Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-175

152 Az országgyűlés képviselőházának gyasztó már 14 plusz 12'50, vagyis 26'50, esetleg 27*50 pengőért kapja meg. Amikor tehát én a búzaár kérdésével foglalkozom, azt nézem, hogy van egy közelebbi és egy távolabbi rendezési mód. A közelebbi mód az, amelyet már a mostani terményértékesítés alkalmából szerintem meg lehet valósítani. Ez fenntartaná a 28 pengős búzaárat a fogyasztó terhére, a boletta kikapcsolásával azonban a gazdának az elsőminőségű prímaprimisszima búzáért készpénzben 20 pengőt juttatna. Elgondolásomat a következő módon vélem keresztülvinni. Bizonyos monopolisztikus eljárástól visszariadnunk nem lehet. A teljes^ gabonamonopólium, képtelenség, ez Szerbiában szerencsésen meg is bukott. Lehetséges azonban a gabonaforgalmi monopólium, amelyre nézve a következő adatokból indulok ki. Csonka-Magyarország búzatermése 20 millió métermázsa. Ebből vetőmagra számítani kell 2 milliót, marad fogyasztásra 18 millió, amelyből a belső fogyasztás szükséglete 10 millió, búza- és liszt alakjában külföldre ki kell vinni 8 millió métermázsát. Ha a bent elfogyasztott búza ára a fogyasztó felé 28 pengő, a termelő felé pedig 20 pengő, akkor 10 millió métermázsa belső fogyasztás után a ráfizetése a fogyasztónak 80 millió pengő. (Jánossy Gábor: De hogyan bírja el a fogyasztó?) Ma is bírjuk, abból élünk, hiszen 28 pengős búzából esszük a kenyeret. (Jánossy Gábor: Nyögve!) Igen, nyögve, de ezt máról holnapra nem tudjuk megváltoztatni. Marad a külföldre kiszállított 8 millió métermázsa után a ráfizetés, mert a külföldön nem lehet ugyanennyiért eladni a búzát, mint a belföldön, mázsánként körülbelül 8 pengő, ami 8 milliónál 64 millió pengő és ha a 80 millióból levonom a 64 milliót, még mindig felesleg mutatkozik. Mindjárt rámutatok a saját számitásom hibáira. A termelőt nem lehet sújtani a 8 pengővel, tehát elesik, amit a vámörlő malomban őröl. Viszont az elmúlt gazdasági kampányban mindössze 4 millió métermázsát exportáltunk, tehát nemcsak a 80 millió csökkent, hanem a 64 millió is. Lehetséges kompenzációs üzletekkel, elsőminőségű liszt kiszállításával azt a bizonyos ráfizetést csökkenteni; mindenesetre olyan gondolat, amellyel érdemes foglalkozni, mert a boletta kikerülésével fix jövedelmet biztosítana a gazdáknak. Hogyan gondolom a búzaforgalmi monopólium megoldását? Ügy, 'hogy a legális gabonakereskedelem bevonásával gabonafelvásárló szerv alakíttatnék, mint az eladósodott földbirtokoknál a tervezett földfelvásárló szerv. (Jánossy Gábor: Altruista alapon!) Nem is túlságosan altruista alapon, hanem mérsékelt üzleti alapon. (Jánossy Gábor: Mindjárt gondoltam! Finom kifejezés!) Mondom tehát, hogy az összes legális kereskedők bevonásával felvásárló szerv alakíttatnék, amely egyedül volna jogosítva búzát vásárolni és egyedül volna jogosítva a malmoknak búzát eladni. Erre azt mondhatná valaki, hogy igen ám, ez

1 keresztülvihető a nagymalmokkal szemben, de mi lesz a kis vám őrlő malmokkal, azok tönkre fognak menni. Roppant egyszerű a- válasz. Ezzel a kérdéssel is foglalkoztam. A termelő jogosítva lenne saját részére, háznépe részére, saját szükségletére őröltetni a vámmalmokban annyit, amennyi saját szükségletének fedezésére szükséges; csak kereskednie nem szatíad vele, kereskedelmi célra nem szabad neki 175. ülése Î933 május 5-én, péntekéit. őröltetnie. (Farkas Elemér: Ellenőrzéssel, kötött forgalom mellett!) Az összes malmok úgyis ellenőrzés alatt állanak. Elkerülöm azonban a fejadagot, kikerülöm a felesleges ellenőrzést a termelőnél. A malomnál ellenőrzöm a mennyiséget és akkor a malom azt a vámot, amelyet szerez az őrletőtől, megint eladja a lisztkereskedőnek. A lisztkereskedelmet pedig engedélyhez kötném és ezzel a kérdés meg van oldva. Lisztet nem adhat el más. mint aki erre fel van jogosítva. Hozzáteszem még, hogy erre a talán komplikált, de a mai feolettarendszernél sokkal kevésbbé komplikált és sokkal kevésbbé zaklató rendszerre csak

:- addig van szükség, amíg az ipari cikkek árát nem tudjuk lejjebb szorítani. A gazda ugyanis azért kénytelen búzájáért 20 pengőt követelni a 12 pengős világpiaci ár ellenére, mert az iparcikkek ára a kartellek révén túlságosan magas. Ha akár a kartelleket meg tudom adóztatni úgy, /hogy azt a bizonyos ráfizetést a kartellek adójából tudom teljesíteni, (Jánossy Gábor: Ez igen!) akár pedig, ha a kartelleket rá tudom szorítani, hogy a kartellek az árakat alacsonyabb nívón stabilizálják, (Jánossy Gábor: Ez még a legjobb!) ebben az esetben önként elesik ez az egész nehézkes apparátus, amelyre csak azért van szükség, mert itt millió és millió kistermelő érdeket kell. gondozni, míg a kartell egynéhány nagyvállalkozónak az üzemét^ (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van!) a nagyvállalkozó személyzetével ellenőrizheti, kézben tarthatja. Elhatározó nagy lépések nélkül, elhatározó, döntő eredményeket elérni nem lehet. (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy yan!) En ezért nagyon kérem a kormányt, méltóztassék ezt is meggondolás tárgyává tenni, -szakemberekkel megtárgyalt kérdés ez. Ha valaki ennél jobbat talál, én magam fogom a legnagyobb örömmel üdvözölni őt, de méltóztassék ezt is, mint egy jóindulatú, becsületes törekvést megfontolás tárgyává tenni. (Jánossy Gábor: Helyes!) Annál is inkább kérem, niert ezzel kapcsolatban még egynéhány mellékes kiegészítő rendelkezést is óhajtanék. Szükségesnek tartanám nevezetesen azt, hogy a lisztnél a malmok deklarálják, — bocsánat -— nyilvánítsák, (Jánossy Gábor: Nagyon jól van!) határozzák meg, tegyék közzé (Jánossy Gábor: Nagyon helyes! — Propper Sándor: Mi a helyes, Jánossy bácsi? — Jánossy Gábor: Hogy magyarul beszélünk!) nemcsak azt, hogy az illető liszt nullás, ^kettes, négyes vagy hatos liszt, hanem nyilvánítsák azt is, hogy sikértartalma és lisztfelvevőképessége százalékosan mennyit tesz ki. Külföldi eladásoknál a külföldi vevő ezt úgyis ellenőrzi vegyileg. Belforgalomban a malmok a maguk részéről a minőségi megállapítást szintén megcsinálják. Miért ne lehetne ezt a közönség felé is nyilvánítani, (Jánossy Gábor: Ebben igaza van!) annál is inkább, mert ezzel rászorítanók a gazdaközönséget is a minőségi termelésre (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van!) és visszaállítanék a régi magyar acélos búza elterjedését, amit pedig a hibás vagy téves irányba vitt nemesítési akció tönkretett. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Ma már csak foltokban termelik a magyar búzát, (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van! Orosházán!) holott, (ha a sikértartalom és a vízfelvevőképesség nyilvánítására is kötelesek volnának a malmok, ebben az esetben a malmok is vigyáznának arra, hogy milyen búzát kevernek, hogy hogyan kevernek, és milyen ke-