenlő jogon és a gazdasági igazságon át vezet. Az általános kultúra jegyében követelem az általános ingyenes állami népoktatást, az egyenlő jogmegvalósításár>a követeiéin az autonómiák kiszélesítését, a titkos választói jog teljességét, a sajtónak a közigazgatás köréből való kivételét és szabadságát, politikai és sajtóügyekben az esküdtszéket, a tanszabadságot, az egyesülési és gyülekezési jogot, a. gazdasági igazság érdekében segítséget kérek egyaránt úgy annak, aki az eke szarvát, mint annak, aki a kalapácsot, rőföt vagy a tollat fogja. A hitelkérdés kérdéskomplexusával együtt legelső a telepítés kérdése is. Lord Melbourne mondotta: «Szabadság, egyenlőség és testvériség együtt talán sok, elegendő az igazi testvériség, mert ez magában foglalja a szabadságot és az egyenlőséget is.» Ezt méltóztassék megteremteni és minden jelszó helyett egyetlenegy jelszót mondani: az összes jelszavak kikapcsolását. Az egyetlen fix pont a magyar parlament és a magyar Szent Korona. Ha itt Berki Gyula t. képviselőtársam az 1920:1. te. módosítását kívánja, méltóztassék 'megengedni, hogy ez ellen óvást emeljek és óvatosságot kérjek, mert az államforma kérdését forgatja fel, nagyon sok érzékenységet sértene, érzékenyen sértené azokat is, akik hűséggel ragaszkodnak a legitimista gondolathoz. (Sándor Pál: Ügy van!) Méltóztassék elsősorban a bizalmat helyreállítani. A forradalom ledöntötte a béke tekintélyeit, az ellenforradalom lerombolta a forradalom tekintélyeit és az utána való korszak ledöntötte a saját maga mondva csinált tekintélyeit is. Megszűnt a tekintélytisztelet, de megszűnt a bizalom és megszűnt a megértés is. Ennek helyreállítása volna a főfeladat. En a kormány megnyilatkozásait, mint tegnap a gyáriparosok gyűlésén való megnyilatkozását is, megértéssel nézem, megértéssel hallgatom, de amíg a szavakat tettek nem váltják be, addig iránta bizalommal nem lehetek. , Nem elég a hideg fej politikáját hangoztatni, a meleg szív politikáját kell érvényesíteni s amíg ezt nem látom, amíg ennek érvényesülését nem tapasztalom, addig nem lehetek bizalommal a kormány iránt s így a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Csilléry András! Csilléry András: T. Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam fejtegetéseit figyelemmel hallgattam s ezek közül csak a fővárosra vonatkozó megjegyzéseire óhajtok néhány reflexiót fűzni. Igen t. képviselőtársam úgy nyilatkozott, hogy nagyon örül annak, hogy a 33-as bizottság nagyszerű eredményeiről számolhat be (Vázsonyi János: Csak egyről!) s a 33-as bizottság működését a maga részéről helyesnek 0. ülése 1933 május 15-én, hétfőn. tartja éppen abból a szempontból, hogy a közüzemek kérdéseibe beavatkozhatik s ennek kapcsán megemlítette azt, hogy végre lehetőség nyílik arra, hogy az igazgatósági tantiémek és az igazgatósági tagok létszáma leszoríttassanak. A magam részéről ebben az álláspontban nem tudok teljességgel osztozni, mert bár osztozom abban a felfogásában, hogy az igaz

; gatósági tantiémek leszorítandók (Vázsonyi János: Ez a lényeg!) s az igazgatósági tagok száma lehetőleg csökkentendő r arra minimumra, amelyet az adminisztráció a maga. részéről megkíván, azonban annak a tágkörű meghatározását, hogy mi módon avatkozhatik egy közüzem működésébe maga a kormányzat, én az autonómikus álláspont szempontjából félőnek és veszedelmesnek tartom. Könnyen megtörténhetik ugyanis azután az, hogy tisztára politikai szempontok és mas szempontok figyelembevételével majd nagyon gyakran beavatkozhatnak esetleg talán éppen abból a szempontból, hogy olyanokat ültessenek azokba az igazgatósági székekbe, akiket éppen a képviselő úr sem tart kívánatosaknak, s akkor ezek az igazgatósági helyek igazán a politikai szolgálatok elismerésére és jutalmazására fognak felhasználtatni, nem úgy, mint a mai viszonyok között. Azt méltóztatott mondani, hogy a törvényhatóságok jelenlegi struktúrájában a választójogi kérdést és a választások technikáját a képviselő úr nem tartja megfelelőnek. Valóban nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon 1920. óta az összes választójogi kérdéseket mind a székesfővároson próbálták ki és tíz esztendő óta már a harmadik törvényt hozták ebben a tekintetben. Mind a három törvény rossz volt és nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyeket hozzáfűztek s e mellett magának a választásnak technikáját is nehézkesnek tartom. Talán nekem van egyedül jogom abban a tekintetben ezt elbírálni, hogy milyen nehézkes és mennyire nem felel meg a követelményeknek, hiszen magam, mint az igazoló választmány elnöke, nehéz kéthónapi munkával tudtam csak 1931-ben abból a nagy zűrzavarból egy aránylag eléggé becsületes és tisztességes választást kihámozni. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy nagy hiba van általában az egész titkos választójog kérdésében. En, aki a titkos választójog álláspontján állok, a tegnapi napon borzasztóan szomorú tapasztalatot tettem, amelyet országos vonatkozásban is értékesíteni lehet. Mi, akik a magyar népnek a titkos választójog megadását kívánjuk, tudjuk nagyon jól, hogy a magyar népnek az intelligencia kellő fokára való nevelése az utóbbi évtizedekben és talán hosszú évszázadokon keresztül nem történt meg. A nyolcosztályú elemi iskolák bevezetése előtt nagyon nehezen is tudnék megfelelő eredményeket várni a titkosság tekintetében, mert éppen a tegnapi napon történt az, hogy az Országos Orvosszövetségben, ahol feltételezetten valamennyien diplomás, egyetemet végzett emberek vannak, a szavazatok tíz százalékát kellett megsemmisíteni azért, mert a titkosság jogával nem tudtak megfelelően élni. Nem akarok erre bővebben kitérni, mindenesetre szomorú tapasztalat ez, amit a későbbiekben fel fogunk dolgozni s ami bizonyos mértékben olyan meditációkra készteti az embert, hogy bár a titkos választójog tényleg helyes abból a szempontból, hogy mindenki függetlenül nyilváníthassa