Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-165

342 Az országgyűlés képviselőházának It Másodszor kérte a Vitézi Szék egy vitéz tiszt­helyettes részére, de a feltétel az volt, hogy a Me vételár lefizetendő, de ezt nem tudta teljesíteni. Ekkor az indokolás azt mondotta, hogy miután f Patacsi Dénes éppúgy végig­harcolta a világháborút, mint más s az oszt­rák és magyar kitüntetéseken kívül még az német császártól is kitüntetést kapott és maga művelte eddig is 15 holdas kis birtokát Szent­dénesen, ezért őt illeti a birtok. Kérdezem a t. kisgazdapárti gróf képviselő urat, baj az, ha egy kisgazda, aki nem pazarló, hanem szorgalmas, földet szerez magának? (Helyes­lés a jobboldalon.) Hát csak a kartelvezérek­nek és a bankvezéreknek lehet földet szerezni és nekem még 34 holdat sem? (Berki Gyula: Bár volna minden magyar parasztnak 34 holdja! — Zaj, — Elnök csenget.) T. Ház! En is kénytelen vagyok a magyar sajtóhoz fordulni, mert majdnem mindenütt megírták a lapok, hogy Esztergályos képvi­selő úr azt mondta, hogy «Patacsi képviselő úr nem a rokkantságáért kapta a 60 hold föl­det, Patacsi képviselő úr nem volt rokkant». «De lehettem volna», válaszoltam én és azután a képviselő úr elhallgatott. Az igaz, hogy én nem hallottam, amikor a 60 holdat említette, de amikor azt mondotta, hogy «nem volt rok­kant», azt feleltem, 'hogy «lehetett volna». Ennél azonban többet is mondtam, amit nem írtak ki az újságok, azt mondottam, hogy én ott voltam végig a Világháborúban, engem éppen úgy eltalálhatott volna a golyó, mint mást, és csak az Istennek köszönhetem, hogy hazajöttem, mert 1914-ben a Vigra-hegy ostro­mánál szakaszomból 61 ember közül 45 halt meg, illetve sebesült meg egyetlen szuronyro­hamnál. Tehát ha nem is lettem rokkant, le­hettem volna, és csak Istennek köszönhetem, hogy nem rokkantam meg. Mindenesetre kér­ném a sajtót, hogy máskor necsak az egyik oldalt pellengérezze ki, necsak az egyik oldal­ról elhangzottakat közölje nagy hanggal, mert a magyar sajtónak az igazságot kell szol­gálnia. Ezzel akartam válaszolni az elhangzot­takra és kérem az én kisgazdapárti képviselő­társamat, aki nagybirtokos, hogy ne irigyelje a kisgazdától, ha 34 holdat szerez. (Élénk he­lyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra ikövetkezik Szilágyi La­jos képviselő úr. Szilágyi Lajos; T. Képviselőház ! Félreértett szavaim valódi értelmének helyreigazítása cí­mén válaszolnom kell Pakots József képvi­selőtársamnak. T. képviselő úr, nem lehetett félreérteni az én beszédemet semmiféle körülmények kö­zött. Már a bevezetése és annak befejezése is teljesen tisztázza azt, hogy mit akartam a ei­tálással elérni. Azt mondottam (olvassa): «Minden idők kormányának nehéz (helyzete volt, a szociáldemokrata hadügyminiszternek is nehéz helyzete volt a rokkantak követelésé­vel szemben», és azzal fejeztem be (olvassa): «ha tehát a szociáldemokrata hadügyminisz­ternek is nehéz dolga volt a hadirokkantak kövteléseivel szemben, annálinkább méltóztas­sanak most igazságos mértékkel mérni». A bevezetés és a befejezés is bizonyítja, hogy miért citáltam, de a citátumot mégegy­szer felolvasom a képviselő úrnak szóról; t-zóra. Én azt mondottam (olvassa): «Zsaroló hadjáratnak nevezte Böhm Vilmos a hadirok­kantak mozgolódását és ilyen tüntetését, mint amilyen ma is volt az Andrássy-szobor körül 65. ülése 1933 március 29-én, szerdán. és ellenforradalmi akciókban való részesség­gel gyanúsította mindazokat a hadirokkanta­kat, akik többet mertek követelni, mint amit ő abban az időiben lehetségesnek tartott». T. Képviselőház! Azt hiszem, minden to­vábbi szó felesleges. (Úgy van! a jobboldalon.) a Háznak r sokkal fontosabb dolga van, mint ezzel a kérdéssel tovább foglalkozni. Megis­métlem^ Ihogy elégtételt kérek úgy a lap szer­kesztőségétől, mint a parlamenti tudósítók szindikátusától. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök: Mielőtt az interpellációkra áttér­nénk, a két írásbeli miniszteri választ fogom felolvastatni. Köztük az első a kereskedelem­ügyi miniszter úr válasza Büchler József kép­viselő úrnak folyó hó 8-án, a kenyér drágítás tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «T. Kép­viselőház! Büchler József országgyűlési kép­viselő úr a Képviselőház folyó évi március hó 8-án tartott ülésén panasz tárgyává tette, hogy a kenyér árát a sütők megdrágították és ennek kapcsán a t. képviselő úr kérdést intézett a kormányhoz, hogy hajlandó-e a kormány meg­felelő intézkedést tenni a kenyérdrágítás el­hárítására és biztosítani, hogy a kenyér, mint a legfontosabb és nélkülözhetetlen élelmicikk a súlyos gazdasági viszonyokra, munkanélküli­ségre és állástalanságra való tekintettel semmi körülmények között se drágítassék meg? A Képviselőház folyó évi március hó 8-án tartott ülésén a t. képviselő úr interpellációjára ideiglenesen azt a választ adtam, hogy a ke­nyér áralakulásának ' kérdését az árelemző bi­zottság vizsgálata alá bocsátottam és a bizott­ság véleményének beérkezése után haladék­talanul fogok intézkedni aziránt, hogy a fo­gyasztóközönség érdeke feltétlenül megvé­dessék. Az árelemző bizottság véleménye alapján a kormány előterjesztésemre a folyó évi már­cius hó 21-én kiadta a 3300/1933. M. E. számú rendeletet, amelyben a tömeges fogyasztás tár­gyát képező «félbarna» kenyér kicsinybeni el­adási árát Budapest és környékére kiterjedő hatállyal, ahol a kérdés rendezése időszerűvé vált, kilogrammonként 40 fillérben állapította meg, azaz a Budapesti Sütők Ipartestülete ál­tal legutóbb kilogrammonként 44 fillérben meg­állapított kicsinybeni eladási árakat négy fil­lérrel leszállította arra a szintre, amelyben a sütőik által legutóbb életbeléptetett áremelés előtt a félbarna kenyér ára volt. E rendelke­zéssel a kormány megtette a fogyasztóközön­ség érdekében szükséges sürgős intézkedést. Kérem a t. Házat, hogy az összkormány nevében adott ezt a válaszomat tudomásulvenní méltóztassék. Budapest, 1933. évi március hó 23-án. Dr. Fabinyi Tihamér sk.» Elnök: Bühler József képviselő urat illetné a viszonválasz joga. Minthogy az interpelláló képviselő úr nincs jelen, kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen.!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Dinnyés Lajos képviselő úrnak az állásnélküli okleveles mezőgazdák elhelyezése tárgyában folyó hó 1-én elmondott interpel­lációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «T. Képvi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom