Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-158

Az országgyűlés képviselőházának 158. ülése 19SS március 10-én, pénteken. 80 megcsinálni? Ki az az ember, aki ezt megcsinálja? Megmondom őszintén: mi már Károlyi Gyulától is ezt vártuk. Csalódtunk benne. Nem annyira az akaratán, hanem talán a felhatalmazásain, a lehetőségei hiányán múlt, hogy ezt nem tudta megcsinálni, de a becsületes jószándék megvolt benne. Keménységgel és vágyakozással néztünk ugyanezért Gömbös Gyula miniszterelnöksége elé. Tőle is azt vártuk. (Zsigmond Gyula: Meg is fogja tenni!) A csalódás Gömbös Gyulában sokkal súlyosabb, mint Károlyi Gyula grófban volt, mert Gömbös Gyulában a képesség hiánya mellett az elhatározás hiányát is kénytelenek vagyunk megállapítani. Beszéljünk őszintén. Ennek a pártnak — hiába vette fel Gömbes Gyula a nemzetvezéri, akár a pártvezéri címet — Bethlen István gróf a vezére ma is. Itt csak egyféle megoldás lehetséges: vagy vállalja Bethlen István gróf az önök pártjával együtt azt, hogy csinál egy becsületes átmenetet és lehetővé teszi a kibontakozást, vagy álljon félre Bethlen István gróf egészen. Nem tanácsként mondom ezt, t. Ház, de a helyzet logikus konzekvenciájaként más megoldáshoz eljutni nem lehet. Ne álljon ott a háttérben a maga túlságos egyéni súlyával, ne nehezítse saját pártjának — akarva nem akarva, nem tudom — ahogyan tette Károlyi Gyulának, majdnem azt mondhatnám, egyéniségének árnyékával — és Gömbös Gyulának, aki, úgylátszik, még az árnyékokkal szemben is meglehetősen érzékeny — azt, hogy ebből a káoszból, ebből a politikai dezorganizációból valamiféle tisztességes, becsületes kibontakozás alkotmányos és törvényes eszközökkel lehetővé tétessék. (Ulain Ferenc: Ez is becsületes beszéd!) Bármit tegyenek azonban Önök, mi magunkkal tisztában vagyunk. Mi tudjuk, hogy mit fogunk cselekedni és nemcsak az önök számára, hanem az egész ország számára is ebben az — úgy érzem — nehéz órában világosan megmondom a magam és az egész pártom ne vében, hogy mik azok az alapvető vonalak, amelyektől a mi pártunk eltérni soha semmi körülmények 'között nem fog. T. Ház! Mi mindenekelőtt kitartunk egy becsületes békepolitika mellett, (Ügy van! ügy van! baífelől.) amely békés eszközökkel, a revízió útján iparkodik a magyar nemzeti célokat megvalósítani. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Mi semmi körülmények között nem járulhatunk hozzá és a legmesszebbmenő konzekvenciákat kellene levonnunk akkor, ha önök vagy a kormány részéről az ország alkotnia nyos és törvényes fejlődésétől való bármily eltérést tapasztalnánk. (Helyeslés és taps baífelől. — Simon András: Szó sincs róla!) Mi minden körülmények között ragaszkodunk az ország belső rendjének fenntartásához, (Ügy van! a baloldalon.) mert tudjuk jól, hogy rend nélkül nincs ebben az országban megélhetés, de nemzeti jövő sincs a számunkra. (Igmándy Aladár: Ez a rémlátás veszélyezteti a rendet!) Mi ragaszkodunk a népies nemzeti politika iij rendszerének megvalósításához, amely nem felülről diktálja rá a közvéleményre a kormány akaratát, hanem a nép bizalmából és az ő önkéntes támogatásával építi fel a nemzet egyetemes érdekében a maga konstruktív munkáját. T. Ház! Mi taktikázás nélkül fogjuk ezt a mi politikánkat csinálni. Azok a tömegek, azok a lélekben is végtelen őszinte és becsületes magyar falusi tömegek, amelyeknek nevében én ma és minden alkalommal itt szólok, nem ismerik a politikai taktikát. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Eckhardt Tibor: Kérek 5 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást engedélyezni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást engedélyezte. Eckhardt Tibor; T. Ház! Én azzal az őszinteséggel és nyíltsággal beszélek itt önök előtt, mint ahogy azt bármely baráti körben teszem. Politikai és egyéni becsület között különbséget nem ismerek és nem fogok ismerni. (Helyeslés a baloldalon.) Mi a falu népének egyenes és becsületes lelkiségét minden taktikai elgondolástól mentesen tisztán hozzuk ide az ország színe elé

; mert tudjuk, hogy csak egy becsületes, nyílt és őszinte lélekből fakadó politika rendelkezhetik azokkal a tömegerőkkel, amelyekre ennek a nemzetnek, különösen ha nehéz idők szakadnak reánk, végtelenül nagy szükséee van és lehet. Mindezen célok tudatában bátor vagyok pártom nevében egy deklarációt felolvasni, mert úgy érzem, hogy a mostani rendkívül feszült külpolitikai és válságokkal terhes gazdasági és belpolitikai helyzet ennek a mi álláspontunknak világos formulázását kötelességükké teszi. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «Mi a trianoni békeszerződés revíziójára törekszünk és ezt a célt békés eszközökkel akarjuk elérni. Károsnak és veszélyesnek tartjuk a politikai és katonai szövetségek 12 év óta fennálló rendszerét, mely a Trianonban elkövetett nemzetközi igazságtalanságokat ^ egyoldalú hatalmi szóval kényszeríti rá Európára. De elutasítjuk magunktól egy ellenszövetségi rendszerhez való csatlakozás minden szándékát is. Ez a lépés az 1914-es hatalmi egyensúly politikájához való visszatérést és rövid időn belül új európai háborút jelentene^mely végveszélybe döntené kétezeréves civilizációnkat. Mi az általános európai együttműködés szükségességét hirdetjük úgy politikai, mint gazdasági téren és az európai kontinens önkéntes, egységes terv szerint való megszervezésében látjuk földrészünk fokozódó anarchiájából a kivezető utat. Ez a közös nagy cél azonban nem valósítható meg a békeszerződésekben foglalt igazságtalanságok kiküszöbölése nélkül. A magyar nemzeti politika teljes összhangban áll — felfogásunk szerint — az egyetemes európai érdekkel, s mi ebben a szellemben óhajtjuk közös céljainkat szolgálni. Ugyanígy elutasítjuk magunktól az erőszak: rendszerét belpolitikai vonatkozásban is. A magyar nép -mértéktartó, rendszerető és fegyelmezett s országunk belső rendjét alulról tényleg semmiféle veszély sem' fenyegeti. (Felkiáltások baífelől: Ez így van!) Horthy Miklós vezérlete alatt még 1919-ben leküzdötte népünk a kommunista veszélyt és államfővé tör; tént megválasztatása óta az ő nagytekintélyű egyénisége, alkotmány- és törvénytisztelete teljes biztosítékot nyújt országunknak a rend feltétlen megóvása tekintetében. Ezt a célt mi is minden erőnkkel szolgálni akarjuk. Nemzetünk ezeréves múltjához és alkotmányos fejlődéséhez híven népünk politikai érvényesüléséért, valamint gazdasági boldogulásáért vívott felszabadító harcunkban kizárólag törvényes és alkotmányos eszközöket kívánunk igénybe venni és kifelé, a nemzetünk igazáért folytatott küzdelemben éppen úgy mint befelé egy új, népies politikád rendszer megte-