Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-176

208 Az országgyűlés képviselőházának (Kabók Lajos: Ez csak a szervezetben nyil­vántartottak száma!) míg a többi ingyenes magánközvetítő iroda 71.831 munkakeresőt tart nyilván. A genfi munkaügyi irodának, az In­ternazi onale Rundschau der Arbeitnek a mun­kanélküliségről összeállított táblázata 1932 feb­ruár havában 75.288 munkakeresőt tüntet fel. Meg kell jegyeznem, hogy a munkaköz­vetítő irodáknak ez a 70.000-es száma azért sem helytálló, mert az ország 8-5 millió lakos­sából nem egészen 20% az iparral foglalkozó, s az ország összlakosságának legfeljebb 2%-a ipari munkás. Az ipari munkásságot 216.000-re becsülik általában Magyarországon. Ebből 1930-ban 22% volt munkanélküli, 1932-ben pe­dig 40% a munkanélküli. Budapest szegény­ügyi nyilvántartója 64.474 munkanélkülit tart számon, ami megfelel kereken 190.000 léleknek. Mélyen tisztelt Képviselőház ! Most a leg­utóbbi évben, 1933. első negyedében ez a szám csökkent, ami nem azt jelenti, hogy a munka­nélküliség csökkent, hanem azt jelenti, hogy a kerületi elöljáróságoknak most már nagyobb apparátus áll rendelkezésére a visszaélések meggátlására, tehát fokozottabb mértéket al­kalmaz a hatósági ellátásra szorulókra s a másik az, hogy a székes fő vár ois az ő üzemei­ben és az ő építkezéseiben kötelezőleg el­helyezett egy so,r munkanélkülit, akik ezentúl sában nem szerepelnek. Tilsaiéit Képviselőház, ! Ha most össze­hasonlítom Budapest helyzetét az ország többi városával, akkor az 50.000 lakoson felülálló tíz nagy városban a helyzet a következő. Mint említettem, Budapest 1,006.000 lakosából 190.000 a műnk anélküli, vagyis 19%. A máso­dik városban, Szeged 135.000 lakosú városában 28.000 a munkanélküli, vagyis 21%. Debrecen 117.000 lakosából 19.000 a munkanélküli, vagyis 16%. Kecskemét 80.000 lakosából 18.000 a mun­koinélküli, vagyis 23%. Azután a következő legnagyobb városnak : Űjpest 67.400 lakosából 21.000 a munkanélküli, vagyis 31%. Kispest 64.500 lakosából 12.000 a munkanélküli, vagyis 18-5%. Pécs 62.000 lakosából 16.500 a munka­nélküli, vagyis 27%. A nyolcadik város Mis­kolc, ennek 61.500 lakosából 14.000 a munka­nélküli, vagyis 22-5%. Győr 56.000 lakosából 12.000 a munkanélküli, vagyis 24%. Békéscsaba 50.000 lakosából 10.000 a munkanélküli, vagyis 20%. Ez a : tíz legnagyobb város statisztikája, Most ezeken kívül <a legrosszabb statisztika és legjobb statisztika a következő. A legrosz­szabb városok, ahol legnagyobb a munkanél­küliség : Makó 36.000 lakosából 12.000 munka­nélküli van, vagyis 36%. Szentes, — éppen a kubikusokra való tekintettel — ahol 33.000 la­kosból 17.800- ínséges, vagyis 54% és Hajdú­szoboszló, amelynek 17.000 lakosából 9600 a munkanélküli, vagyis 56-4%, tehát a város többsége. (Kabók Lajos : Borzalmas ! — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nem volt bir­tokreform !) Szentesen és Makón a község többsége közellátásra szoruló szegény. (Kabók Lajos: Szörnyű állapot!) Ezzel szemben a legkedvezőbb a statisztika Egerre és Eszter­gomra vonatkozóan. Eger 30.000 lakosából csak 1100, vagyis 3-72% van mhinkanélkül. Esztergom 17.500 lakosából 574 munkanélküli van, vagyis csupán 3%. Az ország átlaga a városokra nézve 21-98%. vagyis a város la­kosságának kereken 22%-á az, amely munka­.. nélkül van. A íme&őgazlcfcaságnál az Országos Magyar Gazdaságkutató Intézetnek 60, számú külön 176. ülése 1933 május 9-én, kedden. kiadványa a «A mezőgazdasági munkanélkü­liség Magyarországon» címen — a részleteket nem érek rá felolvasni — kimutatja, hogy az ország egyötöd része, vagyis kereken 20%-a. munkanélküli, tehát almíg a városi lakos­ságnak 22%-a munkanélküli, addig a mező­gazdaság lakosságának összesen 20 %-a mun­kanélküli. Ki kell még egészíteni a fentieket a kö­vetkezőkkel : a felsoroltakon kívül áll a szel­lemi munkanélküli családfőknek Budapesten kimutatott 8000-es és a vidéken kimutatott 4500-as száma, ami a családtagokat figye­lembevéve, körülbelül 25,000 embert jelent. Ebben azonban nincs minden benne, mert a szellemi munkanélküliek az úgynevezett sze­mérmes szegények közé tartoznak, akiknek száma nem igen szerepel ezekben a nyilván­tartásokban. De nem fejezi ki ess a szellemi munkanélküliség hiéítékét m!ár csak azért sern^ mert a fiatal intelligenciát sem tünteti fel, amelynek tágjai még a szülőknek terhét képezik és imint önálló egyedek nincsenek a munkanélküliség statisztikájában felsorolva. Nincs benne az iparos és kereskedő munka­nélküliség sem, amelyet legalábbis e foglalko­zási ágak 10%-ának lehet tekinteni. A külföld statisztikai adataiból kiderül, hogy a legnagyob munkanélküliség az Egye­sült Államokban van, ahol 12,100.000 a leg­utóbbi kimutatás szerint a munkanélküliek száma, azután Németországon, ahol 6 milliós a munkanélküliség., vagyis 33%. Angliában 2,900.000 lakos munkanélküli, vagyis 22-8%. Ausztriában 401.000, vagyis 32%, Csehszlová­kiában 300.000, vagyis 20%; Németalföldön 230.000, vagyis 38%. Belgiumban 200.000, vagyis 22%. Mint méltóztatik látni, még min­dig nagyobb számok szerepelnek itt, mint Magyarországon, de konstatálni kell azt, hogy... (Peyer Károly : Magyarországról nincs számadat !) Az előbb egy sor számot mu­tattam ki, amelyekkel próbáltam a magyar munkanélküliséget megvilágítani. Százalék szerint ez a munkanélküliség növekvőben van még most is Svédországban, Csehszlovákiá­ban ; az idén 50%-kal uagyobb, mint tavaly Belgiumban, Dániában, Svájcban ; egy ke­véssel rosszabboldott a helyzet Franciaország­ban, Angliában és Ausztriában. Meg kell je­gyeznünk, hogy a legkisebb szám Francia­országban van és Olaszországban. Tehát éh­ben a két országban a munkanélküliek száma relatíve a legkisebb. A munkanélküliség okainak vizsgálatánál rendkívül sok okot lehet felhozni. (Buehinger Manó : Egy ok van, a kapitalizmus ! Nincs más ok !) A mai ülésnek két szónoka is volt. aki a gépeket hozta fel a munkanélküliség okául. Én, mint technikus, kénytelen vagyok ezt a védekezést ai leghatározottabban két­ségbevonni. (Élénk helyeslés a szélsőbalolda­lon.) A munkanélküliség oka nem a gép. (Ügy van ! Ügy van ! a szélsőbalodalon.) Pakots József : Éljenek a holland újság­írók ! Ott vannak fenn a karzaton. (Éljenzés és taps.) Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Engedel­met ^kérek, hogy félbeszakítva beszédem folya­matát, mély tisztelettel üdvözöljem a Házban megjelent holland^ újságírókat (Éljenzés és taps.) és felhas zu ál jiam ezt az lalikalmat iis, hogy megköszönjem.'a aieim.es holland nemzetnek latzt a szociális áldozatkészséget, amely e szegény magyar nemzet szegény gyermekeinek leginsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom