Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-158

mut* %\ Az országgyűlés képviselőházának 158. ülése 1933. évi március hó 10-én, pénteken, Almá.sy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában Ankarában kelt magyar-török egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Éber Antal, Imrédy Béla pénzügyminiszter, Magyar Pál, Eckhardt Tibor és Schandl Károly. — A kereskedelemügyi miniszter benyujtja az ipari és mezőgazdasági kiállításokról és árumintavásárokról, továbbá a m. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről szóló törvényjavaslatokat, benyujtja továbbá az Országos Útfejlesztési Alap 1930/31. évi kezeléséről, továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1932. évi XVI. egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról szóló jelentéseket. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Pakots József, Ivády Béla, Gál Jenő és Jánossy Gábor. — Személyes kérdésben felszólalt : Eckhardt Tibor. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Imrédy Béla, Fabinyi Tihamér. (Az ülés kezdődik délután 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Patacsi Dénes jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Szeder Ferenc képviselő úr levelét, amelyben betegségére való tekintettel folyó évi április hó 10-ig szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni 1 (igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Napirend szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 :XXX. te. módosításáról és kiegészítéséről intézkedő törvényjavaslat harmadszori olvasásaKérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át Következik a kiadatási és hűnügyi jogsegély tárgyában Ankarában kelt magyar-török egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. Herezegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 470, 505.) Szólásra következik^ Pakots József jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A • törvényjavaslat kölcsönügylet kontrahálásáról, kölcsön felvételéről beszél, holott, azt gondolom, ha alapjában véve közgazdaságilag nézzük a dolgot, akkor ebben az esetben nem lehet valóságos kölcsön felvételéről beszélni, mert kölcsön felvételéhez két tényező szükséges. Az egyik, amely a kölcsönt igénybe akarja venni, a másik, amelynek a kellő eszközök rendelkezésére állanak, hogy ezt a kölcsönt megadhassa és amely ezt a kölcsönt akarja is megadni. Azt hiszem, a jelen esetben csak az egyik tényező van megadva és akármennyire úgy tünteti is fel a törvényjavaslat, mintha itt valóságos kölcsönügylet kontrahálásáról volna szó, mégis úgy vélem, meg lehet állapítani, hogy itt a másik fél részéről az önkéntes elhatározás^ arra, hogy a kölcsönt megadja, hiányzik, és hiányzanak azok számára, akik ezt a kölcsönt adni fogják, az eszközök is ahhoz, hogy ezt a kölcsönt megadhassák. A pénzügyi bizottság jelentése ugyan túlmenve azon, amit magának a javaslatnak címe mond, azt állítja, hogy a kormány azokat a belső erőforrásokat kívánja igénybevenni, amelyek kölcsön nyújtására alkalmasak, azonban a dolgok valóságos lefolyása Ü