Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-177

226 Az országgyűlés képviselőházának közti sztesség^ elvének szigorúbb érvényesítése a közélet egész területén. Amidőn több mint egy évvel ezelőtt az országgyűlés először összejött a választásokután, többen közülünk, újonnan megválasztott képviselők közül azzal a meggyőződéssel jöttünk ide, hogy a háború, a forradalmak és a forradalmak utáni úgynevezett konjunktúra« időszak megmételyezték az egész világon az emberiség erkölcseit és hogy ez alól, sajnos, bizonyos fokig a cmi népünk sem tudott kitérni. Hiszen az újságokban^ napról-napra megjelenő botrányok, leleplezések fényesen igazolták azt, hogy a mi gondolatunk helyes és a valóságnak megfelelő. Mi tehát egy csoportot alakítottunk és arra törekedtünk, hogy a tisztesség elve fokozottabban érvényesüljön a jövőben a közéletben és hogy a panamák ebben az országban végleg kiirtassanak. Akkor történt, hogy abban a rendkívüli megtiszteltetésben részesültem, hogy^ a Belvárosi Polgári Kör egy politikai vacsorájára hívtak meg, ott felszólalhattam és elsőnek hirdethettem ebben az országban a nyilvánosság előtt a tisztesség elve fokozottabb érvényesítésének szükségességét (Lázár Miklós: Ezt már hirdetjük öt esztendő óta!) és pedig a jelenlevők örömrivalgása és viharos tapsai kíséretében. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Képviselőház ! Mi volt ennek a programmhirdetésnek gyakorlati következménye? A lehető legszánalmasabb. Az történt, ami mindig történni szokott, amikor valaki a közéletben, vagy egy új gondolatot, vagy egy olyan gondolatot hirdet, amely talán nem is egészen új gondolat, de legalább is új úttörő gondolatot, szokatlan új gondolatot jelent a politika terén. Igen sokan voltak akkor ebben az erszágban, akik a 'mi törekvéseinket teljesen félreértették és azt mondották, hogy >mi gyöngítjük a párt egységét, holott éppen a párt megerősítésére törekedtünk. Azt mondottak, hogy felóniát követtünk el, holott nem követtünk el. Azt mondották, hogy a miniszterelnököt ki akarjuk cserélni, holott nem akartuk kicserélni. Sokan voltak, akik pártunk vezetőjét felszólították, hogy minket oszlasson fel. Dicséretére legyen mondva, hegy ezt a tanácsot nem követte és hogy csoportunk tovább működött az ország legnagyobb hasznára. Hiszen legutóbb is az Imperial-olajpanama alkalmával láttuk, hogy a mi csoportunk egyik kiváló tagja, Payr Hugó igen t. barátom volt az, akinek révén ez a visszaélés a kormány tudomására jutott. Most, ilyen hosszú idővel ez után az incidens után abban a fényes politikai és erkölcsi elégtételben részesültünk, hogy ugyancsak a Belvárosi Kör egy politikai vacsoráján, amely a közelmúltban folyt le, megjelent a jelenlegi kormány egyik (minisztere és beszédében a jelenlevőket arra szólította ifel, hogy zászlajuk középső fehér sávjára írják fel azokat a szavakat, hogy: polgári tisztesség. Ennek a kormánynak becsületére legyen mondva, hogy amióta a kormányt átvette, ezen az úton igen jelentékeny lépéssel haladtunk előre és hogy minden egyes alkalommal kérlelhetetlen szigorral alkalmazta a törvények parancsoló szavát. Hiszen nyilvánvaló, hogy ameddig széles néprétegekben él az aggodalom, hogy a kormány nem tudja összeszedni azt az erélyt, amely szükséges ahhoz, hogy a panamát kiirtsa, hogy meghozza megint azokat az intézkedéseket, amelyek a megtévelyedett embereket megint a tisztesség és becsület 177. ülése 1933 'május 10-én, szerdán. útjára visszavezetik akár precentív, akár represszív módon, addig a lelkek egységét megteremteni, sajnos, nem lehet. Áttérek egy másik égető problémára és ez a gazdaadósságok kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Bevallom, hogy ez igen nehéz és súlyos probléma, amelynek megoldása igen nagy gondosságot és körültekintést igényel, de amelynek végleges és gyökeres megoldása a nemzet vitális érdekét képezi. Miért? Azért, mert ebben az országban 577.000 olyan^ eladósodott^ gazda van, akiknek legnagyobb része önhibáján kívül került ebbe a súlyos helyzetbe. A pénzügyminiszter úr a uiultkor azt mond'Oitta, hogy egymillió lélekről van szó, mert hozzászámította ezek családtagjait is. Manapság a pénzügyminiszter urak igen szívesen beszélnek lélekszámról, mert hiszen a gazdasági válság szele lassanként lesodorja rólunk az anyagi port, de akár lelkekről beszélek, akár gazdálkodóról, ez az 577.000 család mégis igen nagy és tekintélyes számot jelent, miután Magyaíországon, amint a statisztika mutatja, mindössze 1*5 millió mezőgazdasági termelő van. Ez az állapot fekélyt jelent a nemzet testén, fekélyt úgy politikai, mint gazdasági szempontból azért, mert ezeknek az eladósodott embereknek az elégedetlensége megmételyezi a levegőt és ez a megmételyezett levegő elégedetlenné teszi azokat is, akiknek egyelőre még semmi okuk nem volna a panaszkodásra

; Itt is ugyanaz a probléma áll előttünk: ez az állapot kettészakítja a gazdatársadalmat, ahelyett, hogy egy táborban egységesítené azt. Hogy pedig ez a helyzet gazdasági szempontból is káros és tűrhetetlen, azt alig kell magyaráznom az igen t. képviselő uraknak, mert hiszen sokan elmondották ezt itt és eléggé kimerítették ezt a témát a sajtóban is. Ezért csak röviden jelzem, hogy ez az állapot a fogyasztást állandóan alacsony színvonalon tartja, a hitelintézeteket immobilizálja, a hiteléletet teljesen összezsugorítja, amiből kifolyólag fokozatosan megbénul maga a mezőgazdasági termelés^ is. Ezt a kérdést tehát meg kell oldani. Természetesen, nem lehet radikálisan megoldani úgy, hogy a gazdavédelmet egyszerűen megszüntetjük és a gazdaadósokat ellicitáltatjuk, hiszen ez a hitelintézeteknek sem érdeke, mert nyilvánvaló, hogy a mai viszonyok között, egy ilyen általános likvidálás azt eredményezné, hogy követeléseik legnagyobb részét örökre elvesztenék. A ikormány belátta ennek a problémának fontosságát, belátta azt, hogy ezen a téren cselekedni kell, hogy ezt a problémát meg kell oldani. Egyelőre azonban nem nyúlt még a tulajdonképpeni problémához, hanem arra törekedett, hogy a kamatkérdés rendezésével, a kamat általános mérséklésével bizonyos átmeneti, nyugalmi időt létesítsen. Ezen a téren három fontos intézkedés történt. Az első r az, amellyel a záloglevelek kamatszolgáltatását 5%-ra mérsékelte és a tőketörlesztési járulékfizetést felfüggesztette. Második intézkedése az volt, amellyel a rövidlejáratú tartozások kamatát 8%-ban maximálta. A hanmadik intézkedés pedig a 4300. M. E. rendelet, amely 2'5%-os hozzájárulást enged azoknál az adósoknál, akiknél az adóssági teher a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörösét 'meghaladja, mégpedig a tizenötszörös jövedelemösszeget meghaladó részre nézve. Kijelentem, t. Ház, hogy ezek imind rendkívül értékes és érdekes intézkedések. Különösen értékes az első kettő és különösen érdekes