Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-158

Az országgyűlés képviselőházának 158. ülése 19SS március 10-én, pénteken. 80 megcsinálni? Ki az az ember, aki ezt megcsi­nálja? Megmondom őszintén: mi már Ká­rolyi Gyulától is ezt vártuk. Csalódtunk benne. Nem annyira az akaratán, hanem ta­lán a felhatalmazásain, a lehetőségei hiányán múlt, hogy ezt nem tudta megcsinálni, de a becsületes jószándék megvolt benne. Kemény­séggel és vágyakozással néztünk ugyanezért Gömbös Gyula miniszterelnöksége elé. Tőle is azt vártuk. (Zsigmond Gyula: Meg is fogja tenni!) A csalódás Gömbös Gyulában sokkal súlyosabb, mint Károlyi Gyula grófban volt, mert Gömbös Gyulában a képesség hiánya mellett az elhatározás hiányát is kénytelenek vagyunk megállapítani. Beszéljünk őszintén. Ennek a pártnak — hiába vette fel Gömbes Gyula a nemzetvezéri, akár a pártvezéri címet — Bethlen István gróf a vezére ma is. Itt csak egyféle megoldás le­hetséges: vagy vállalja Bethlen István gróf az önök pártjával együtt azt, hogy csinál egy becsületes átmenetet és lehetővé teszi a kibon­takozást, vagy álljon félre Bethlen István gróf egészen. Nem tanácsként mondom ezt, t. Ház, de a helyzet logikus konzekvenciájaként más megoldáshoz eljutni nem lehet. Ne áll­jon ott a háttérben a maga túlságos egyéni súlyával, ne nehezítse saját pártjának — akarva nem akarva, nem tudom — ahogyan tette Károlyi Gyulának, majdnem azt mond­hatnám, egyéniségének árnyékával — és Göm­bös Gyulának, aki, úgylátszik, még az árnyé­kokkal szemben is meglehetősen érzékeny — azt, hogy ebből a káoszból, ebből a politikai dezorganizációból valamiféle tisztességes, be­csületes kibontakozás alkotmányos és törvé­nyes eszközökkel lehetővé tétessék. (Ulain Fe­renc: Ez is becsületes beszéd!) Bármit tegyenek azonban Önök, mi ma­gunkkal tisztában vagyunk. Mi tudjuk, hogy mit fogunk cselekedni és nemcsak az önök szá­mára, hanem az egész ország számára is ebben az — úgy érzem — nehéz órában világosan megmondom a magam és az egész pártom ne vében, hogy mik azok az alapvető vonalak, amelyektől a mi pártunk eltérni soha semmi körülmények 'között nem fog. T. Ház! Mi mindenekelőtt kitartunk egy becsületes békepolitika mellett, (Ügy van! ügy van! baífelől.) amely békés eszközökkel, a re­vízió útján iparkodik a magyar nemzeti célo­kat megvalósítani. (Ügy van! Ügy van! a bal­oldalon.) Mi semmi körülmények között nem járulhatunk hozzá és a legmesszebbmenő kon­zekvenciákat kellene levonnunk akkor, ha önök vagy a kormány részéről az ország alkotnia nyos és törvényes fejlődésétől való bármily el­térést tapasztalnánk. (Helyeslés és taps baí­felől. — Simon András: Szó sincs róla!) Mi minden körülmények között ragaszkodunk az ország belső rendjének fenntartásához, (Ügy van! a baloldalon.) mert tudjuk jól, hogy rend nélkül nincs ebben az országban megélhetés, de nemzeti jövő sincs a számunkra. (Igmándy Aladár: Ez a rémlátás veszélyezteti a rendet!) Mi ragaszkodunk a népies nemzeti politika iij rendszerének megvalósításához, amely nem felülről diktálja rá a közvéleményre a kor­mány akaratát, hanem a nép bizalmából és az ő önkéntes támogatásával építi fel a nemzet egyetemes érdekében a maga konstruktív mun­káját. T. Ház! Mi taktikázás nélkül fogjuk ezt a mi politikánkat csinálni. Azok a tömegek, azok a lélekben is végtelen őszinte és becsületes magyar falusi tömegek, amelyeknek nevében én ma és minden alkalommal itt szólok, nem ismerik a politikai taktikát. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Eckhardt Tibor: Kérek 5 perc meghosszab­bítást. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást engedélyezni? (Igen!) A Ház a meghosszabbí­tást engedélyezte. Eckhardt Tibor; T. Ház! Én azzal az őszin­teséggel és nyíltsággal beszélek itt önök előtt, mint ahogy azt bármely baráti körben teszem. Politikai és egyéni becsület között különbséget nem ismerek és nem fogok ismerni. (Helyeslés a baloldalon.) Mi a falu népének egyenes és becsületes lelkiségét minden taktikai elgondo­lástól mentesen tisztán hozzuk ide az ország színe elé ; mert tudjuk, hogy csak egy becsü­letes, nyílt és őszinte lélekből fakadó politika rendelkezhetik azokkal a tömegerőkkel, ame­lyekre ennek a nemzetnek, különösen ha nehéz idők szakadnak reánk, végtelenül nagy szük­séee van és lehet. Mindezen célok tudatában bátor vagyok pártom nevében egy deklarációt felolvasni, mert úgy érzem, hogy a mostani rendkívül fe­szült külpolitikai és válságokkal terhes gaz­dasági és belpolitikai helyzet ennek a mi ál­láspontunknak világos formulázását köteles­ségükké teszi. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «Mi a trianoni békeszerződés revíziójára tö­rekszünk és ezt a célt békés eszközökkel akar­juk elérni. Károsnak és veszélyesnek tartjuk a politikai és katonai szövetségek 12 év óta fennálló rendszerét, mely a Trianonban elkö­vetett nemzetközi igazságtalanságokat ^ egy­oldalú hatalmi szóval kényszeríti rá Európára. De elutasítjuk magunktól egy ellenszövetségi rendszerhez való csatlakozás minden szándé­kát is. Ez a lépés az 1914-es hatalmi egyen­súly politikájához való visszatérést és rövid időn belül új európai háborút jelentene^mely végveszélybe döntené kétezeréves civilizáción­kat. Mi az általános európai együttműködés szükségességét hirdetjük úgy politikai, mint gazdasági téren és az európai kontinens ön­kéntes, egységes terv szerint való megszerve­zésében látjuk földrészünk fokozódó anarchiá­jából a kivezető utat. Ez a közös nagy cél azonban nem valósítható meg a békeszerződé­sekben foglalt igazságtalanságok kiküszöbö­lése nélkül. A magyar nemzeti politika teljes összhangban áll — felfogásunk szerint — az egyetemes európai érdekkel, s mi ebben a szellemben óhajtjuk közös céljainkat szolgálni. Ugyanígy elutasítjuk magunktól az erő­szak: rendszerét belpolitikai vonatkozásban is. A magyar nép -mértéktartó, rendszerető és fegyelmezett s országunk belső rendjét alulról tényleg semmiféle veszély sem' fenyegeti. (Fel­kiáltások baífelől: Ez így van!) Horthy Mik­lós vezérlete alatt még 1919-ben leküzdötte né­pünk a kommunista veszélyt és államfővé tör; tént megválasztatása óta az ő nagytekintélyű egyénisége, alkotmány- és törvénytisztelete tel­jes biztosítékot nyújt országunknak a rend feltétlen megóvása tekintetében. Ezt a célt mi is minden erőnkkel szolgálni akarjuk. Nemze­tünk ezeréves múltjához és alkotmányos fejlő­déséhez híven népünk politikai érvényesülé­séért, valamint gazdasági boldogulásáért ví­vott felszabadító harcunkban kizárólag tör­vényes és alkotmányos eszközöket kívánunk igénybe venni és kifelé, a nemzetünk igazáért folytatott küzdelemben éppen úgy mint be­felé egy új, népies politikád rendszer megte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom