Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-168

Az országgyűlés képviselőházának 16 S Ma a rokkantak közül azok is, (akik 1916-ban vagy 1917-ben 18 éveis korukban mentek ki a harctérre, élemedett emberek. Ha általánosságban — mondjuk — 32 vagy 35 évre tesszük a harctéri szolgálatosok életkorát, akkor azok a rokkantak ma már öreg emberek. Mi van még hátra nekik az életből? Be tudják várni ezek az 50—55—60 évesek — mert hiszen 50 éves. embert is kivittek a harctérre és 55 évig vitték ki az embereket segédszolálatra — a magyar gazdasági élet megjavulását. Ezek koplaljanak addig? Ezek előlegezzék az ő gyomorkorgásukkail (Büchler József: Testi fájdalmukkal, lelki szenvedéseikkel!) az államnak és a társadalomnak azt, hogy a gazdasági élet javulhasson? A javaslat a pénzellátásra 18,761.627 pengőt irányoz elő. Ez az összeg 529-750 pengővel több mint amennyi volt ezelőtt. De bizonyos az, hogy amiig ezt a javaslatot tárgyaljuk, amíg ezt szerkesztik, amíg ez a bizottságon, a plénumon és a Felsőházon keresztülmegy, amíg kihirdetik és életbelép, addig már az elhalálozások, a kiesések folytán ez a félmillió pengő, ez a nagyszerű nemzeti ajándék már meg is térül, mert már annyival kevesebb lesz a rokkant, annyival több árva éri el azt a bizonyos kort, amelyben már nem tarthat igényt járadékra. Ennek t az 500.000 pengőnek a nyújtását csak nem méltóztatnak egy olyan gesztusnak minősíteni, amely a rokkantakat és a közvéleményt kielégítheti? Annyi sok mindenre volt pénz ebben az or szagban, — nem akarom tételről-tételre újra felsorolni, annyira közismert, hogy felesleges — ,annyi sok mindenféle meddő dologra voltak milliók és milliók, hogy itt a rokkantaknál, ilyen nagy hatalmas szenvedő tábornál nem volna szabad garasra nézni, nem volna sza^ had megelégedni azzal, hogy egv^ félmillió pengővel emeljük fel az összes pénzellátást. Azt hiszem, hogy ezt az összeget egészen nyugodtan, bátran fel lehetne emelni azzal a 9,983.000 pengővel, amelyet Zsilinszky^ Endre képviselőtársunk kisebbségi véleményének arányosítási tervezete kontemplál. Nagyon hamar megtérülne ez, mert néhány év alatt elenyészne ez a többlet. Sajnos, igen gyorsan elenyészne ez, hiszen a normális átlagos polgári életkor Magyarországon ma nem túlságosan magas, lehet 43 vagy 44 esztendő, a harcteret megjárt em'berek átlagos életkora pedig ennél is alacsonyabb. Itt, sajnos, nincs veszély. Ez egy pusztuló osztály, ez állandóan pusztul, ennek érdekében igazán mélyebben bele lehetne nyúlni a pénzes tarisznyába. Be meg lehetne oldani a kérdést rögzítéssel is, ahogyan azt Györki képviselőtársam és^ a többi szocialista képviselőtársaim kisebbségi véleményükben előterjesztettek, mert ezzel is előáll a fedezet. Mondjunk e»-v kerek összeget, például 20 millió pengőt. Ezt le kell rögzíteni öt esztendőre, ami azt jelenti, hogy ß kiesések következtében előállott többletet az életben maradottak 'dotálásának felemelésére lehet felhasználni. Ez esryszerű számítás. De meg lehetne oldani a kérdést a két terv kombinációjával- Nem történne más, csak az^ hogv a szegénv rokkantak, hadiözvegyek^ és hadiárvák valamivel többet kapnának és a rokkantak halálán az államkincstár nem keresne. Mert ennek a törvénvjavaslatnak SLV, a tendenciája, hogy az államkincstár nyerészkedjék a T-nkkantakon. (Ügy van! Ügy van! a szél?"'baloldalon. ) Ha nem ez volna n. tendencia, akkor e^+ a rö""zítési p-ondnlatnt elfogadnák. (Fark»** Elemér előadó: Azt már igazán nem lehet állítani, ülése 19S3, április U-én, kedden. 471 hogy a javaslatnak az a tendenciája, hogy keressen a hadirokkantakon!) Az a tendenciája, hogy takarékoskodjék rajtuk. Elhiszi Farkas Elemér képviselőtársam, hogy a ma beállított 18,700.000 pengős egyetlen e>gy esztendő múlva is ugyanennyi marad? (Farkas Elemér előadó: Méltóztatik tudni, hogy mennyi a halálozási statisztika? Tessék megmondani, mennyi!) Tudom, hogy mennyi. Egészen pontosan nem tudom megmondani, de tényleg állandóan fogynak a hadirokkantak. (Farkas Elemér előadó: Ha >8

r képviselő úr eljött volna a bizottságba, tudná ezt, mert ott felolvastam!) Arra tessék válaszolni, méltóztatik-e azt állítani, hogy ez a 18.700.000 pengő mához egy esztendő múlva vagy két esztendő múlva is megmarad. (Farkas Elemér előadó: A maximális csökkenés 1% vagy 1'2%.) Sokkal több lesz a csökkenés! (Farkas Elemér előadó: Statisztika van erre!) Akkor pláne el lehet fogadni az arányosítást, mert akkor semmit sem kockáztatunk vele. T. Ház! Bármely megoldás jobb mint a javaslat megoldása és mindkettőnek egybevetése volna a legjobb, a legrosszabb azonban maga a javaslat. Ezenkívül én azt mondom, hogy a javaslat tele van álszenteskedéssel. A törvényjavaslat a törvény gránit anyagából állít emléket a hadikárosultaknak. törvénybe itkatja á nemzet háláját ós megállapítja, hogy a magyar törvényhozás megemlékezvén fiainak a világháború során teljesített önfeláldozó szolgálatairól a hősi halált halt, vagy hadiszogálat következtében megrokkant katonákkal és ezek hátramaradottaival szemben az ország mai súlyos gazdasági helyzetében is háláját az alábbi törvény megalkotásával kívánja leróni. Szép ez az előjáték, szép és felemelő, de ha felmegy a függöny, ha elkezdjük a szakaszokat olvasni és tanulmányozni, rögtön látjuk, amikor kezdődik a játék, hogy tehetségtelen szerzők és ripacs játékosok műve az egész javaslat. {Mozgás .jobbfelől.) A 25%-os rokkant, ha tiszti állományban van, a nemzet nagy hálájának megnyilatkozásaképpen kap 4 pengőt. Ha altiszti vagy legénységi állományba tartozik, kap 2 pengőt, eddig egyet kapott, a tiszti állományú pedig kettőt, kapott. Itt tehát egy jelentékeny felemeléssel állunk szemben, végeredményben 100% igen jelentékeny felemelés, de ha nézzük a summát, a 2 pengőt és a 4 pensrőt egy kerek naptári hónapra, akkor ez a 100%-os emelés elenyészik, semmivé válik, nevetségessé teszi a törvényhozást és a törvényjavaslatot. A tiszti özvegy kap 16 pengőt, az árva 4 pengőt, az egészen árva 7 pengőt. Az altiszt özvegye kap 10 pengőt, árvája 3 pengőt, az egészen árva 6 pengőt. A legénységi özvegy kap 5 pengőt, árvája 2 pengőt, az egészen árvája 5 pengőt. Ezt a javaslatot lehet dicsérni, be lehet iktatni a magyar tör vény tárba? Megérdemli ez a javaslat azt az előjátékot, amelyet eléje írtak? Ez_ a nemzet hálája? Ezt fogadja el, ehhez járuljon hozzá az ellenzék, ennek tapsoljon az ország, ebbe nyugodjanak bele a rokkantak, az özvegyek, az árvák, a 2 pengőkbe, a 4 pengőkbe, az 5 pengőkbe? Nem lehet ebbe ' belenyugodni és nem lehet nyugvópontra^ vinni a dolgot ezzel a javaslattal, ne is tessék számolni azzal, hogy ez a kérdés lekerül a napirendről, nem kerülhet le, ami gr ezt a fájó kérdést el nem intézték féligmeddig kielégítő módon. Addig ez a kérdés időszerű marad és mi úgy mint eddig, kötelességünknek fogjuk ismerni, hogy a hadikárosultak érdekeit itt a Kép visel őházban képviseljük és a kérdést felvessük és döngessük a ka-