Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-178

336 Az országgyűlés képviselőházának 178. ülése 1933 május ll-én

t csütörtökön. merem tenni és szeretnék rá kielégítő választ kapni. Teljesen fölösleges, t. "Képviselőház, hogy a hatalmas nagy nyugdíjakkal rendelkező, nagy vagy ónokkal .bíró, nagy állásokat ibetöltő kegyelmes és méltóságos urak nagy vagyonuk és jövedelmük mellett még zsíros nyugdíjakat vágjanak zsebre ugyanakkor, amikor az országban száz- és százezer ember éhezik a szó legszorosabb értelmében. Ezt az urak majd egymás között fogják eldönteni és nem kétséges, hogy úgy fogják eldönteni, hogy marad minden a régiben. Én azt sem mondom, hogy számoljanak lelkiismeretükkel, de azt mondhatom, hogy számoljanak a következményekkel. A miniszterelnök úr az ő székfoglalójában itt a Képviselőházban a kormány szociálpolitikai álláspontját, illetve programmját egy egyszerűtőmondatban foglalja össze, mondván: «Munkanélküli segély nincs, de munka az lesz.» — A mondat első felét teljes mértékben beváltotta a kormány, a másik felét azonban nem, mert ma éppen úgy nincs munka és nincs munkaalkalom ebben az országban, mint ahogy nem volt, sőt még kevesebb van, mint amennyi volt a Gömbös-kormány előtt. Munkanélküli segély természetesen nincs! A munkanélküli segély ellen is mesterséges hangulatot keltenek csak azért, hogy megtakarítsák azt az összeget, amelyet erre a célra kellene kiadni. Ezzel szemben a munkanélküliek száma egyre növekszik és egy kormánypárti képviselő, Krüger Aladár 300.000-re becsüli a munkanélküliek számát, ami a családtagokkal együtt kerek egymillió. Tehát kormánypárti forrás szerint áll így a helyzet. Többféle statisztikai adat van, de egységes állami statisztikai felvétel természetesen nincs, mert, hár van statisztikai hivatal a miniszterelnökség hatásköre alatt, de ennek még nem terjedt ki a figyelme arra, hogy a munkanélkülieket is összeszámlálja. Ez nem érdekli őt. A munkanélküliek számát tehát 300.000-re becsülik, ami egymillió lélekszámot jelent a családtagokkal együtt. Egymillió lélek van kikapcsolva, t. kormány és t. pénzügyminiszter úr, a termelésből és a fogyasztásból. Én nem tudom, kalkulációba vette-e a pénzügyminiszter úr ennek az egymillió embernek a kikapcsolását, illetőleg az ezzel járó gazdasági következményeket és számolt-e _ azzal, hogy ezeknek kikapcsolása mennyit jelent majd a különböző adóelőirányzatok zsugorodásában. Ma talán még nem látja, de egészen bizonyos, hogy néhány hónap múlva meg fogja látni és igazat fog nekem adni. Budapest polgármestere jelenti, hogy csak Budapesten 89.000 a munkanélküliek száma, minden ötödik ember Budapesten közsegélyre szorul, amit természetesen nem kap meg kielégítő formábab és legfeljebb csak a téli hónapokban jut. egy kis élelemhez. A vidéken természetesen még rosszabb az arány (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) és rószszabb a környéken is. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Tessék tudomásul venni, tessék) szó szerint értelmezni, amit mondok: a környéken valósággal éhinség uralkodik. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Saját szemeimmel láttam, hogy sokszáz család a szemétből kaparja ki azt

1 az élelmet, amelyre szüksége van az életüzem fenntartására. Jóravaló magyar ipari munkások sírták el itt a környékem, hogy csak akkor esznek egy darab husi ha a szomszédban elhull valamely áliLat, egy sertés vagy egy szárnyas. (Buchinger Manó: Ez a probléma, nem a királykérdés, a restatiráció!) A magyar munkás, a magyar ipari képzett szakmunkás, aki világszerte elismert, jó, megbízható szakmunkás, ebben a gyönyörűségeis országban, Magyarországon, részben döghúson él. Ez nem túlzás. (Buchinger Manó: Mindennap a királyt sürgetik! Kenyeret adjanak a népnek!) Elnök: Buchinger Manó képviselő urat figyelmeztetem, hogy tartózkodjék olyan kijelentésektől, amelyek a nemzeti kegyeletet sértik. (Buchinger Manó: Mindennap restaurációt sürgetnek!) Buchinger képviselő urat kérem, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól. Propper Sándor: Azt hiszem, hogy a korgó gyomornál nincsi sértőbb valami a nemzetre, különösen, ha a korgó gyomor tömegesen és tartósan fordul elő. Mondom, nem túlzás; tessék ellenőrizni, tessék a környékre kiküldeni olyanokat, akiknek nem érdekük, hogy szépítsék a jelentésééi Tessék valakit kiküldeni, vagy tessék kimenni álruhában, Harun al Rasid példájára, egyszer ezt is szabad megfenmi a magyar dolgozó nép érdekében. Tessék kimenni, megnézni és akkor megméltóztaiik róla győződni, hogy milyenek, az állapotok; vagy pedig kérjenek jelentéseket a polgármesterektől. Nem a fŐszolgabíráktól kérjenek jelentéseket, mert azok egészen biztosan rózsaszínű jelentéseket fognak beterjeszteni, hanem a polgármesterektől, akik látják a dolgokat,, akiknek kezében összefutnak a nyomorúság adatai, és meglátják, hogy ez fájdalmas, keserű, valóság, olyan valóság, amellyel számolni kell és amelynek megszüntetése ma már igazán nem pusztán munkásérdek, hanem egyetemes, országos érdek. A számokról, a munkanélküliség statisztikájáról azért nem beszélek, mert erről már beszéltek és mert többféle forrásból eredő statisztikai számok feküsznek már itt a Képviselőház előtt. A helyzet azonban az, hogy a munkanélküliségen lehetne segíteni azokkal a követelésekkel, amelyek a mi részünkről nem újak és már számtalanszor kerültek ide a Képviselőház elé. Ha a biztosítási intézeteket vesszük alapul, azoknak taglétszámát, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a különböző betegsegélyzőpénztárak taglétszáma 937.000, a legutóbbi kimutatás szerint. Ha ebből levonjuk a háztartási alkalmazottakat, akkor marad 645.437 ipari és kereskedelmi dolgozó az egész országban. Ha figyelembe vesszük, hogy egves gyáripari foglalkozások kivételével a munkaidő mindenütt meghaladja a heti 48 órát és egyes^ gyáripari ágakban, a textiliparban, a vegyészeti iparban, az építőiparban, a szőr-, sörte-, tollfeldolgozó és élelmezési cikkek gyártásával foglalkozó iparban meghaladja a 60 órát is, vidéken, különösen falvakban a kézműiparban pedig ennél is hosszabb a munkaidő, akkor az^ átlagos heti munkaórát teljes tárgyilagossággal 54 órára vehetjük. (Zaj jobbfelől.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! (Egy hang a jobboldalon: Muszáj ezt hallgatni?) Neon muszáj, de ha bent vannak a képviselő urak, akkor legyenek tekintettel a házszabályok előírásaira. Propper Sándor: Ez alapon a betegségi intézetek adatai szerint a dolgozó munkások heti 34,853.598 munkaórát dolgoznak. Ha törvényesítenék a 40 órás munkahetet és betiltanának minden túlórát — ami egyáltalában nem