Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-171

572 Az országgyűlés képviselőházának 171. ülése 1933 április 7-én, pénteken. resnünk arra is, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol az állama érdekeltség fennáll, de veszélyeztetettnek-nem látszik, az állami befolyás szintéri fokozottabban érvényesüljön. (Friedrich István: Ez is helyes! Evek óta ezt kértük! — Homonnay Tivadar: Vonatkozik ez a fogyasztási szövetkezetekre? — Friedrieh István: Összevonni, rendet csinálni! Nagyon helyes! Nem kell 76 igazgató! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Ulain Ferenc: Az Okh-t kellene alaposan megvizsgálni!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Be számolóm során mérleget adtam nemcsak arról, hogy miképpen fog a jövő évi államháztartás alakulni, hanem arról a gesztióról is, amelyet gazdasági téren az elmúlt félév folyamán kifejtettünk. Kritikában bőven volt részünk, elismerésben kevésbbé, ennek dacára emelt fővel állom ezt a kritikát és emelt fővel vállalom a felelősséget mindazért, amit tettem. (Elénk éljenzés és taps jobbfelöl és a középen.) Lépésrőllépésre igyekeztünk előrehaladni. Kritika tárgyává tették és teszik is sokszor a lendület hiányát, erre azonban csak azt felelem, hogy botorság volna, ha az a turista, akit — nehéz sziklafalon felfelé kapaszkodván — a vele kötéllel összekötött vezető vezet, azt kívánná, hogy vezetője zerge módjára szökelljen az egyik szikláról a másikra. (Friedrich István: Ez igaz!) Egy nemzet van mögénk láncolva, és a kockázat árát a. nemzet fizeti meg. (Taps a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy a jövő fejlődés igazolni fogja azt, hogy az óvatos előrehaladás politikájában volt az igazság. Erős a reményem, hogy ennek a meredek sziklafalnak megmászása hamarosan véget ér, és egy olyan területre fogunk érhetni, ahol könnyebben, simábban, egyenletesebben és kevesebb nehézség között közeledhetünk a csúcs felé, (Friedrich István: Adja Isten,^ hogy úgy legyen!) közeledhessünk azon ideálok felé, amelyeket munkatervünkben a nemzet elé tártunk. (Hoszszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik, i Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tegnapi ülés napirendi vitája során Vázsonyi János képviselő úr indokoltnak látta ismét bizonyos panama vádakkal állani a közvélemény elé. (Halljuk! Halljuk!) En nem akarom, hogy ezek a vádak cáfolatlanul és válasz nélkül maradjanak a húsvéti szünet utánig és ezért megragadom az első alkalmat, hogy válaszomat megadjam. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr a Czárán Péter-féle bűnüggyel kapcsolatban azt kérdezte, vájjon nem forog-e fenn a felügyelő államtitkárnak és az illető tisztviselő többi fellebbvalóinak felelőssége és hogy e tekintetben a belügyminiszter indított-e megfelelő, megnyugtató vizsgálatot 1 Ki kell jelentenem, hogy a vizsgálatot ebben a tekintetben lefolytatták és annak eddigi adatai semmi olyant nem mutattak, amiből a fellebbvalók felelősségére következtetést vonni lehetne, sőt ellenkezőleg, azt mutatták, hogy ezek a fellebbvalók minden eléjük került ügyet a leglelkiismeretesebben intéztek el, ellenben igenis- mutattak olyan tüneteket, hogy a bűnvádilag üldözött tisztviselő egyes ügyeket elrejtett fellebbvalói elől, úgy, hogy ezekhez a fellebbvalók hozzá sem juthattak és azokhoz hozzá sem szólhattak. (Lázár Miklós: Ez így van, ez benne van az iratokban!) A bűnvádi eljárás során természetesen ez a kérdés is vizsgálat és elbírálás tárgya lesz és én fenntartom magamnak azt a jogot, hogy amennyiben' itt olyan konzekvenciákat lehet levonni, amelyek más tisztviselők ellen is eljárást tesznek szükségessé, akkor azt természetesen folyamatba fogom tenni. Hangsúlyozom azonban, hogy a vád alatt levő tisztviselő fellebbvalói az eddigi adatok szerint az ügyben a legkorrektebbül viselték magukat. (Helyeslés jobb felől. — Vázsonyi János: Örömmel veszem tudomásul!) Szükségesnek látta a képviselő úr megemlíteni azt is, hogy az adminisztratív államtitkár, akinek ügykörébe tartozik ezeknek az ügyeknek felülvizsgálata, inkább a Rico ügyeivel foglalkozik, mint a saját hivatalos ügyeivel. Ezt az állítást a leghatározottabban vagyok kénytelen visszautasítani (Helyeslés jobbfelől.) és megállapítani azt, hogy ez az adminisztratív államtitkár hivatalos • kötelességeit a leglelkiismeretesebben végzi. (Ügy van! Ügy van! a jobbodalon. — F. Szabó Géza: Köztudomású!) Egy, a közszolgálatban és pedig a becsületes közszolgálatban (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) megőszült tisztviselőről van szó, aki ilyen gyanúsítást nem érdéinél meg. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ami a Kico-t illeti, ez az államtitkár úr már ismételten felajánlotta az igazgatósági tagságról való lemondását és egyenesen minisztereinek utasításária tartotta meg ezt a megbizatását, azért, mert fontos állami érdeknek és állami pénzeknek az ellenőrzéséről van ott szó. (Homonnay Tivadar: Nagyon kiváló ember!) Ami mármost Győry Tibort illeti, — mert ő sem maradt mentes w képviselő úr által való megyanúsítástól, annak az állításnak következtében, hogy ő a vidéki egyetemek látogatásáért külön 3000 pengőt kap, — meg kell állapítanám, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak (Szilágyi Lajos: Nem hát! — Vázsonyi János: Nem állítás volt, csak kérdés! — Zaj és derültség jobb felől.) A valóság az, hogy az egyetemeikre vonatkozólag fennálló szabályok szerint (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) a miniszter köteles ellenőrző közeget küldeni az egyetemi vizsgák ellenőrzésére. Ennek következtében a legredukáltabb mértékben az erre a feladatra kijelölt tisztviselő minden évben egyszer meglátogat minden egyetemet és minden évben egyszer résztvesz ott a szigorlatokon. Ezért az államtól semmi díjazást nem kap, ellenben az egyetemi statútumok szemit megkapja ott ugyanazokat a szigorlati díjakat, amelyeket az egyetemi tanárok kapnak: szigorlatonkint 20 pengőt. (Szilágyi Lajos: Ebben csak nincs hiba! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Hangsúlyozom, semmi mást nem kap, mint szágorlatonkint 20 pengőt. (Közbeszólás a szélsőbaloldalon.) Ne méltóztassék folyton és minden szóval gyanúsítani. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — ívády Béla: Mindenkit! — Sauerborn Károly: Ki gyanúsít?) T. Képviselőház! A képviselő úr jónak látta felszólalása folyamán egyéb kérdésekre is kitérni. Kitért többek között a Mátra-szanatórium ügyére is és itt olyan vádakat hozott fel, amelyeket nem hagyhatok sző nélkül. Elsősorban azt állította, illetőleg kérdés- alakjában állí-