Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-177

Àz országgyűlés képviselőházának 1 lás — barátságtalan külpolitikát folytatnánk. Egyet azonban nem szabad szem elöl téveszteni, azt, hogy ez a Németország e pillanatban egész Európával, sőt mondhatnám az egész világgal szemben álL Míg a mai német kormány eljövetele előtt az európai politikában Franciaország teljesen izolálva volt, addig ma a dolog úgy áll, hogy Franciaországnak majdnem mindenki szövetségese — az Anschluss kérdésében még Olaszország is, ellentben a né met politika teljesen izolálva van. Mármost talán azzal még le tudnék számolni, hogy ne hagyjuk magunkat a francia politika uszályhordozóivá válni, — bár én e tekintetben is némileg más véleményen vagyak — de egy bizonyos, és ez az, hogy az elmúlt évtizedben a bethleni magyar külpolitikának helyesen az a fix szempontja volt, hogy semmi olyat nem tenni, ami Anglia barátságát kockára tenné. Már pedig e pillanatban a helyzet az, hogy Anglia közvéleménye egyértelműen áll szemben Németországgal és szemben áll eddig a német revízióval is. Aki elolvasta a legutóbb lefolyt tárgyalásokat az angol parlamentben, ahol egymásután szólaltak fel a Labour Party részéről Major Attlee a Labour részéről, a locarnói külügyminiszter, Sir Austin Chamberlain, aki nagy szolgálatokat tett Németországnak, Winston Churchill, Lord Grey of Fallodon, Lady Asquith, akik mind egyértelműleg állást foglaltak Németország ellen, úgy, hogy azután kénytelen volt Sir John Stimson anélkül, hogy véleményt mondott volna, kijelentem: «el kell ismernem, hogy ez az angol közvéleményt fejezi ki»; aki mindezt látja, az nem kívánhatja azt, hogy mi a mi revizlós mozgalmunkat, amely alá van támasztva az igazság erejével s amely kell hogy érvényesüljön, a német törekvések szekeréhez láncoljuk. (Helyeslés és taps a baloldalon.) T. Ház! Az angol Economist egy kitűnő cikket írt azon a címen: ^«Revision without war», vagyis: Revizió háború nélkül, s azt mondja, hogy kétféle revizió van. Elnök: Méltóztassék befejezni! Fenyő Miksa: Rögtön befejezem. Azt mondja, hogy elképzelhető egy mérsékelt és konstruktív revízió, háború nélkül, és elképzelhető egy radikális és destruktív revízió, háborúval. És amikor ezt okosan magyarázza, akkor egyúttal rögtön kijelenti, hogy lehetetlen gondolatnak tartja, hogy a danzigi korridorra irányuló német revíziónak helyt adjanak. Ugyanakkor azonban a mi revíziós törekvéseinkről — természetesen egy mérsékelt és konstruktív revízióról — a legnagyobb szimpátiával ír. Amikor tehát ez így van, nagyon kérem a magyar kormányt, hogy bármilyen politikát folytat Németországgal szemben, a magyar revízió ügyét tartsa ettől külön. (Helyeslés a baloldalon.) T. Ház,! Be is fejeztem. A miniszterelnök úr egyszer vgy beszélgetésben Vauvenerges egyik axiómáját idézte és azt mondta, hogy az a tehetséges ember, akinek

1 folyton szerencséje van. Hát én kívánom a miniszterelnök úrnak, hogy az összes belpolitikai kérdésekben, de különösen a revízió kérdésében szerencséje legyen. S mivel az eddigi működéséből úgy látom, hogy némely dolgokban jó sanszai vannak, a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a középen és a balközépen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Herczeg Béla jegyző: Somssich Antal gróf! \ ülése 1933 május iÔ-ên

t szerdán. 2?5 Gr. Somssich Antal: T. Ház! Tisztelettel kérem a Ház engedélyét, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés) Elnök: Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadtaMost pedig előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap^ délután 4 órakor tartsa, s annak napirendjére tűzessék ki az 1933/34. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Szólásra ki van feljegyezve? Herczegh Béla jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Napirendi felszólalásom csodálatos és különös természetességgel kapcsolódik Fenyő Miksa t. képviselőtársam beszédének utolsó részéhez. A mostani késői órákban a nagy német birodalom, e hatalmas kultúrnemzet egyes városaiban, Berlinben és más városokban az éjszakában lobogó lángok jelzik azt a gyűlöletet, amely úrrá lett Németország földjén. Ezek a lángok elhamvasztják a kultúrának betűkbe öntött kincseit. Teherautókon viszik a könyve; ket, körülbelül harmincezer könyvet, a berlini Opera-térre és más városok tereire s ott máglyát gyújtanak, petróleummal öntik le azokat a fahasábokat, amelyekre felhalmozták a kultúra értékes munkáit. En mint kultúrember, mint magyar író, mint egy szerencsétlen, egy nagyon megalázott nemzetnek fia, amely nemzet azonban lelkében nagy maradt, mély fájdalommal látom, hogy az egész kultúrvilág megdöbbenésére ez a kultúrmerénylet megtörténhetik a mai korban, olyan időben, amely messze van az ókor és a középkor sötét emlékeitől. Engedje meg nekem a tisztelt Ház, hogy amikor szóváteszem ezt a borzalmas kultúrtörténekni merényletet, hivatkozzam arra a nagy német nemzetre és a nagy német nemzet hatalmas kultúr munkájára, amely most megaláztatik, hivatkozzam Goethe, Schiller, Kant és Wagner nemzetére, amely lelkében idegen kell, hogy legyen ezektől a jelenségektől, ettől a borzalmas, az egész kultúrvilágot felháborító és megrendítő autodafétől. A szellem kincsei elpusztíthatatlanok, s hiába hamvasztják el a lángok azokat r a könyveket, az azokban à könyvekben megírt eszmék tovább fognak élni, és a tébolyodott gyűlölet nem fogja célját elérni. A máglya lángjai mögül ott vigyorog felénk sötét profilja a tébolyodott gyűlöletnek, amely politikai és felekezeti gyűlölet. Ezzel szemben van azonban egy

t emberi szolidaritás, a kultúrközosség nagy átérzése, amely lelkéből kiveti az ilyen jelenségeket. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék egy külföldi állam dolgaival talán nem foglalkozni ! Pakots József: Nekem az a tiszteletteljes véleményem, hogy ez nem egy külföldi állam kérdése... Elnök: Kérem, méltóztassék a napirendhez hozzászólni! Pakots József:... hanem az egész emberiség kultúrérzésének közös kérdése. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Amikor én ezekről beszélek, akkor tisztelettel beszélek a nagy német nemzetről, de nem beszélek tisztelettel azokról ia bűncselek" 39*