Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-156
ä8 Az országgyűlés képviselőházának îBê. fog (megvalósítani. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Felkiáltások a baloldalon: Nem veszszük tudomásul, Gábor bácsi! — Nagy derültség.) • Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Jánossy Gábor; T. Képviselőház! (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon: Tudomásul veszti vagy nem? — Klein Antal: Csak bátran!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Jánossy Gábor: Bátorságért nem megyek a szomszédba, (Zaj és derültség. — Egy hang: Majd meglátjuk!) de annyit mondhatok a képviselő úrnak, hogy «vagyok olyan legény, mint te, vágok olyan rendet, mint te!» (Derültség.) Ez csak idézet. Ha nem hiszed, gyere velem, fogd meg a kapanyelem. (Zaj és derültség.) Mélyen t. Képviselőház! Komolyra fordítva ezt a nagyon komoly kérdést, arra kérem a t. vallás- és közoktatásügyi kormányt, a miniszter urat és az államtitkár urat, hogy méltóztassanak az én interpellációm és kérésem első részében foglaltak szerint, amint a mélyen t. államtitkár úr kijelentette, foglalkozni ezzel a kérdéssel és méltóztassanak ne általános európai, mondjuk nyugateurópai, művelt nyugateurópai szemmel nézni... (Ulain Ferenc: Már támadja a kormányt!) Dehogy támadom. Az én támadásomtól a kormány 150 évig élhet. (Elénk derültség.) Bár, mondom, általában homo sum, nihil a me alienum puto, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Magyarul!) — aki nem érti, menjen latint tanulni — nekem az sem mindegy, hogy hogyan oldódott meg ez a kérdés Németországban, Angliában, a művelt Nyugaton, vagy Kamosatkában, a Fidzsi-szigeteken, vagy a kínai I Mitélesítettéh : Báró Biedermann Imre s. h Kohók Lajos s. h. naplóbirála-bizottsági tagok. ütése 1933 március 8-án, szerdán. Jehol-tartományban, amely most a japánoké, — de magyar szemmel nézve, magyar szívvel átérezve a kérdést, méltóztassanak teljesíteni — ismételten hangoztatom — minden magyar szülőnek, nagyszülőnek, köztük Jánossy Gábor és feleségének is (Derültség.) és az egész magyar társadalomnak, a mondjuk makacs pedagógiai tanférfiakkal szemben álló kérését és óhajtását a legzsengébb korban lévő iskolásgyermekei érdekében. Méltóztassék ezt a kívánságát az egész magyar szülői, nagyszülői és ükszülői társadalomnak teljesíteni. (Nagy derültség. — Felkiáltások a baloldalon: Hol vannak a dédszülők!) A mélyen t. államtitkár úr válaszát, amely engem teljesen megnyugtat... (Ulain Ferenc: Pecsovics! — Elénk derültség.) T. képviselőtársam, erre csak azt mondhatom: Wie der Schelm ist so denkt er. A választ tudomásul veszem. (Helyeslés. Elénk derültség.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az államtitkár úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház az államtitkár úr válaszát tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (.olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 10 óra 31 perckor.)
