Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-170

Az országgyűlés képviselőházának 170. kérdést intézzem a miniszterelnök úrhoz, vájjon nem volna-e helyesebb idejében, nem elhamarkodva, nem az esetleges kényszer hatása alatt (Felkiáltások a jobboldalon; Nem lesz kényszer!) megalkotni a titkos választójogot! Azt kérdezeni Önöktől: hát ha máról holnapra megnyílnak a trianoni határok, (Felkiáltások a jobboldalon: Adná Isten!) ha a Csallóköz s a Felvidék egy része vissza kerülne, megint ezzel a választójoggal mennénk a választók elé? (Igaz! Ügy van! a baloldalon. — Nagy zaj jobb felöl. — Jánossy Gábor: Nem! Nem! Senki sem akarja!) Hát szabad akkor ezt a törvényt tovább fenntartani? íme, itt van a különbség az önök revíziós felfogása és az enyém között. (Östör József: Ez nem revizió!) En azt hirdetem, hogy ezt az országot revizióképessé kell tenni. Nem szabad olyan elavult törvényeket itt fenntartani, amelyek ellenségeinknek adnak fegyvereket a kezükbe, a velünk szemben való áskálódásra. (Ügy van! Ügy van! batfelől. — Zaj a jobboldalon. — Weltner Jakab: A titkos választójog megbolygatja a méhkast! Választóvíz!) Ha önök nem egy párturalom egyoldalú és erőszakos fenntartására, hanem egy nemzeti jobb jövő érdekében való munkára akarnak minket felhívni (Jánossy Gábor: Arra! Arra!), hát akkor megkapnak minket segítőtársakul. Ebben a munkában igenis, ki akarjuk venni a magunk részét, de akkor az első pont, ahol kezdeni kell: ennek a hitvány, elavult, nemzetgyilkos választójogi rendszernek tökéletes reformja és tisztességes választójog megalkotása. (Elénk helyeslés és tups a baloldalon. — Zaj jobbfelöl. — Jánossy Gábor: Mindent a maga helyén és idejében! — Peniczy Ignác: Nem fognak maguk diktálni! — liláin Ferenc: Kinevezés kell,úgy-e Gábor bácsi? — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Lejárt a beszédidőm. Jánossy Gábor t. képviselőtársam azt mondja nekem, hogy: mindent a maga idejében. Hát t. Ház, itt van a huszonnegyedik óra ennek a reformnak megvalósítására. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) 1917 óta vajúdik ez a nemzet e kérdés felett és rengeteg kárát látta már .annak, hogy nem tudunk itt egy egészséges és európai közéletet teremteni. En azt mondom Gömbös miniszterelnök úrnak... (Jánossy Gábor: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni, képviselő úr! (Jánossy Gábor: Be akarja fejezni!) Csendet kérek! (Pakots József: Mi baj volt a Friedrich-féle választójoggal? Semmi baj sem volt vele!) Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! En azt mondom és azt üzenem — azt hiszem — valamennyiünk nevében az ellenzékről, (Ügy van! Ügy van! balfelöl) a miniszterelnök úrnak, hogy nagy tévedés, ha azt hiszi, amit nyilatkozatában mond, hogy 6 hónap óta a revizió gondolatában bontakozott ki a tevékenysége.. . (Zaj jobbfelől.) Elnök: Méltóztassék befejezni beszédét! Eckhardt Tibor: Azonnal befejezem. Kérem, méltóztassék megengedni, hogy a mondatomat befejezzem! Azt mondja továbbá a miniszterelnök úr, hogy a miniszterelnök úr politikai munkája engedte megközelíteni a revizió kitűzött célját. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Jánossy Gábor: Ez igaz!) T. Képviselőház! A revizió — tényleg így van, — dübörögve jön, mert a nagy kozmikus erők, a történelem, a gazdasági élet, a nemzeti és faji kapcsok eltéphetetlen ereje igenis hozza ülése 1933 április 6-án, csütörtökön. 555 a reviziót, (Ügy van! ügy van! jobbfelől. — Jánossy Gábor: Ez igaz) de ne képzelje a miniszterelnök úr azt, (Felkiáltások jobbfelől: Lejárt a beszédideje!) hogy a nap azért kel fel, mert a kakas kukorékol. A revizió az Önök politikájának ellenére fog eljönni! (Elénk helyeslés, éljenzés, taps balfelöl. — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Berki Gyula! (Eckhardt Tibor és a független kisgazdapárt jelenlevő tagjai elhagyják a termet. — Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Méltóztassék a választ is meghallgatni! — Nagy zaj. — Jánossy Gábor: Fáj az igazság, ugy-e? — Simon András: Szégyen a futás, de hasznos!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Berki képviselő urat kérem, méltóztassék beszédét megkezdeni. (Kuna P. András: Ulain minek ment ki?) Csendet kérek! A szó Berki képviselő úré! (Szilágyi Lajos közbeszól.) Csendet kérek, Szilágyi képviselő úr! (Östör József: Megfutottak!) Berki Gyula: T. Képviselőház! Mezőcsát nemes követe most elhangzott napirendi felszólalásában politikai múltjához méltóan, egészen különöshangú beszédet mondott el. En 13 éve vagyok tagja ennek a Háznak. (Vázsonyi János: Szerencsétlen szám!) Nekem nagyon szerencsés, vegye tudomásul, képviselő úr. Nem voltunk soha egy véleményen, úgylátszik, ebben sem leszünk! (Farkas Elemér: Szerényebben, Vázsonyi János! — Pakots József: Miért szerényebben? Miért kellett ezt mondani? Egyik olyan képviselő, mint a másik. — Vázsonyi János: Nálam szerényebb tagja kevés van ennek a Háznak.) Megállapítom azonban, hogy a 13 esztendő alatt egyetlen, eigy tagja sem volt ennek a képviselőháznak, aki a revízió kérdését pártpolitikai szempontból fogta volna fel. (Ügy van! Ügy van! jobbbfelől. — Jánossy Gábor: Tökéletesen így van!) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Mélyen t. Ház! Az egész felszólalást általában véve egy keserű, független, a kisgazdáktól független líra hatotta át (Ügy van! Ügy van! Derültség jobbfelől.) és ezt a lírát kivételesen politikai szerelem fűti: a hatalom iránti politikai szerelem. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Higyje el nekem a t. Ház, hogy ebben a beszédben, ennek a beszédnek sorai között töibb volt eltemetve, mint amennyi a beszédből magából kicsendült. (Felkiáltások jobbfelől: Ez így van!) Utalt Mezőcsát követe arra, hogy a kormányelnök úr mást nem tesz, mint hat hónap óta ismétli programmját és azt ia kijelentését, hogy egy reformpolitikával előbbre fogja vinni a nemzet életét és hogy ezt a nyilatkozatát, amelyet már többször megtett, mindezideig nem váltotta be (Zaj a jobboldalon.) és nem csoda, hogy ezen be nem váltott (Klein Antal kifelé indul a teremből. — Felkiáltások a jobboldalon: Miért megy ki, Tóni? — Zaj. — Jánossy Gábor: Tóni gyere vissza, mindent megbocsátunk.! — Klein Antal: Visszajövök! — Szilágyi Lajos: Micsoda gyerekeskedés.) nyilatkozatának az egésizi polgári ellenzék már nem ad hitelt és nagyon csodálkozott azon, hogy a t. miniszterelnök úr elvesztvén hitelét, még mindig invitálja a t. ellenzéket arra, hogy jöjjön mindenki egy táborba és segítsen a nemzet ügyét szolgálni.