Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-178

Az országgyűlés képviselőházának 178. megvan a felelősségérzet, a felelősségtudat, a felelősség érzése a történelem ítélőszéke előtt, akkor az államhatalom felelőssége tudatában nyúljon bele ebbe a darázsfészekbe és; juttasson epv darab kenyeret azoknak is, akiknek egy­általán semmijük nincs, mert ebben az ország­ban a munkanélküliség meglehetősen megszapo­rodott, ma az embereknek ezrei és ezrei vannak, akik nem kívánnak mást, csak azt, hogy ónun­kat kapjanak; nem kívánnak mást, csak azt, hogy az éhségtől, a szenvedéstől, a nélkülözés­től el nem ernyedt, erős karjukkal tudják meg­keresni maguknak és családjuknak a kenyeret. A munkanélküliség kérdésének megoldása terén, sajnos, eddig nem tapasztaltuk a szociá­lis államtól annak a feladatnak teljesítését, amelyet ebben a tekintetben méltán el lehet várni. Nem tudom, hogy amikor a munkanél­küliségről beszélek és 'az ifjúság elhelyezésének problémáját is megemlítem, megtörtént-e itt minden abban a tekintetben, hogy .az ifjúságot kenyérhez juttassuk. Nagyon jól tudom, hogy az ifjúság kérdése ma Magyarországon, de ta­lán az egész világon is a legnagyobb probléma, azonban azt is tudom hogy, ha mi nem oldjuk meg az ifjúság kérdését, azt meg fogják oldani mások. Es && ifjúság problémájáról beszélve, lehetetlen elhallgatnom azt, hogy a kormány egy minisztertanácsi határozatot hozott, amely­nek értelmében azok az emberek, akik szolgá­lati idejüket az állam szolgálatában kitöltötték, nyugdíjba mennek, hogy az ifjúságnak helyet adjanak. Nem tudom, hogy a kormány ezt ho­gyan hajtotta végre, azonban úgy értesültem, hogy a •kiszolgált tisztviselőik között többen akadtak olyanok, akiket nélkülözhetetleneknek nyilvánítottak. T. Képviselőház! Amikor a mi ifjúságunk erkölcseiben és ruházkodásában züllik, amikor életstandardja a minimum alatt van, akkor, bo­csánatot kérek, nélkülözhetetlen embert nem is­merek; akkor azt mondom, hogy, ha egy fiatal­embernek tudok is csak 'helyet adni azzal, hogy ia szolgálati idejét kitöltött tisztviselőt nyug­díjba küldöm, akkor is többet tettem, mintha ezt az elvet, amely talán nem is igaz, próbálom a közéletben .megvalósítani. En azt gondolom, hogy a kormány a munkanélküliség radikális megoldására kénytelen lesz a földbirtokpoliti­kához erélyes kézzel hozzányúlni. En ma nem ismerek az országban értéket, nem ismerek te­ret, ahol ia munkanélküliek tömegét el lehetne helyezni, az egyetlen érték, az egyetlen terré­num itt a maigyar föld. Hogy ezt hogyan kép­zelem^ megoldhatni, »a t. Ház engedelmével a földmívelésügyi tárca költségvetésének vitájá­ban bátor leszek előadni. T. Képviselőház! Az állam intézkedései­ben és az államélet menetében nagy szomorú­sággal állapítom meg azt is, hogy a szociális szolgáltatások terén az állam nem adja anmak a maximumát, amit ennek a kérdésnek hord­ereje és fontosság'a megérdemel. Amikor majd később ennek az országnak megírják a törté­netét, meg fogják állapítani, hogy ebben a korban talán a legnemesebb gesztus az volt, amikor az ország gondoskodni akart a bete­geiről és elaggottjairól. Hogy jött ez a gazda­sági dekonjunktúra és ma az államhatallom talán a körülmények kényszerítő erejétől szo­ciális szolgáltatások terén vállalt yagy elkép­zelt és elgoadolt kötelességeit teljesíteni tudná, ez nem lehet felmentő jogcím arra, hogy a szociális kérdéssel ez a parlament és ez a most élő magyar társadalom ne foglalkozzék. ülése 1933 május 11-én, csütörtökön. 333 T. Képviselőház! A szociális kérdés meg­oldása a szociális államnak olyan feladata, amelynél elsőbbrendű feladatot elképzelni nem tudok. T. Képviselőház! Az államalkotó erő har­madikául az idealisztikus és az etikus alap mellett én az arisztokratikus alapot értem. Ne értsenek félre. Ezt a szó legnemesebb ér­telmében veszem. Ahol valaha állambölcsele­tet írtak, ahol az államról írtak az ókortól kezdve a mai napig, mindenhol az volt a kí­vánság, hogy az államnak vezetését, az ügyeknek vezetését az «aristoi», a legjobbak, a legnemesebbek tartsák kezükben. Természe­tesen ma ennek különösen nagy nehézsége van, mert a parlamentarizmus következtében olyan politikai adottságok vannak, amelyek esetleg iiluzóriussá teszik azt, hogy a legkivá­lóbbak, a héroszok, a hősök álljanak oda az ország intézésébe, vezetésébe. Azonban bár­mennyire megköti is minden államhatalom­nak, minden államnak a kezét ez a politikai adottság, abban egyeknek kell lennünk, hogy a szelektálást, a parlamenti kereteken belül oldjuk meg, hogy csakugyan a legjobbak jus­sanak vezető szerephez. T. Kép viselőház! Lázár Miklós t. képvi­selőtársam említette, hogy a közéleti tiszta­ságot különösen ő és elvbarátai követelték és a közéleti tisztaság követelésében a keresz­ténypárt nagyon hátramaradt. T. Ház! Ennek a pártnak bizonyos múltja van már és ez a párt talán a legrégibb ebben a parlamentben. Ennék a pártnak elgondolásában mindig benne volt az. hogy harcolt a közéleti tiszta­ságért. Amig emberek intézik a dolgokat és ahol emberek vannak, ott természetesen min­dig aktuális téma, aktuális probléma a köz­életi tisztaságért való küzdelem, azonban nagy hiba volna általánosítani, nagy hiba volna egyes pártokat, mint a korrupciónak a fészkét és egész pártokat, mint korrupt pár­tokat odaállítani, mert vannak korrupt embe­rek, de én még korrupt pártot nem ismertem. Nagy tiszteletiéi Lázár képviselőtársam felé, visszautasítom azt, minthogyha én és a pár­tom nem tartottuk volna mindig elsőrangú •kötelességüknek, — ez természetesen minden magyar képviselőnek kötelessége — hogy a közéleti tisztaság terén a maximuma történ­jék annak, amit cselekedni lehet. (Ügy van! tlmt van! a Ház minden oldalán. — Usetty Bélf>: Kötelesség!) T. Képviselőház! Itt bátor vagyok meg­említeni azt is, hogy a Képviselőház a múlt évben az ö s széf érhetlenségről törvényt hozott, amely a Felsőházhoz került és onnan vissza­küldetett. Nagyon kérem ia t. kormányt, hogv a kedélyek megnyugtatása miatt is minél előbb tárgyaltassa le ezt az összeférhetlenségi törvényt,'(Helyeslés.) Nem lehet itt abban kü­lönbség és nem lehet az egy pártnak a privi­légiuma, hogy ki álljon hősként fehér tógában a fórumra és így hangoztassa, hogy ő a főkö­vetelő, ő forszírozza és ő hozza a közéletbe a tisztaságot. Mindnyájunknak komoly érdeke, az ország érdeke fűződik ahhoz, hogy egy­öntetűen kívánjuk a legszigorúbb összeférhet­lenségi törvénnyel a közélet káros kinövései­nek lenyesegetését. T. Képviselőház! A miniszterelnök úr már jövetele alkalmával is, de későbbi nyilatkoza­taiban is a nemzeti egységet hirdeti és a nem­zeti egységhez akarja a^ különféle pártok és emberek együttműködését megnyerni. En azt mondom, lehetne itt koncentráción kívül is

Next

/
Oldalképek
Tartalom