Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-177
Az országgyűlés képviselőházának 1\ tiszteletreméltó altruista testület. Semmi magánérdek nem fűződik hozzá. — Felkiáltások a jobboldalon: Nincsenek tantiémek, nincsenek jutalékok,) Elhiszem, hogy semmi magánérdek nem fűződik hozzá, de azért én azt mondom, hogy van egy hivatali érdek, van egy hivatali méltóság, amely kötelez. (Zaj. Elnök csenget.) Röviden befejezem, hogy vissza ne éljek a t. Ház türelmével. A spannungra méltóztatott hivatkozni. Méltóztassanak elhinni, hogy ilyen krajcáros leszállítás, vagy bármi ilyemi a szabad forgalomnál pehelykönnyű tétel, amely önmagától oszlódik el. (Kálllay Miklós földmívelésügyi miniszter: Szabad forgalom esetén még egyszer akkora volt.) Legyünk igazságosak, csak egy néhány hétig tartó akkori gazdasági velleitások miatt. Állítom — tessék megnézni a hivatalos piaci árjegyzéket — olcsóbb volt 1928—29 februárjában is. (Farkas Elemér: Békében sem volt olcsóbb, amikor szabad forgalom volt!) így igazán nem tudok vitatkozni. r Sokkal olcsóbb volt békében. Ne méltóztasssék előjönni ia külföldi árakkal. Pláne t. képviselőtársam azt mondta, hogy neki statisztikája van, amely szerint Lipcsében, Rómában és Milánóban ilyen magas árak vannak. Egy agrárországban mégis egészen más viszonyok vannak, egészen más itt a probléma. Nagyon egyszerű. Nincs szükség rá, hogy a tej árát így komplikáljuk. (Holitscher Károly: Ausztriában is drágább a tej, pedig annak kivitele van! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gál Jenő: Az is ipari állam! Hiába itt minden! Kiadhat a miniszter úr akármilyen végrehajtási utasítást, az emberek le fognak szokni a tejről (Ellenmondások jobbfelől.) és akkor majd meg fogja látni, hogy mit ért ez a szép kerülő indokolás. Nagy tisztelettel vagyok a miniszter úr becses személye, intenciói, képzettsége és elgondolása iránt, van is erre okom, mert tapasztaltam emelkedett felfogását, amikor még más reszortban dolgozott. Azután a mélyen tminiszter úr átjött a kereskedelemből a földmívelésügyi szakra. Ami azt illeti, hogy a tej árát magasan tartja és ezt a kötött forgalom megalkotásával idézi elő, rá fog jönni a miniszter f úr, hogy ez a fogyasztók millióinak ártalmára van. A mai gazdasági leromlottságban ilyen árnívót tartani semmi módon nem lehet. Nem sajnálom az 1*7 fillért a termelőtől, de én a tej árából akarom megadni könnyen, nem ilyen kerülő úton, hogy az, aki egy csésze tejet iszik, vagy munkába áll és a gyermekénél otthagy egy üveg tejet, az legyen kénytelen adózni ilyen komplikált elgondolások alapján létrejött árkiegészítő alap révén. Erre egy agrárországban nincs szükség. Rossz f példa volt a hússal és gabonával való példálódzás, mert ott is, amikor csak részlegesen kötött forgalom lépett életbe, amikor a gazdákat azzal akarták kárpótolni az árveszteségért, hogy papiroson kombináltak, hogy miképpen tudják ezt az árkiegészítést nekik adni, még sem lehetett semmit sem tenni. Tessék megnézni, hogyan áll azóta a mi mezőgazdaságunk. Ez messze vezetne, én nem akarok idáig elmenni. Mielőtt a mélyen t. miniszter úr kiadja a végrehajtási utasítást^ egyet tegyen meg. A különböző foglalkozási ágak fogyasztói rétegeit, termelői rétegeit hívja meg egy ankétre és nézze meg, hogy azon az ütőéren, amelyre ráteszi a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. '. ülése 193$ május 10-én, szerdán. 293 kezét, egészséges-e az a vérkeringés, amelyet azzal állít elő, hogy ilyen végtelenül nehéz indokolással volt kénytelen ezt igazolni. Higyje meg a miniszter úr, hogy akkor tesz jó szolgálatot ennek az országnak, ha leegyszerűsíti, kiküszöböli a közbeeső vállalkozásokat. Minderre nincs szükség, a termelő jusson a fogyasztóhoz és akkor meglátja, lesz egészséges árképződés, olcsóság és a gazdának is lesz pénze, a tejnek is megfelelő ára. Enélkül csak drágaság lesz, amelynek nyomán borzasztó nyomorúság és leromlás áll elő. A miniszter úr válaszát nem vehetem tudomásul. (Zaj.) Elnök: Holitscher képviselő úr nem kíván szólni. Dinnyés képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos-* A miniszter úr válaszából örömmel hallottam, hogy redukálni akarja a tejprodukciónál a családi hitbizományokat, a kontingenseket le akarja faragni, valamint megakarja szüntetni az aszfalttehenészeteket. Ez nagyon helyes elgondolás. Rektiifikálni akarom félreértett szavaimat. En milimárik alatt nem azokat értettem, akik összeveszik 4—5 fillérért a tejet, piszkos kannába helyezik el és betörnek vele a fővárosba. Ezt tartoztam kijelenteni. A miniszter úr válaszát azonban nem vehetem tudomásul a következő okokból. Az eddigi kalkuláció 32 filléres fogyasztói árat tüntetett fel és 20*2 fillér volt az, amit a gazdának előirányzott ab Budapest, természetesen ebből levonva a fuvart. Jelenleg a helyzet az, — ezt a miniszter úr beszéde is megerősítette — hogy a vállalatoknak azt a bizonyos spannungját O'S fillérrel felemelte, mert a különböző szakértők, a különböző revizorok megállapították, hogy a tej vállalatok a 7*8 fillér mellett nem bírják a rezsit és ráfizetnek. En úgy voltam értesülve, nem akartam elébevágni a miniszter úr válaszának, hogy a legújabb tárgyalások egyenesen arra irányultak, — ez volt az első pont a vállalatok részéről — hogy a kezelési költséget 8"6 fillérre méltóztasék emelni. Visszatérek arra, amit először mondottam, hogy 6—8—10 vagy 20 a száma a vállalatoknak, nem fontos, de miután azt mondották, hogy ráfizetnek, a miniszter úr rögtön segédkezet nyújtott nekik és hogy meg tudjanak élni, ezt a bizonyos kezelési költséget felemeli. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: A tejgazdasági bizottság és az összes tejtermelők kérték, hogy a spannungot az ő terhükre emeljem fel! — Gál Jenő: Mi pedig fizessük meg!) Magyarországon nem húsz és harminc, hanem >száz és ezer magyar mezőgazda van, akinek léte sokkal fontosabb az ország jövője szempontjából, mint ennek a 8—10 vállalatnak az érdeke. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ez igaz!) Nem vehetem tudomásul a miniszter úr válaszát, mert a ibeavatkozás a kormány részéről csak a vállalatok érdekében történik. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Nem, kérem!) A inai körülmények mellett, amikor a mezőgazdaság nagyon sok helyen tényleg ráfizetéssel dolgozik, valami úton-módon, adókedvezménnyel, vagy valami más módon kellene segíteni rajta. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Sok helyen megcsinálják!) De még mindig nem ennyire. Mélyen t. miniszter úr méltóztatik tudni, hogy ez a felemelés mit jelent a^ vállalatok részére, hogy mennyit kapnak majd ebből? Bizonyára méltóztatik tudni, hogy egynapi 10.000 literes forgalmat lebonyolító vállalatnál a 0"8 filléres emelés egy évben kitesz 22.000 pengőt, 43