Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-165

364 Az országgyűlés képviselőházának . bizottság állítólag ebben a pontban feladatá­nak nem tett volna mindenben eleget. Meg­nyugtathatom a t. Házat, hogy ez a bizottság a Rádió Részvénytársaság engedélyokiratának ügyét, magát az engedélyokiratot minden vo­natkozásban lelkiismeretesen megvizsgálta, (Rassay Károly: Kormánypárti, bizottság voit!) sőt módjában volt a részvénytársaság minden egyéb vonatkozásaiba is betekintést szerezni, amelyek| tulajdonképpen magánügyei is voltak a részvénytársaságnak és szoros érteleimben véve vizsgálat tárgyai nem is lehettek volna. (Rassay Károly: Hol van a jelentés*? Ami a Rádió Rt. és az állam közötti jogi helyzetet illeti, a jogi helyzet az, hogy a rádió monopólium, iámnak tehát monopóliumbavéte­lére szükség nincsen, mert a fennálló jogsza­bályok szerint ez a postának kizárólagos joga és minden egyes kérdés, amely erre vonatko­zik, a posta hatáskörébe tartozik. Az, ami szer­ződésileg szabályozva van, tulajdonképpen^ a műsor szolgáltatása, vagyis a technikai léte­sítmények és berendezések ^életrekeltése, a tu­lajdonképpeni szellemi működtetése a rádió­nak. Nem hiszem, hogy célszerű volna ezt; bü­rokratákra, állami tisztviselőkre bízni. (Rassay Károly: Mindenütt a világon ez az irányzat!) Nem mindenütt! ez az irányzat, mert a világon különböző rendszerek vannak. Egészen kivéte­lesen egyes északi államokban van a rádió tel­jesen az állam kezében, másutt az állam által alkotott részvénytársaságok, vagy! egyéb 'társa­ságok kezében, amelyekben a részvények egy­része vagy többsége az államé, — ilyen például Anglia, Németország és Csehország — vagy pedig teljesen magán jellegű társaságok lát­ják el. Nékemi az a meggyőződésem, hogy az ál­lam ne végezzen olyan funkciókat, amelyek 'természetüknél fogva nem állami feladatok (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Rassay Károly: Például az állami gépgyárak!) és ame­lyeket nem tud az állami megfelelően elvégezni. Maga a posta — amelyre az egyik képviselő úr, aki felszólalt ebben az ügyben, mint olyanra hivatkozott, amely ellenezné ezt a rendszert — az ti mondja, hogy a több különböző szisztéma között, amely külföldön van, a leghelyesebb a maigyar, amelyben a szolgálat műszaki részét teljes egészében az állam; illetőleg a posta látja el, a műsort pedig a hivatalos apparátusnál mozgékonyabb magántársaság szolgáltatja és e felett az állam felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. (Rassay Károly: Itt a jövedelemről van szó. nem a gramof óni emezekről!) A mű­sorszolgáltatást az állam ellenőrzi. Ami a műsort illeti, azt mindenki egyénileg bírálja el és az egyéni izlés terén megegyezést általában nagyon nehéz találni. (Ügy van!) Egyet azonban meg lehet állapítani* és pedig azt» hogy nemzetközi elismerés szerint a legki­tűnőbb műsorok nívóján áll la. magyar rádió műsora, amilyen a világon egyáltalában talál­ható. (Ügy van! jobb felől) Ha még azt is vizs­gáljuk, hogy iobb-e valamivel, akkor határozot­tan megállapíthatom, hogy jobb és általában egyike legkitűnőbb, mintaszerű intézményeink­nek amelyre büszkék lehetünk és igszán kár ennek a teljesítőképességét kétségbevonni. Ami az ellenőrzést illeti, megvan az ellen­őrzés azáltal is, hogy a társaság igazgatóságá­ban és felügyelőbizottságában helyet foglal a kormány által kinevezett egy-egy tag, aki az ő ellenőrző kötelességeit iái leglelkiismeretesebben 65. ülése 1933 március 29-én, szerdán. gyakorolja és én, aki az ellenőrzés tekintetében különösen szigorú követelményekkel lépek min­dig fel, kijelenthetem, hagy megvizsgáltam a dolgokat és minden a legteljesebb rendben van. Ami a múltját illeti a dolognak, ami szin­tén felhozatott, a dolog (a. következőképpen áll. A részvénytársaság engedélyokirata 1926 elejé­ről származik; akkor azért kapta ez a részvény­társaság, mert az. ő ajánlata volt a legjobb. (Rassay Károly: Nem hívták fel a többieket!) Más ajánlat is volt. (Rassay Károly: Egymás közt az urak csinálták!) A végleges helyzet ak­kor még nem volt áttekinthető, mert akkor a rádió gyermekcipőben járt és nem lehetett látni annak mikénti kifejlődését. Ezért akkor csak százezer előfizetőig állapították meg ia dí­jakat és pedig olyan kulcs szerint, hogy a pos­tát a legnagyobb rész után csak egy kis százia.­lék illette meg, 25%, amely csupán 90.000—100.000 előfizetőnél emelkedett fel 50% -ra. Ezt az engedélyokiratot letárgyalta akkor a kereskedelemügyi miniszter, a pénzügyi ál­lamtitkár, és a posta vezérigazgatója. Koloss­yáry államtitkár, akiről szó volt, nem jogász és nem pénzügyi ember, hanem technikus. Eb­ben a megállapodásban lényeges a jogi és a pénzügyi rész. Ebbe Kolossváry államtitkár semmiképpen sem folyt be és így az az össze­függés, amelyről az ő szerepével és a szerző­déssel kapcsolatban, valamint iaá ő későbbi, iá posta delegálása alapján betöltött igazgató­sági tagságával kapcsolatban beszéltek, — ami­kor nyugalomba, ment, elnökké választatott, — nem fedezhető fel, e között semmiféle okozati Összefüggés nincs. (örgr. Pallavicini György: Tiszta véletlen! — Rassay Károly: ö volt a legnagyobb szakértő és nem folyt be a do­logba!) ö egyik legkiválóbb technikai szakem­ber volt, akivel egyáltalában rendelkeztünk. Ki kell jelentenem, hogy a legbecsületesebb, leg­korrektebb tisztviselő volt, (Rassay Károly: Nem kellett volna nyugdíjba engedni, ha olyan nagyszerű munkiacrő ! ) aki olyan szerepbe, mint említették, nem helyezhető, akiről a legnagyobb elismeréssel kell szólnunk és aki semmi olyan­ban nem vett részt, ami a bírálatot ki <ne bírná. (Rassay Károly: Ezért nem lehet az álláshal­mozókkal semmit csinálni, mert konkrét eset­ben rögtön ez a válasz!) TJj fázisba kerültek a dolgok akkor, amikor a r rádió fejlődése következtében szükségessé vált f annak messzemenő technikai továbbfej­lesztése. Az új szerződés szerint 50%-os része­sedése maradt a társaságnak az előfizetési dí­jakból r egészen 400.000 előfizetőig, viszont a társaság 4 és fél milliós invesztíciót vállalt magára. (Rassay Károly: Mennyit teljesített?) Magára vállalt a nagy leadó állomás költsé­geiből 2'5 millió pengőt, — ezt teljesítette, — (Rassay Károly: Ennyibe kerül?) a relais-. állomások építése körűig egymillió pengőt és az új Stúdió berendezését és továbbfejlesztését is vállalta egymillió pengős költséggel, (Moz­gás a baloldalon.) összesen tehát 4*5 milliós befektetést. Minthogy ilyen befektetése volt, kérte a szerződés időtartamának — hosszú időtartamra, 20 évre szólt a szerződés — két évvel való felemelését, hogy amortizálhassa ezeket a befektetéseket. Ez a két évvel való felepelés megtörtént. Semmiféle rendkívülit tehát nem adtak a vállalatnak. Azzal kapcsolatban, hogy 400.000 előfize­tőig terjed a társaság 50%-os részesedése és csak azonfelül kap a posta 80%-ot és a válla­lat 20%-ot, (Rassay Károly: Feltéve, hogy új

Next

/
Oldalképek
Tartalom